medencében
egy fél órát kocsikázhattunk amikor justin behajtott egy hotel parkolójába. kiszálltunk a kocsiból és bementünk. justin beszélt valamit a portás nővel aki végig kényelmetlenül és erőltetetten mosolygott. odaadta a szoba kulcsát és intett hogy menjek utána kennyvel. beszálltunk a liftbe és felmentünk a 3. emeletre. megkerestük a 365. szobát justin pedig bekopogott. egy nő nyitotta ki az ajtót , jól ismertem. ő volt justin mamája , pattie. justin adott neki egy puszit én pedig úgy döntöttem bemutatkozok.
-csókolom , mia vagyok. mia jones. - nyújtottam neki a kezemet megráztuk.
-pattie de kérlek tegezz csak. - mondta majd beljebb invitált. mögöttem haladt kenny és szinte védtelennek éreztem magamat a közelében.
-szóval te vagy az a mia. justin már sokat mesélt rólad. - mondta pattie miközben becsukta mögöttünk az ajtót. justin ebbe a mondatba kicsit belepirult.
-anyaa. ne máár. - mondta.
-jolvan jolvan értem én. - mondta mosolyogva pattie. én csak szerényen álldogáltam a szobában és csodálkoztam. nem sokat voltam még ilyen puccos hotelekben. egy óriási francia ágy és egy plusz kihúzhatós kanapé. gondolom az volt kenny helye. letisztult berendezés , harmonikus színek.
-na mihez lenne kedved mia? - kérdezte justin.
-nekem? de hiszen ez a te szabad időd. mond meg te , hogy mit csináljunk. - mondtam mosolyogva.
-hát nem tudom...te biztosan jobban ismered a várost mint én. jobban tudod , hogy mik a legjobb helyek. - mondta és megrántotta a vállát.
-igeen , de veled nehéz bármilyen helyen is feltűnéstelennek maradni. - mondtam és rámutattam.
-hát ez igaz. - látta be. - mi lenne ha körbe néznénk a szállodát? - vetette föl.
-én benne vagyok. - mondtam és kimentünk a szobából. lementünk a liftel. justin egyből kiszúrta hogy van egy x-box szoba. justin húzta egy kicsit az agyamat de végülis bementünk. berakott valami autóversenyes cuccot és leültünk játszani. illetve hogy justin játszott én pedig csak néztem. 5 perc múlva valaki benyitott. egy olyan igazi kocka srác volt , akin látszik hogy mindent tud a gépekről meg az ilyen játékokról. egy árva szót sem értettem abból amit beszéltek. nagyon fiús duma volt. én örülök hogy ha felismerem a konzolt. 10percig csak nyomták a szöveget aztán a srác elment. justin nyilván látta rajtam hogy nem igazán köt le ez a játék ezért mondta hogy menjünk tovább. felálltunk és kimentünk a szobából.
-és most? mit csináljunk? - kérdeztem mikor megálltunk a folyosón. ekkor egy 10 év körüli kislány jött oda justinhoz a telefonjával a kezében.
-justin? csinálhatnánk egy közös képet? - nézett fel jusra csillogó szemekkel.
-persze! - vágta rá. elvettem a kislánytól a telefont és lekaptam őket. a kislány nagyon szép volt. hosszú , aranyszőke haja egészen a derekáig leért és csodás kék szemei olyanok voltak mint az ég kékje. a mosolya pedig olyan elragadó volt hogy nem lehetett neki ellenállni. csináltam 2 képet a biztonság kedvéért. majd a kislány megköszönte és tovább ment.
-na. szóval. megnézhetnénk a wellness részt. van medence is. - folytatta justin onnan , ahol abba hagytuk.
-oké! - mondtam és elindultunk. a folyosó végén átmentünk egy üvegajtón és balra fordultunk , a folyosó még ott is tartott. a végére értünk és egy újabb üveg ajtóra a Wellness szó volt írva. beléptünk és megcsapott a klór szaga. csak egy ember úszkált a vízben de amikor beléptünk ő már épp jött ki , felvette a köpenyét és kiment. már csak ketten maradtunk a helységben. leültem az egyik napozó ágyra justin pedig odalépett mellém.
-nálad van a telefonod? vagy valami elektronikus valamid? - kérdezte tök komolyan. nem értettem miért.
-igen. a telefonom. - mondtam majd kihúztam a zsebemből és felmutattam neki. ő erre kikapta a kezemből és le rakta gyorsan a szomszédos nyugágyra. erre hirtelen felkapott az ölébe és beugrott a vízbe , velem együtt. nagyon megijedtem.
-just..!! - csak ennyit tudtam kinyögni mert már a víz alatt is voltam. levegő után kapkodva jöttem fel a felszínre.
-te normális vagy? - förmedtem rá justinra mikor ő is feljött a víz alól , de közben nevettem.
-nem , de ezt muszáj volt , mondta miközben megrázta a fejét. elég közel voltunk egymásra mivel mikor fölöttem nem mentem odébb. csönd következett. csak a lihegésünket lehetett hallani , ahogyan levegőért kapkodtunk. csak a másik tekintetét fürkéztük. justin elindította a fejét felém és én is ezt tettem. az ajkunk végre összeért és heves csókban forrtunk össze. a víztől csúszkáltak az ajkaink de így izgalmasabb volt. élveztem a pillanatot. rájöttem hogy már azóta vágyom erre hogy először megcsókolt , de a távolság akkor léket ütött közénk. most végre ott volt velem és nagyon szerettem volna ha örökké tart. a karomat a nyaka köré fontam ő pedig a derekamnál fogva húzott magához közel. nagyon elkapott a hév. szenvedélyesen a vizes hajába túrtam , mire ő elmosolyodott de a csók folytatódott. nem tudom mennyi ideig tarthatott mert minden kiesett. kivéve justin puha ajkainak érintését az enyémein. amikor már levegőt is alig kaptam elhúzódtam egy kicsit és lebuktam a víz alá és odébb úsztam. mikor feljöttem justin csak állt ott ahol hagytam és engem nézett majd odaúszott hozzám és megöleltük egymást. arcomat a nyakába temettem és ő is az övét az enyémbe.
-hiányoztál. hol voltál eddig? - morogta a nyakamba.
-én hol voltam? te mentél turnéra.
-nem úgy te kis butus. úgy értettem hogy az utóbbi 16 évben! - mondta.
-nem tudom. de nem direkt bújkáltam. - mondtam mosolyogva majd eltávolodtam egy kicsit tőle. - de most már nincs kedvem úszni többet. és valahogy meg kéne száradnom.
-gyere , üljünk ki a napra. - mondta majd megfogta a kezemet és elkezdtünk kifelé menni...
Újra mellettem van
a nap többi részében már nem tudtam mit kezdeni magammal. annyira vártam már a holnapot. izgatott voltam hogy végre láthatom őt. este hamar elmentem zuhanyozni. belebújtam a pizsimbe és befeküdtem az ágyamba. nem sok értelme volt mert egy szemernyit se voltam álmos. csak forgolódtam össze vissza. úgy döntöttem inkább netezek egy kicsit. előkaptam a laptopomat és felmentem twitterre. megnéztem az üzeneteimet és válaszoltam rájuk. megnéztem justin profilját és megláttam a legutolsó tweetet: nagyon várom a holnapot csakis miattad. nagyon jól esett. privát üziben válaszoltam neki. nem tehettem ki nyilvánosan hogy én is én is. egyből letámadnának. felmentem még facebookra lájkoltam egy csomó dolgot unalmamban. végig néztem vagy 100 ember képeit. aztán elálmosodtam. kikapcsoltam a gépet és lefeküdtem aludni. reggel 10 körül keltem izgatottan pattantam ki az ágyból és besiettem a fürdőbe. megcsináltam a szokásos dolgokat majd megálltam a szekrényem előtt. nem tudtam mit vegyek föl. kivettem egy barna farmer sortot és egy fehér topot amire flitterekkel a Fairy szó volt varrva. gondolkoztam hogy mit kezdjek a hajammal. sokat gondolkoztam már azon hogy valami maradandót kéne csináltatni a fejemre. tudjátok , mint a raszta de persze azt nem akartam. de még nem csináltam semmit. leültem a tükör elé és varázsoltam néhány nagy loknit pár tincsem végére majd egy hajráfot nyomtam a fejemre hogy a frufrum ne legyen útban. így már kész is voltam. leszaladtam a földszintre ahol anyu ült a konyha pultnál és újságot olvasott.
-na , mik a terveid mára? - érdeklődött.
-semmi. délután érkezik haza justin. - mondtam lelkesen.
-áá értem. és a délelőtt?
-még semmi. mert?
-mert egyedül leszel itthon akkor mert dry-nek ma van vége a kurzusnak és bemutató lesz. ó szólok is neki hogy ébredjen fel. - mondta majd felment audry szobájába majd vissza is jött. pár perc múlva kómás állapotban kászálódott le a húgom. megreggeliztünk majd anyáék el is mentek. bevetettem magam a tévé elé. persze állandóan valami hülye sorozat ment. 10 perc után nagyon meguntam de nem tudtam mást csinálni. minden féle pózban fetrengtem az ágyon. néha lenyomtam egy bukfenceket meg ilyeneket. kerek 3 órát kínoztam magamat ott mikor megszólalt a telefonom. justin volt az. gyorsan felkeltem (mert épp fejjel lefelé tekergőztem a kanapén) és felvettem.
-szia! - köszöntem belel lelkesen.
-szia! na. egy óra múlva a reptéren vagyunk.
-remek! kimegyek eléd.
-oké. várlak. - szinte láttam magam előtt ahogy elmosolyodott.
-rendben! szia! - mondtam majd leraktam.
-egy óra. - mondogattam magamban. gyorsan felmentem a szobámba és rendbe szedtem magamat. márcsak fél óra volt a landolásig. a reptér 15 percre volt tőlünk így felkaptam a kulcsom és a telefonomat és elindultam. persze biciklivel. átviharoztam a városon. persze ezt csak képletesen mondom mert nem volt messze a reptér. kibiztosítottam a bringámat és bementem a váróba. elég sokan voltak. odamentem a táblához és megkerestem , melyik részről jön justin gépe. de ekkor eszembe jutott , hogy lehet hogy magán repülővel jön , ezért felhívtam.
-a 6. terminál. és igen magánnal jövök. már ott vagy?
-ahham.
-oké. 2 perc és leszállunk. - mondta majd letettük.
elkezdtem gyors léptekkel menni a 6. terminálhoz. mikor ott voltam kimentem a leszállópályára. nem volt ott senki , nyilván nem hozta nyilvánosságra a hollétét. megálltam a betonon , persze nem mentem túl a jelzésen , nehogy rám szálljon le a végén a gép. láttam közeledni egy kisebb méretű repülőt. leszállt a kifutóra és lassan kinyílt az ajtaja. odatoltak elé egy lépcsőt és először néhány nagydarab néger pasas szállt le. csillogó szemekkel vártam hogy végre meglássam justint. hirtelen egy ismerős buksi tűnt fel a lépcső elején. ő volt az. volt vagy 50 méter a gép és köztem. hirtelen megpillantott ő is engem én pedig elkezdtem futni felé és ő is felém.
-Justin!!!! - kiáltottam örömömben. már nagyon hiányzott.
-Mia!!! - kiabált ő is felém. a lépcső aljában eldobta a táskáját ás úgy rohant felém. félúton összetalálkoztunk és egymás nyakába borultunk. én a tarkóján összefontam a karomat ő pedig a derekamon. egy kicsit fel is emelt a földről és pörögtünk egyet.
-már nagyon hiányoztál.- mormoltam a nyakába.
-te is nekem. -mondta. hosszú percekig csak ölelkeztünk , amikor lókenny , justin testőre szakított minket félbe.
-ömm. menni kéne. - mondta és csak állt ott zavarában. mi elengedtük egymást és elindultunk a váróterem felé. az ajtó előtt még megállt justin és egy sapkát meg egy szemüveget húzott ki a táskájából.
-ezt vedd föl. nem tudhatjuk kik vannak bent. - nyújtotta oda nekem a cuccokat én pedig elvettem. a sapkát a fejemre húztam a szemcsit is felraktam. így léptünk be az épületbe. igaza volt justinna. amint beléptünk 3 fotós rohamozott meg minket. kenny egy kicsit hátrébb húzott justintól hogy ne legyek olyan feltűnő. nem szerettem volna ha felismernének. össze vissza kattogtak a gépek és párszor megálltunk néhány autogrammot kérő kislánynál. én pedig csak meghúzódtam a háttérben. végre kiértünk és justin a kocsija felé vette az irányt amit mint kiderült már tegnap ide szállítottak neki.
-öö. justin én biciklivel jöttem.
-ja persze. nem baj. mi haza viszünk , a biciklit pedig gyere és rakd be a kisbuszba. - mondta és a kocsija melletti fehér kisbuszra mutatott. ezzel szállították a nagyobb csomagokat. elmentem a "járgányomért" és bepakoltuk a többi nagy csomaggal együtt. én beszálltam justin autójának az anyósülésére. pár perc múlva justin helyet foglalt a vezetői ülésen , kenny pedig hátul.
-és akkor most haza vigyünk? - kérdezte justin.
-hát nem tudom. szeretnénk még valamit csinálni? - kérdeztem mosolyogva.
-eljössz hozzánk? - vetette föl az ötletet justin.
.hát de ha csak nem zavarok. - mondtam szégyenlősen.
-ugyan! legalább bemutathatlak anyának. - mondta majd beindította a motort és elhajtottunk a reptérről...
Szabadság
reggel keltem a telefonra , szokás szerint. bevonultam a fürdőbe és elvégeztem a reggeli teendőimet. kivettem egy nyári egybe részes ruhát. ez volt a kedvencem sárga színű volt és piros pöttyök szegélyezték az alját. magamra kaptam egy nyakláncot is és leültem megcsinálni a hajamat. két copfba fogtam a frufrumat pedig középen elválasztottam és mivel kicsit le volt nőve nem volt benne a szememben. felkentem egykis sminket és már kész is voltam. felkaptam egy sárga baba cipőt és lementem a konyhába. bekaptam egy müzlis szeletet és elindultam. anyának nem szóltam , még aludt. kimentem , felpattantam a bringámra és bementem dolgozni. szokás szerint lejelentkeztem monicánál és megbeszéltük hogy akkor mennyit kapok a hétért majd felmentem miss mayerhez természetesen lépcsőn.
-jónapot! - köszöntem miközben beléptem az irodába.
-áh! jó reggelt. örülök hogy elvállalta a helyettesítést. - mondta mosollyal az arcán stefanie. nm sokszor láttam még így.
-ugyan , semmiség. - legyintettem. - és mi lesz a feladat?
-ma többnyire selena gomezzel kell lennie. sőt nem is csak többnyire. délután kettő óráig selena asszisztense lesz.
-értem és mikor érkezik?
-elvileg 10 perc múlva kell befutnia. várja meg a hallban. testőr nélkül érkezik , megígértük hogy vigyázunk rá.
-rendben. akkor megyek. - ledobtam a táskám a fotelbe és lementem. megálltam a recepciónál és elkezdtem nézegetni a szórólapokat. koncertek , partyk meg ilyenekről szóltak a lapok. kipillantottam az üvegajtón és láttam hogy leparkol egy sötétített üveges autó és kiszállt belőle egy gyönyörű , hosszú sötét barna hajú lány. napszemüveg volt rajta de biztos voltam benne hogy selena az. egy kicsit közelebb mentem az ajtóhoz. selena magabiztosan lépett be. egy barna sort és egy fehér top volt rajta. a nyakában 3 arany nyaklánc , bizsu , lógott , minden egy egy kis medál. az egyiken a love , a másikon a peace a harmadikon pedig a music szó állt. a lábán pedig egy barna saru volt. karján egy nagy fehér táska lógott kezében pedig telefonját tartotta. mikor belépett az épületbe a szemüveget feltolta a fejére én pedig közelebb léptem hozzá.
-szia! mia vagyok. ma én leszek itt a segéded. - mondtam kedvesen miközben a kezemet nyújtottam felé.
-selena. - mondta mosolyogva és kezet ráztunk.
-nos ma amíg itt leszel , bármi van nekem szólj. ha kell valami akkor majd én hozom és persze mindenhova elkísérlek.
-rendben. akkor megtudjuk nézni hova kell először mennem? - mondta lágy hangján.
-persze gyere. - odamentem a lift , vagyis a lift helye előtt lévő oszlop elé amire a beosztás volt kirakva.
8:00 Selena Gomez.......................................3. stúdió......interjú
-ömm az interjú lesz legelőször. a 3. stúdió a 3. emeleten van. menjünk. - mondtam.
-rendben! - mondta majd követett. ugyebár a lépcsőn mentünk lift híján. felértünk és bementünk a 3. stúdióban.
-kell valami? - fordultam oda selenához.
-egy kávé jól jönne. tudsz hozni?
-persze. milyen legyen?
-egy hosszút.
-rendben. ömm..maradj itt. a sminkesek és a fodrászok majd kezelésbe vesznek. 10 perc és itt vagyok a kávéval. az interjú úgy is csak egészkor kezdődik , ddig még van 20 perc. - mondtam majd kimentem. monicátol felvettem a pénzt és elmentem a kávézóba.
-egy hosszút szeretnék elvitelre. - adtam le a rendelést. 2 perc múlva már hozták is a kávét. kimentem az utcára mikor elfelejtettem a blokkot. visszamentem a pulthoz. csak 2 számla volt ott hagyva. gyorsan megtaláltam a sajátomat majd visszamentem a tévé épületébe. felmentem a stúdióba ahol selena már teljes harci díszben állt. minden tökéletes volt rajta. odaadtam a kávéját ő pedig egy nagyot szürcsölt belőle.
-áhh köszönöm. ez kellett. mennyivel tartozom? - kérdezte.
-semennyivel. a hát állja. - mondtam nevetve.
-hát akkor köszönöm a háznak. - viccelődött ő is.
az interjú félórás volt. én csak hátul meghúzódtam. volt egy csomó kérdés. selena mindegyikre szép kerek választ adott. a kínos kérdések alól pedig nagyon ügyesen kibújt. hamar eltelt a nap. elkísértem selenát a felvételre , volt egy kisebb fotózás és a nap , vagyis a munkaidőm , már véget is ért. elköszöntem selenától , neki még maradnia kellett , haza mentem...és megint csak ugyanazokat csináltam mint máskor. hetekig csak ostoba rutin volt minden egyes napom...mindig ugyan azt csináltam. hétvégén dolgoztam , hétköznap lizzel lógtam vagy szét untam magamat. justinnal sokszor beszéltünk. minden nap felhívott telefonon és amikor csak tudott online volt , csak miattam. mindig izgatottan vártam a beszélgetéseinket. éreztem hogy hiányzik. pedig alig 2 napot voltam vele igazán , de a minden napos beszélgetések után annyira a részemmé vált hogy szükségem volt rá. 24 nap telt el azóta hogy találkoztunk. igen , számon tartottam. keddi nap volt és késő délután a szobámban rajzolgattam. megcsörrent a telefonom , justint jelezte ki. boldogan vettem föl.
-szia! - mondtam lelkesen.
-szia! miujság van? - kérdezte.
-semmi...rajzolgatok. - mondtam kicsit egyhangúan.
-van egy jó hírem. - mondta izgatottan a telefonba.
-na mond már! mi az! - nagyon kíváncsi voltam.
-hát tudod úgy döntöttünk kapok 5 nap szabit. csak egy dedikálásom lesz. és először a bahamákra akartunk menni...de L.A.-t választottam. szóval holnap indulunk , este érkezünk meg , szállodába leszünk és vasárnapig szabad vagyok. csak pénteken el kell intésnem a dedikálást. szóval lesz 5 napunk. - hadarta el gyorsan. nagyon megörültem. ha ott lett volna mellettem megcsókoltam volna örömömben de ezt nem tudtam megvalósítani.
-ez annyira jóó! akkor együtt töltünk 5 teljes napot? - lelkendeztem.
-igen azt. de most már mennem kell. holnap majd hívlak. már nagyon várom hoy este lássalak.szia!
-én is! szia! várlak. - mondtam majd leraktuk...
kommenteljeteeek!!!! :))
Liznél.
néztünk mindenféle vicces videót , meg képeket. kommenteltünk másoknak és röhögtünk az embereken akik halálégő képeket tesznek fel a netre. épp az én msn-emen voltunk bejelentkezve amikor feljött justin. liz majd' kiugrott a bőréből. alapból is nagy rajongója volt de a történtek után még nagyobb lett.
-írj rá írj ráá!!! - sikoltozta a fülembe.
-jolvan nyugi nyugi... - próbáltam csitítgatni. megnyitottam justin ablakát és ráírtam.
miiaaa. liznéél(L) üzenete: szia!
Justin Bieber üzenete: szia! mizu van felétek? :)
miiaaa. liznéél(L) üzenete: semmi különös. elvagyunk. veled mizu? milyen atlanta?
Justin Bieber üzenete: hát egyszerűen mesés. imádom ezt a helyet. de veled jobb lenne :S
-jaaj milyen arii. - olvadozott a barátnőm mellettem.
Justin Bieber üzenete: ki az a liz?
miiaaa. liznéél(L) üzenete: legjobb barátnőm. ma egész nap együtt leszünk. :)
Justin Bieber üzenete: az szuper! jó szórakozást. :)
miiaaa. liznéél(L) üzenete: köszii meglesz :D
- légyszi kérd meg hogy indítsunk egy videohyváást!! légyszi! - könyörgött nekem liz.
-hát...jó megkérdezem. - adtam be a derekamat.
miiaaa. liznéél(L) üzenete: nincs kedved egy videohíváshoz? ;)
Justin Bieber üzenete: de persze , de előre szólok nem leszek itt állandóan. pakolásznom kell.
miiaaa. liznéél(L) üzenete: persze nem baj :)
A kapcsolat létrejött.
bejött a kamera képe és a hangját is hallottuk így nem kellett gépelni állandóan.
-szia! - köszöntem bele lelkesen. igazából örültem hogy látom. - ömm. ő itt lizy a barátnőm. - mondtam majd liz integetett egyet a kamerának.
-heló liz! örülök hogy megismerhetlek.
-én jobban!! - liz úgy pörgött mintha már 4 üveg energiaitalt megivott volna.
-wow! látom szuper extra a hotel szoba. - mondtam miközben végig tanulmányoztam a szoba látszódó töredékét.
- nagyon! állati. a kádban 4 személy fér el , kipróbáltuk - mondta nevetve.
-hát azt egyből gondoltam. - én is elmosolyodtam ezen.
-bocsi de nekem most mennem kell mert kipróbáljuk a színpadot. majd még beszélünk. lehet hogy este felhívlak a koncert után.
-oké. menj csak.
-hát akkor , liz , mia , örültem ..hogy láttalak titeket.
-mi is! mi is! - lelkendezett liza mellettem.
a kapcsolat megszakadt. Justin Bieber nevű partnere kijelentkezett.
mikor ránéztem lizre a vigyor az arcára fagyott. meglengettem a kezem a szemei előtt és erre is csak alig reagált.
-ó te jó ég. - mondta tagoltan. - ez annyira hihetetlen.
-tudom. - mondtam visszafogottan. még beszélgettünk egy kicsit a justin témáról aztán kimentünk a kertbe játszani a kutyával. pegginek hívták a kiskutyust akit liz a 14. születésnapjára kapott tőlünk. nagyon élénk és aktív volt. nem lehetett leállítani. miután már kifáradtunk bementünk a házba és megnéztünk egy DVD-t. mikor vége lett én úgy döntöttem ideje haza mennem. már este 7 óra volt. elköszöntünk egymástól én pedig haza mentem. anyu otthon már csinálta a vacsit.
-mi készül? - kíváncsiskodtam.
-lasagne. - mondta anya mosolyogva. - na milyen volt liznél?
-milyen lett volna? elvoltunk.
felmentem a szobámba és elkezdtem egy kicsit rendet rakni. mindenhol kupi volt. nem voltam az az igazán rendtartó csaj. közben benyomtam egykis zenét. nemsokára szólt anyu hogy kész a vacsi. lementem majd leültünk az asztalhoz. már dry is előbújt addigra a kuckójából. kaja közben beszélgettünk egy kicsit így mindenről. megdumáltuk hogy holnap elmegyünk vásárolni. kaja után felmentem a szobámba és még elraktam néhány cuccot a padlóról. este 10 körül megcsörrent a telefonom.
-halo?
- miss mayer vagyok. miss jones holnap bekéne jönnie dolgozni. a hétköznapi asszisztensem sajnos eltörte a lábát. csak a hétről lenne szó. lekötelezne ..és persze megfizetném.
-hát..részemről rendben van. és holnap is akkor 7-re menjek be?
-igen. akkor köszönöm. viszlát! - majd lerakta. épphogy csak ledobtam az ágyamra a telefonomat máris megcsörrent , ismét.
-igen? - sóhajtottam bele.
-szia! én vagyok! - hangzott justin vidám köszönése a vonal másik végéről.
-áh! szia! miujság van? - kérdeztem lelkesen.
-semmi. nemrég ért véget a koncert.
-és hogy sikerült?
-jól! nem rontottunk. a közönség is nagyon jó volt. szóval szuper.
-na annak örülök. én meg holnap mehetek dolgozni. lebetegedett a hétköznapi párom és helyettesítenem kell. - mondtam kicsit lelombozva.
-az nem túl jó..de kérlek..a liftet ne használd. - mondta nevetve.
-nem is tudnám. szerintem még nincs megjavítva. na de most megyek zuhanyozni mert már majd' leragad a szemem.
-okéé. majd még dumálunk. szia! jóéjt!
-szija! neked is. - majd leraktuk.
elmentem tusolni és befeküdtem az ágyamba. még néztem egy kicsit a plafont aztán elaludtam.
légyszii komizzatok ha tetszik!! :))
internet és sms
a házban nagy sötétség volt , csak a nappaliból kiszűrődőfények világítottak amik a tévéből származtak. anya a kanapén kuporogva szundikált. nem volt szivem felkelteni ezért felslisszantam a szobámba. lezuhanyoztam , és átvettem az én kényelmes pizsamámat. nem voltam túlzottan álmos ezért bevetődtem a laptopom elé. gyorsan bejelöltem mindenhol justint és felvettem msn-re. megnéztem a facebookomat is. az este alatt csak 6 történés lett jelezve a profilomon. kommentek , like-ok meg ilyenek. már egy órája netezhettem amikor feljött a kis ablak hogy justin bejelentkezett msn-ről. ő írt rám egyből.
Justin Bieber üzenete: sziia! na haza értél épségben? :D
miaaa. üzenete: persze. ki vitt volna el a kocsi és a ház közti 4 méteren miközben te szemmel kísértél? :DD
Justin Bieber üzenete: kitudja. bárki pályázhat rád. mit csinálsz holnap?
miaaa. üzenete: a barátnőmmel talizok.
Justin Bieber üzenete: akkor jó. remélem nem fogsz unatkozni a nélkülem töltött napokon. :)
miaaa. üzenete: ne feledd , 16 évig éltem nélküled:D de persze örülök hogy megismertelek.
Justin Bieber üzenete: én is. bocsi de most mennem kell. holnap 10kor indul a karaván :D majd hívlak ha megérkeztünk a következő állomásra. reggel még talán leszek.
miaaa. üzenete: okéés. sziia!! :)
Justin Bieber üzenete: sziia és jóéjt!
kijelentkezett. mivel már én sem tudtam mit kezdeni magammal és nem volt fent senki olyan akivel érdemes lett volna beszélgetni így én is kikapcsoltam a laptopot. leraktam az ágy mellé majd magamra húztam a takarót. végig gondoltam a dolgokat. megbeszéltem magammal hogy justinnal most egy jó időre csak barátok leszünk. nem szeretnék tovább lépni. hamar elnyomott az álom.
reggel 10kor keltem. lekóvályogtam a konyhába és kómás fejjel ültem le az asztalhoz. anya egy szendvicset nyomott elém én pedig lassan , ráérősen elkezdtem enni.
-na milyen volt a tegnap este? - kérdezte anya miközben a hűtőben kotorászott.
-tök jó. elvoltunk. - válaszoltam teli szájjal.
-akkor jó. és mik a terveid mára?
-hát lizzel szeretnék találkozni. reggeli után át is megyek.
-jólvan. én itthon leszek , de délután 4re elkell vinnem dry-t a kézilabda edzésére.
-ilyenkor edzés? nyár van!
-ez egy nyári kurzud. nem szeretne felejteni , ő választotta. - mondta anya felemelt kézzel , jelezvén hogy ő ebben ártatlan. mikor elfogyasztottam a reggelimet elmostam a tányéromat és felmentem készülődni. megmosakodtam , meg elintéztem a többi reggeli teendőmet. lófarokba fogtam a hajamat. felvettem egy topot meg egy lenge kosaras nadrágot és át klappogtam lizékhez. becsöngettem és liz nyitott ajtót.
-szia! gyere be! - köszöntött széles mosollyal. - anyu ma nincs itthon. elment a nagyiékhoz. épp felújítják a házat és elment segíteni , apu dolgozik szóval miénk a lakás.
-oké. - mondtam mosolyogva.
bementünk és leültünk a kanapéra.
-na mesélj , milyen volt? hova vitt? egy drága étterembe? megcsókoltad? kedves volt vagy bunkó? meséélj! - kezdte el a nyaggatásomat.
-csak nyugii! mindent elmondok! - kezdtem bele. - a stadionba vitt. csak ketten voltunk. volt egy ilyen dj keverő pultos izé és táncoltunk. mi nyomattuk a zenéket és miénk volt az egész csarnok.
-tyűű az nem semmi. - ámuldozott liz.
-és hát táncoltunk meg nevettünk meg minden. és...
-és és és? - ismételte liz csillogó szemekkel.
-és hát elcsattant egy csók de nem volt több. ennyi. jól éreztük magunkat de vége.
-azta csajszi! nagyon szerencsés vagy. -ámuldozott a barátnőm. - és hogyan tovább?
-hát ma már tovább utazott de tartjuk a kapcsolatot neten és telefonon.
-szóval ez amolyan távkapcsolat?
-nem , mert nem vagyunk egy pár. csak barátok. - ekkor sms-t kaptam. justin írt.
hello atlanta. megérkeztünk. szuper minden , jó a hotel este pedig koncert. remélem jól vagy , üdvözöllek. koncert előtt még leszek online. addig még 3 óra. sziia!
- gyorsan írj vissza neki! - lelkesedett liza.
remélem is hogy minden jó. én megvagyok épp a barátnőmmel vagyok , jókat dumálunk. majd én is fent leszek , és beszélünk. szia.
2 perc múlva jött mégegy sms.
üdvözlöm a barátnődet is ;)
liza majdnem lefolyt a kanapéról de meg tudtam érteni. még sokat beszélgettünk majd felmentünk a netre...



búcsú
-hát a táánc! - néztem rá dorgáló tekintettel.
-jaa az? hát szuper volt! de a másik is. - megvillantotta kacér mosolyát. tudom hogy így már túl voltunk az első csókon én mégsem akartam ennél tovább menni ezen az estén , így úgy döntöttem nem lépek új szintre. láttam hogy justin odajön hozzám. közelebb akart hajolni hozzám de én elfordultam.
-valami baj van? - kérdezte mikor látta én elhúzódtam.
-nem nincs. de én nem vagyok az a rohanós típus. mára ennyi és érd be ezzel. érdemelni kell mindent. - mondtam és egy diadalmas mosollyal fejeztem be.
-oké. én benne vagyok. - örültem hogy ezt mondta és nem siettette a dolgokat. odamentem a pulthoz és elkezdtem keresni jó számokat. a hajam előreomlott ahogy görnyedtem a gép fölött , justin pedig mintha olvasott volna a gondolataimban odajött és hátra sodorta a hajzuhatagomat. egy mosolyt dobtam neki köszönet ként.
-na mi legyen a következő? - kérdeztem miközben olvastam a számok címét. majdnem minden kedvencem itt volt. beraktam a Fawn - you make me smile-t.
-hölgyem , szabad egy táncra? - kérdezte justin halál komolysággal de a végén elmosolyodott.
-természetesen. - mondtam majd közelebb léptem hozzá. hirtelen megragadta a kezemet és vadul elkezdtünk táncolni. vagyis ez nem is tánc volt hanem rángatózás de közben a tartásunkat úgy csináltunk mintha tangózni szeretnénk , csak közben össze vissza ugráltunk mint a bak kecske. közben persze röhögő görcsöt kaptam annyira vicces volt ez a koreográfiánk. a szám végén még meg is hajoltunk köreb , minden oldalra.
-na most te jösz. - mondtam justinnak. ő odament a pulthoz és elkezdett keresgélni. berakta selena gomeztől a year without rain című számot majd elkezdtünk táncolni , már rendesen. precízen és profin kitartottunk minden pózt és hihetetlenül egyszerre mozogtunk. mindig tudtuk mi lesz a következő lépése a másiknak. ritmusra dobbant a szívünk és átadtuk magunkat a zenének és persze a táncnak. mindent beleadtam és úgy láttam ő is. pörögtem forogtam , felemelt én ugrottam. mintha egy előre megbeszélt koreográfiát adtunk volna elő. közben tekintetünk többször is , huzamosabb időre egybe forrt. néha elmerengtem mély barna szemeiben és arra gondoltam nekem ő kell. de közben tudtam hogy ez csak pillanatnyi , fellángoló gondolat amit nem kell komolyan vennem. de mindenesetre élveztem azt a 4 percet
a szám végén justin a magasba emelt. mikor letett úgy gondoltam nem szeretnék egy kínos csöndet így belekezdtem.
-húú. te aztán erős vagy hogy elbírsz engem. - mondtam.
-nem vagy nehéz. sőt...
-vagy esetleg te vagy izmos. - mosolyodtam el kacéran. erre ő felhúzta a felsőjét és befeszített. nem mondom hogy nem volt izmos , mert azért volt ott néhány kocka de volt még mit dolgozni rajta , mert ennél még az enyém is izmosabb volt. úgy gondoltam lenyomom most. én is kimutattam a hasam és befeszítettem. justin tátott szájjal nézte a kockás hasamat. én megvoltam elégedve azzal ahogyan kinéztem. nem akartam se fogyni se semmi.
-te aztán kemény vagy. - mondta miközben egy elismerő vigyort nyomott az arcára.
-tudom , nevettem el magamat. - sokat edzek és nem tudnád szerintem elképzelni mennyire vagyok erős. - jól esett egy kicsit dicsekedni.
-mennyit nyomsz? fekvőtámaszban?
-hmm...azt hiszem 50-et szoktam összehozni. hasizom pedig napi 150 szokott lenni.
láttam rajta az elismerést.
-na ilyen csajjal sem találkoztam még. neked nem az a legfontosabb hogy melyik leértékelt cipőt vedd meg hanem hogy minden nap edz és formában legyél. és szerintem erősebb vagy sok fiúnál is. ez tetszik.
-igen? hát a valós életben sok fiú pont azért nem igazán mert kezdeni mert nem voltam a megszokott csaj tipus és nem tudtak mit kezdeni velem..bár ez engem nem nagyon zavart. - erre csak egy mosolyt tudott válaszolni. - szerintem lassan menjünk. - már fél 9 volt.
-rendben.
elindultunk a kijárat felé. az ajtóban a nagy fekete hapsi várt ránk.
-lenne egykis probléma. van néhány fotós az ajtó túloldalán.
-a francba. egy estére se tűnhetek el előlük. mi legyen?
-hmm... a stadion teraszáról át lehet jutni a mellettünk lévő kajáldába igaz? ha nem veszik észre hogy arra távozunk akkor figyelem felkeltés nélkül kijuthatunk.
-zseni vagy. menjünk.
elindultunk vissza a csarnokba. kimentünk a teraszra ami össze volt kötve a szomszédos büféből pont ahogy mondtam. nagyobb eseményekkor igy könnyű kaját rendelni onnan. átmentünk majd le a földszintre. nem keltettünk nagy figyelmet , csak végülis végig rohantunk. nem is lett volna idejük az embereknek felismerni minket. kinyitottuk az ajtót majd halál nyugodtan , egy nagy kitérővel , odasétáltunk a kocsihoz és beültünk. gyorsan elhajtottunk.
-hát ezt megúsztuk. - mondtam megkönnyebbülve.
-igen. szerencsére.
beszélgettünk még egy kicsit majd meg is érkeztünk a házunkhoz. justin bele is kezdett a mondandójába , nem húzta a dolgot.
-nos mia én nagyon jól éreztem magamat veled. de ugye tudod hogy holnap elutazom.
-persze. - mondtam szomorkásan.
-de én nem szeretném hogy...most ezzel vége szakadjon a kapcsolatunk és az eddig összehozott barátságunk. de nem tudom hogyan tudnánk ezt összehozni.
-nos...nem marad más csak az internet és a telefon. - eléggé rossz volt ezt beismerni. kezdtem megkedvelni de tudnom kellett volna hogy nem tarthat sokáig. megadtuk egymásnak a címeinket , az elérhetőségeinket meg a többit.
-szeretném - kezdtem bele nehezen - ha most a kapcsolatunkra csak barátság ként tekintenénk. mert szerintem ez a pár nap ismeretség még nem elég.esetleg később..alakulhat valami de most még nem. nekem ez így jó. megérted? - néztem rá boci szemekkel.
-persze. - láttam rajta hogy azért elkeseredett.
-akkor én megyek..barátom.
-rendben , barátom. - mondta mosolyogva. búcsú ként megöleltük egymást és megbeszéltük hogy amikor csak tudunk online leszünk és gyakran hívjuk egymást. mint azok a barátságok a tévében , hogy messze vannak egymástól de attól még ugyanúgy jóban vannak. kiszálltam a kocsiból és bementem a házba...
randi
lizzel végre megérkeztünk a plázába. bementünk a kedvenc butikomba. nagyon szerettem ezt az üzletet. sok egyedi tervezésű cuccuk volt , és így kisebb volt az esélye hogy egy cicababa ugyanolyan felsőben jön velem szembe az utcán. bementünk és elkezdtünk válogatni. már maga az üzlet is nagyon jó hangulatos volt. találtam egy szemrevaló , kis piros ruhát. egyből felpróbáltam.
-hú! ez nagyon csini rajtad csajszi! - ámuldozott liz miközben úgy mentem végig a próbafülkék előtt mintha egy modell lennék. a járásomon és a tartásomon még volt mit javítani de itt most a ruha volt a lényeg. - mintha rád öntötték volna! vedd meg.
-szívesen , de nincs kedvem erre költeni a pénzem. inkább. menjünk át a bizsusba! kell nekem egykis csillogás most. - mondtam miközben rebegtettem a szempilláimat.
átöltöztem , vissza akasztottam a helyére majd áttértünk a bizsus üzletbe. itt mindig mindent szebbnek látok a csillogástól. egyszerűen nem tudtam betellni az ékszerek nézegetésével. megálltam az egyik résznél és elkezdtem válogatni. gyöngyös , díszes , láncos vagy medálos nekem mind nagyon tetszett. cirka fél órát töltöttünk itt. én vettem egy olyan nyakláncot , ami ilyen hosszabb stílusú ezüst lánc volt rajta egy nagy sárga köves medállal. és persze még választottam egy fülbevalót is , hozzáillő karpereccel. erre rá is ment a plusz pénzem. de nem sajnáltam.
végig mentünk az összes kedvenc boltunkon majd leültünk fagyizni. közben trécseltünk egy kicsit mindenféléről. ránéztem az órára és észrevettem hogy ideje hazamenni készülődni. elindultunk majd lizyék háza előtt elbúcsúztunk.
-aztán ha haza értél hívj! nem is. rögtön amint nem hall már azonnal hívj fel! - magyarázta liz.
-oké oké. meglesz. - mondtam majd elindultam haza és liz is bement a kapun. mikor haza értem csak dry volt otthon és épp a tévét nézte.
-anya? - kérdeztem miközben leraktam a kulcsom az asztalra.
-átment a szomszéd nőhöz segíteni a kertjében.
-nelly nénihez? - kérdeztem
-ahha.
nelly néni egy 50 körüli nő volt. kertépítő volt és anyu sokszor ment át hozzá hogy segítsen és persze eközben sok hasznos dolgot ellesett tőle így a mi kertünk is rendezett volt.
felmentem a szobámba és lassan elkezdtem készülődni. megmosakodtam , és nekiültem a hajamnak. kivasaltam , még a frufrumat is , majd a vasalóval csináltam néhány nagy loknit. a frufrumat pedig elől hagytam. egyszerűen ilyen kedvem volt. megigazítottam a sminkemet majd megálltam a ruhás szekrényem előtt. nem akartam túlságosan máshogy felöltözni mint a hétköznapokon. felvettem egy vajszínű csőnadrágot és így már csak a felsőn kellett gondolkodnom. kihúztam egy barack színű félvállas felsőt és magamra kaptam. telefon a zsebembe pénztárcával együtt és már készen is voltam. lehuppantam az ágyra de hirtelen elkezdtett rezegni a telefonom. felvettem.
-halo?
-szia. itt állok a házatok előtt a kocsimmal. jösz? - kérdezte justin a telefonba.
-persze. megyek is. - mondtam majd letettem.
kimentem majd elindultam az ajtó felé.
- szólj anyunak hogy elmentem. ő tudni fogja hova. - mondtam drynek majd kiviharoztam. a kapu előtt tényleg ott állt egy nagy fekete autó. sohasem értettem a kocsikhoz így nem tudtam milyen márkájú volt. automatikusan beszálltam az anyósülésre. justin mosolygott vissza rám a kormány mögül.
-akkor mehetünk? - kérdezte.
-persze.
betette a kulcsot az indítóba majd kigördültünk a kapuból és elindultunk.
-és hova is megyünk? - kíváncsiskodtam.
-majd meglátod. - fogta rövidre.
kb. 10 percet utaztunk mikor leparkolt a stadion parkolójában. nem értettem miért jöttünk ide. vetettem néhány elégedett pillantást justinra de nem nagyon törődött a zavarodottságommal.kiszálltunk és elmentünk a bejárathoz. az a nagydarab ember aki a koncerten is az utunkat állta megint ott terpeszkedett. justin csak bólintott neki majd ő elállt az ajtóból mi pedig bementünk. máshogy nézett ki mint a koncerten. a színpad sem állt. néhány magárahagyott cső és egyéb kiegészítő jelezte hogy tegnap itt buli volt de ezek a pálya szélén voltak. justin bement a csarnok közepére majd megállt és megfordult.
-na mi az? nem jösz ide? nem harapok. - mondta mosolyogva én pedig kicsit bizonytalanul elindultam felé.
- miért jöttünk ide? - kérdeztem.
-mivel velem nem lenne túl könnyű beülni egy étterembe valami jobbat és ..titokzatosabbat kellett kitalálnom. - végig mért tetőtől talpig majd folytatta. - úgy látom nem vetted túlságosan alkalmira a dolgot ami ez esetben jó. mert táncolni fogunk. a dj te leszel , rengeteg szám áll rendelkezésünkre.
ez nagyon meglepett. különleges és egyedi ötlet volt.
-és ehhez ki kellett bérelned az egész stadiont? - kérdeztem mosolyogva.
-hát..velem nem lehet feltűnéstelenül elmenni egy diszkóba. odament egy keverőpult szerű valamihez és berakta nick jonastól a who i am-et. majd lassan és eléggé viccesen elkezdett táncolni előttem. én csak nevettem rajta. tánc közben odajött hozzám majd megfogta a kezem és húzott hogy táncoljak vele. először nagyon feszült voltam és nehezemre esett jól táncolni de lassan elkezdtem feloldódni. a szám végére mind a ketten úgy táncoltunk mint az őrültek. én próbáltam rendes lépéseket belevinni , de ez nem volt olyan egyszerű.
-most te jösz. - mondta én pedig elindultam hogy betegyek valami zenét. úgy gondoltam bemutatom mit tudok , afféle hencegésnek szántam. benyomtam a the wantedtől az all time low-t mert erre tudtam egy tuti koreográfiát. beszaladtam középre majd játékosan kilöktem a kezdőkörből justint ezzel jelezve én jövök. felcsedült a zene én pedig elkezdtem táncolni. ez a szám tele volt akrobatikai elemekkel. spárga , cigánykerék és egy szaltót is lenyomtam. mindent beleadtam és néha kipillantottam justinra. tátott szájjal nézett végig. felvettem a ritmust és a szívem is úgy dobogott. akkor voltam igazán önmagam. minden porcikámat átjárta a zene és úgy éreztem pihe könnyű vagyok. egy ponton már eléggé zavaró volt justin tekintete így leálltam , és oda cigánykerekeztem elé. kb egy méter lehetett köztünk. mélyen egymás szemébe néztünk. a szívem még mindig ritmusra lüktetett de ekkor elkezdett gyorsulni. nem értettem a helyzetet. hirtelen egymásnak estünk. nem bírtam magammal. annyira jó volt érezni az ajkait az enyémein. lázasan csókolóztunk és élveztük a pillanatot. éreztem hogy le kell állnom ezért elereztettem és elugrottam tőle és folytattam a táncot. mikor visszanéztem justin még mindig becsukott szemmel állt majd szépen lassan kinyitotta és tekintetét a táncomra szegezte. a szám végén meghajoltam és megálltam.
-na? milyen volt? - kérdeztem.
-attól függ mire gondolsz...
bocsi hogy csak most hoztam a részt de ma egész nap nem voltam itthon. remélem tetszett. ha igen , komizz :))
Égi jel
vagy ezren körül vettek és kérdezgették , jóól vagy? minden rendben? nincs semmi bajod? már majd meg süketültem.
-oké oké elég! jól vagyok! semmi bajom. - nyugtattam le mindenki. a tömeg egy kicsit szétoszlott majd miss mayer lépett elém halál komoly arccal.
-ez..- habozott majd nagy mosolyban tört ki - állati volt kisanyám! - nem tudtam mirevélni. més nem hallottam így beszélni így. nevetésben törtünk ki mindannyian.
a nap többi része nyugalmasan telt. a tűzoltók kijöttek és elintézték a liftet. délben , mikor lejárt a munkaidőm . épp készülődtem , mikor a főnökasszony lépett be és 10 dolcsit nyomott a kezembe. én értetlenül néztem rá.
-veszélyességi pótlék. és figyelj csak , ne nagyon add tovább a történteket. beszéltem justinnal és ő sem szeretné , ha a média megtudná milyen baleset ért titeket. szóval..egy szót se.
-rendben. - mondtam. majd zsebre raktam a pénzt. nem volt ellenemre , úgyis délután mentünk lizával vásárolni és jól jött a plusz. már lent voltam a portánál , épp köszöntem el monicátol mikor valaki megfogta a vállamat.
-justin! - lepődtem meg ahogy hátrafordultam. - te még itt vagy? azt hittem rég elmentél. hogy kerülsz ide? - néztem meglepetten rá.
-nem , még volt pár..elintézni valóm. én csak még azt akartam , hogy..holnap atlantába utazom. és szerettem volna veled találkozni még mielőtt5 elmennék. - mondta félénken.
-justiin..mondtam már hogy szerintem ez nem lenne jó ötlet... - mérhetetlen szomorúság ült ki az arcára. kedvem lett volna megölelgetni de ezt nem gondoltam jó ötletnek. óriási , kerek szemekkel nézett rám.képtelenség lett volna nemet mondani.
-oké.okééé csak ne nézz így rám. - beadtam a derekamat.
-ezaz! akkor.. ma este?
-oké de nem maradhatok sokáig mert holnap nekem iskola.
-ó persze! megértem. akkor. este hatra érted megyek..dee. hol is laksz?
elmondtam a címemet , majd elindultunk kifelé. justin felvette a sapkáját és a szemüvegét , bár szerintem ettől mégjobban fel lehetett ismerni de ráhagytam. odamentem a biciklimhez hogy leszedjem róla a zárat. elköszöntünk justinnal én pedig eltekertem. mikor haza értem anyu már az ebéddel várt. ledobtam a táslámat a kanapéra és lehuppantam kajálni.
-na mi volt ma? - kérdezte miközben elém rakott egy tányért , rajta a kedvencemmel , spagettivel. nekiestem és elkezdtem zabálni.
-nem volt semmi különös. - csak majdnem meghaltam...de persze ezt nem mondtam ki. - figyelj anyu , ma este elmennék itthonról. - böktem oda a végén.
-hova lesz a menet? - érdeklődött anyu.
-hát...justinnal randizom.
-hmm..justin? azt hittem tegnap véget ért az ügy.
-hát ma is ott volt a stúdióban és sokat beszélgettünk. és a végén elhívott. én először nemet mondtam de egyszerűen olyan csillogó és óriási kérlelő szemekkel nézett rám , hogy nem mondhattam nemet.
-hát jó , te tudod. - vonta meg a vállát anya. miután végeztem az ebébbel , megragadtam a táskám és felvágtattam a szobámba. nem öltöztem át mivel 15 perc múlva már találkozóm volt lizával. egy kicsit rendbe szedtem magamat és már indultam is. elköszöntem anyától , majd átmentem lizáék házához. becsöngettem és liza mamája , eliza nyitott ajtót.
-szia eliza! - köszöntem.
- mia! gyere be! liza a szobájában van.
felmentem az emeletre és bementem liza szobájába. már kész volt épp a telefonján nézegetett valamit.
-na? indulhatunk? - kérdeztem.
-persze! - vágta rá ragyogó tekintettel. telefonnal a kezében elindultunk az ajtó felé. liza telója percenként jelzett. mentünk az utcán szótlanul és én nem bírtam tovább:
-kivel sms-ezel?
-mi hogy? jaj senkivel! - de még mindig csak a telefon aprócska kijelzőjével foglalkozott.
-najó. liza engem nem versz át! látom rajtad hogy az a senki nagyon is valaki.
-okéoké...david az.
-david az exed? - kicsit meglepett a dolog. - aki otthagyott egy londoni cserediákért?
-igen. most szakítottak és..hát lehet hogy adok neki mégegy esélyt.
-okéé. hát , te tudod. - forgattam a szemeimet. - de kérlek. most velem vagy , és nem vele. légyszi. megtennéd , hogy velem beszélgetsz inkább?
-jólvan. - mondta majd beledobta a telefonját a táskájába. - na akkor most mesélj. veled mizu? milyen a meló?
-szuper....- hatásszünet - ma randizom justin bieberrel.
liz lefagyott a justin bieber név hallatán.
-liz. liz! liz élsz még? - lóbáltam a kezemet a szeme előtt.
-hogy mivan? justin bieberrel? ez...ÁLLATI! - tört ki hirtelen.
-tudom! - vágtam rá izgatottan , amit egyébként nem értettem , hisz nem tartottam nagy dolognak. - de nem fogok sokáig maradni mert holnap suli.
-ömm..édes. nyári szünet van!
-tudom. de be kell mennem segíteni miss white-nak mert holnap egy verseny lesz a suliban és még kellett egy segítő kéz és én megígértem hogy ott leszek. - ebben a pillanatban megcsörrent a telefonom. ismeretlen szám volt.
-halo?
- óh miss jones. miss white vagyok! csak annyit akartam hogy a holnapi verseny elmarad. sok versenyző lemondta ezért lefújtuk az egészet.
-értem. köszönöm hogy szólt. - letettem a telefont.
-miss white volt , hogy a holnapi verseny elmarad és nem kell bemennem.
- wow! akkor ez egy égi jel , hogy minnél több időt kell justinnal töltened - kacsintott rám lizy.
-igen..égi jel...
baleset
- nos úgy tűnik beragadtunk. - mondtam és a tekintetemet a földre szegeztem.
-huhh..szuper. - nem tűnt olyan letörtnek mint amilyen én voltam. szerintem kifejezetten élvezte hogy megrekedtünk.
egy ideig csak hallgattunk majd ő törte meg a csendet.
- mióta dolgozol a tévénél?
-tegnap óta - mondtam majd kicsit elnevettem magamat.
- és hogy tetszik? - érdeklődött.
-hát nincs semmi extra benne. kivéve hogy sztárok segédje lehetek egy kis időre. - láttam justin ajkán hogy mosolyra áll. eléggé feszélyezve éreztem magamat hogy olyan ellenszenvesen bántam vele.
-én sajnálom...
-mit? - nézett rám kérdőn.
-azt ahogyan bántam veled. nem tudom miért csináltam.
-ugyan semmiség. én pedig bocsi amiért beletúrtam a cuccodba. ezt tényleg nem kellett volna. - lesütötte a szemeit.
-éhes vagyok. - húztam a számat.
-van nálam egy csoki. kéred?
-még szép! - előhúzott a zsebéből egy szelet csokit én pedig rávetettem magamat. miután benyomtam az egészet elégedetten ültem le a földre , majd justin is így tett.
-mesélj valamit magadról - mondta miközben megvillantotta hófehér mosolyát.
-mire vagy kíváncsi?
-akármire...sőt mindenre.
-oké. a nevem mia. est mese vége!
-ez nem volt túl sok infó. esetleg még valami?
-hmm..16 vagyok , nem szeretek tanulni , imádok sportolni.
-na. mit sportolsz? - érdeklődött justin.
-nos...kosaraztam 8 évig , focizni is jól tudok , verseny tornász vagyok és a tánc a kedvencem. meglepődnél amúgy ha tudnád , milyen hajlékony vagyok és hogy mennyire jó kondiba tartom magamat. - villantottam meg győzedelmes mosolyomat.
-igen? hát akkor mutass valamit.
-itt? de mit? - néztem rá kérdőn.
-akármit. amiről azt gondolod , különleges.
-rendben. menj oda a sarokba. - justin szót fogadott. szerencsére eléggé tágas volt a lift így még pont elfértem. lementem kézenállásba. aztán a lábaimat spárgába nyomtam , pördültem egyet , szegény justint majdnem leütöttem , vissza emeltem a lábaimat , majd egy hídban fejeztem be , abból pedig még felálltam. a gyakorlat végén pedig meghajoltam a képzeletbeli közönség előtt.
-azta. - justin szája tátva maradt. - te aztán tényleg tudsz valamit.
-nagyon köszönöm. - mondtam diadalmasan.
-hogy hogy nem vitted még semmire? már ne vedd sértésnek. csak miért nem fedeztek még fel?
-nem tudom. nem kerestem a hírnevet. nem próbálkoztam. csak sport versenyekre jártam. meg persze a táncversenyekre. sokszor mondták már hogy olyan vagyok mint egy profi táncos. egyszer majd az is szeretnék lenni. de még nem talált rám a megfelelő pillanat.
- 3 napja láttam a step up 3-at. te odaillő lennél. - ezen elnevettem magamat de justin is így tett. - de komolyan! úgy mozogsz mint egy igazi akrobata táncosnő.
-dehát még nem is láttál táncolni. - kuncogtam.
- de ezeket már ennyiből is lehet látni. ahogy körbefordultál , tökéletes volt. és hajlékonyabb vagy az összes táncosnál akivel valaha együtt dolgoztam.
-köszönöm. - ebbe belepirultam.
2 óráig voltunk összezárva a liftben. ez alatt nagyon jókat beszélgettünk. kedvesebb volt mint arra számítottam. egyszer csak megindult a lift. megállt az 1. emeleten. épp nyílt ki az ajtó amikor hirtelen elkezdett zuhanni. nem teljesen , de másfél métert lejjebb csúszott , az ajtó viszont még mindig nyitva volt. stephanie kétségbe esetten állt a lift előtt majd leguggolt.
-úgy tűnik elszakadt az egyik kábel! gyorsan! valahogy ki kell jönnötök. - hadarta gyorsan.
-menj előre. - mondtam justinnak. mindketten átéreztük a helyzet súlyát hogy most nincs idő a hezitálásra de justin mégis belekötött.
-te menj elő..- nem vártam meg a mondat végét hanem rákiabáltam.
-menj már! - hatásos volt mert megindult. föltolta magát majd fentről kihúzták. megint megindult a lift és csúszott legalább 20 centit. éreztem hogy mindjárt leszakad. a nyílás túlságosan fent volt , nem értem el. a lift már féloldalasan állt. észrevettem , hogyha fentről megtartanának én meg a falhoz simulnék , és a lift lezuhanna nem vinne magával mert pont kiférnék a nyíláson.
-menjetek arrébb a nyílástól! - szót fogadtak én pedig a lift másik oldalába mentem óvatosan. fellendítettem a kezemet , majd le a lift közepébe. lendült a lábam , neki a falnak. nagy erővel felnyomtam magamat a nyílás széléig. amint a lábam nem érte a padlót a lift kibillent az egyensúlyból és elkezdett zuhanni. én pontosan átfértem a résen , hogy gondoltam. a lift lezuhant az emeleten lévő emberek pedig hirtelen "áááá" - zásban törtek ki. mivel hátrébb voltak , nem látták hogy felkapaszkodtam , így azt hitték lezuhantam én is. elkezdtem felnyomni magamat. amint megláttam ketten is a segítségemre siettek. fölhúztak , majd leültettek az egyik fotelbe...
Miért pont én?
meglepetten jöttem rá hogy justin állt előttem. nem értettem mit keresett a tévénél. tegnap megvolt az interjú és a fotózás is.
-hát te? - csak ennyit tudtam kibökni.
- a fotók miatt jöttem. még ki kell válogatni őket. - mondta mosolyogva.
-értem. - hirtelen jelzett a másológép hogy kész vannak a példányok. kiszedtem őket.
-nekem ezeket fel kell vinnem a főnökhöz. - mondtam majd mikor elindultam volna justin utánamszólt.
-nekem is oda kell mennem. - mondta széles vigyorral az arcán és elindult mellettem. beszálltunk a liftbe és felmentünk a főnök irodájába. mikor beléptünk ő az asztalnál ült , feltett lábakkal. igen szemrevaló rózsaszín magassarkúja volt. nagyon megtetszett. én szó nélkül letettem a papírokat az asztalára majd leültem egy oldalsó fotelbe és a telefonomat kezdtem el babrálni , mivel egyenlőre nem volt dolgom. miss mayer még mindig ugyanúgy ült és telefonált közben. justin kicsit tétlenül állt az ajtóban. nem igazán foglalkoztam vele. stephanie befejezte a telefonálást és fölállt.
-mr bieber! hát örülök hogy újra látom! - mondta fennhangon miközben kezetrázott justinnal. - nyilván a képek miatt jött. nem igaz?
-de! pontosan.
-hát akkor , miss jones , kísérje el a mi kis sztárunkat a fotószobába. tim már ott van. - mielőtt kimehettem volna a szobából utánam szólt.
- ismét az ő szava , az én szavam. - mondta , én pedig bólintottam és bezártam magam után az ajtót. justin már a lift előtt volt. odamentem hozzá majd együtt elmentünk timhez.
-biebs! örülök hogy látlak! - üdvözölte tim justint miközben széles vigyorral az arcán kezet ráztak. justin csak bólintott. - akkor? kezdhetjük?
leültünk a számítógéphez és elkezdtük sorba nézni a képeket. ülő , álló , guggoló , nevető , komoly , érzékeny és terminátor szerű justinok köszöntek vissza a monitorról. nekem személy szerint mindegyik tetszett. nem vitás , jól nézett ki rajtuk. ahogy mentünk sorba egy érdekes fotóhoz érkeztünk el. ez volt az , amin velem volt. elhallgattunk egy kicsit. én elgondolkodtam.
-ezzel mi legyen? - törte meg a csöndet tim.
-én nem tudom. ez mia-tól függ.
-ezt...nem hozhatjuk nyilvánosságra. - mondtam nyersen. - de..rátehetjük a telefonomra?
-persze. - mondta tim és elkérte a telómat. ütyködött egy kicsit és a kép máris rajta volt.
-kösz. - nyögtem ki.
-hát , akkor végeztünk is. - csapta össze a tenyerét tim - a képeket a holnapi lapban közlik le , és még ma délután online lesznek a hivatalos oldalunkon.
-rendben. - fölálltunk a gép elől. justin és tim kezet ráztak és mi pedig kisétáltunk.
-öömm. akkor most mész? - kérdeztem justintól a folyosón.
-hát..nem tudom. - válaszolta miközben a tarkóját vakargatta.
-nézd. döntsd el mert én nem érek rá egész nap.
-most miért vagy ilyen ellenséges? - kérdezte justin kicsit idegesen. - nem én tehetek róla hogy ma is ide kellett jönnöm. egyébként meg nem tettem ellened semmit.
-tudom , de... - nem tudtam befejezni a mondatot mert nem volt semmilyen mentségem. magam sem tudtam eldönteni , miért voltam ilyen vele. egy perc kínos csönd után csak annyit nyögtem ki:
-bocs. - eközben megjött a lift mi pedig beszálltunk. benyomtam az első emeletet a lift pedig elindult. de hirtelen , fülsüketítő hangok közepette az megakadt. nem tudtam mire vélni a helyzetet.
-ez mi volt? - kérdeztem kétségbe esetten.
-nem tudom. - láttam hogy justin is megrémült. megcsörrent a telefonom.
-halo?
-miss jones! itt stephanie. ti vagytok a liftben? - mivel alig volt térerő eléggé szakadozva hallottam csak a hangját de azért megértettem.
-igen mi.
-rendben. semmi pánik. már hívtuk a karbantartókat , megoldjuk a problémát. csak maradjatok nyugton , nem lesz semmi baj.
-oké. rendben. - leraktam a telefont...
bocsi. nemtudom milyen címet adjak ennek a fejezetnek:DD szóval ez címtelen lesz most :D
audryval fogtunk egy taxit és haza mentünk. anyu épp tévétnézett.
-sziasztok! na milyen volt a koncert? - kérdezte mosolyogva.
-jaj szupeer! képzeld , voltam fent a színpadon és justin még énekelt is nekem! - mondta dry miközben lelkesen ugrált anyu előtt.
-na az jó. de most menj fürdeni. - mondta anya majd dry elindult fel az emeletre. én lehuppantam anya mellé a kanapéra. elég gondterhelt fejet vághattam mert anyu rákérdezett.
-valami gond van?
-nem semmi...csak...- már nem fejeztem be a mondatot.
-csak mi? - nézett rám kérdőn anyu. nem volt mit tennem elmondtam ami a koncerten történt. a majdnem csókot , a felkérést a dalra de a félmesztelen részeket azért kihagytam. azok már tényleg csak kettőnkre tartoztak.
-hát..ez elég nehéz...de szerintem te helyesen fogsz dönteni. - bíztatott anyu majd megsimogatta a fejemet.
-tudom..de magam sem tudom hogy mit kellett volna tennem. nem is ismerem őt és ráadásul én nem szeretem a felhajtást...na de most megyek és lezuhanyzok mert holnap is mennem kell dolgozni. - adtam egy puszit anyának majd felmentem. letusoltam , fogat mostam felvettem a pizsim és bebújtam az ágyamba. még küldtem egy sms-t lizának hogy holnap délután nincs e kedve találkozni de persze beleirtam hogy majd még reggel hívom. ahogy kerestem a telefonban liza számát és mentem le a neveknél. joe broke...justin bieber...liza mary....várjunk csak. justin bieber? ez valami vicc? nem hittem el. megnyitottam a profilját. benne volt a száma , a szülinapja , az email címe és minden amit csak bele lehet írni a telóba. kicsit ledermedtem. mikor jutott ő a telefonomhoz? ja hát persze! amikor ott hagytam a táskámat a fotelbe. mikor benyitottam a kezébe volt. nyilván akkor irta bele magát. nagyon mérges lettem. mit képzel magáról? nemhogy belenézett a telefonomba és még írt is bele , de ez azt jelenti hogy a táskámat is végigtúrta , mivel a telefonom mindig a legalján hordom...hogy merészelte? olyan ideges lettem hogy hirtelen megnyomtam a tárcsázás gombot. kicsengett. 4et csörgött mire felvette.
-halo? - szólt bele meglepően vidám hangon. én persze tudtam , hogy kijelzi a számom a telefonja mert nyilván beleírta a sajtátjába az enyémet hogy ki legyen biztosítva a kapcsolat tartás.
-mégis mit képzelsz te magadról?
-most meg mire célzol? - játszotta meg az ártatlant.
-arra hogy beletúrsz a cuccomba , hozzányúlsz a telefonomba és még írsz is bele. kinek képzeled te magadat? a sztárság nem jogosít fel semmire. - mondtam dühösen de nem kiabáltam mert valószínűleg anya és dry már aludtak.
-hohóó! csak nyugi! én csak..hátt..jó erre nincs mentségem. - ismerte be.
-deh...miért tetted? - már lenyugodtam és inkább szamarú voltam , mert nem gondoltam volna hogy ezt tenné.
-mert...nem akartam hogy ezzel a nappal vége legyen mindennek. - szinte éreztem ahogyan elszégyenli magát.
-dehát..még nem is volt semmi.
-tudom...és bár nem rajtam múlt én sajnálom..-a végén elcsuklott a hangja.
-néézd. ez nagyon kedves tőled meg minden... de szerintem..nem én vagyok a hozzád való lány. de amúgy is..ebből nem lenne semmi. de most mennem kell mert holnap dolgozom.
-a tévénél? ahol ma is voltál?
-igen de mostmár tényleg leteszem..szia. - nem vártam meg a válaszát , kinyomtam. letettem a telefont magam mellé majd nemsokára elnyomott az álom. reggel ébresztett a telefonom. kissé kómásan kikászálódtam a fürdőbe. megmosakodtam , kifésültem a hajamat. kissé hullámos volt de most nem zavart. lófarokba fogtam , a frufrumat hátratűztem majd megálltam a szekrényem előtt. kihúztam egy farmer szoknyát meg egy piros felsőt amin fehér flitterekkel a love szó állt. bepakoltam a táskámba a dolgaimat majd lementem a földszintre. gyorsan ettem egykis müzlit és már indultam is. felpattantam a biciklimre és már száguldottam is a stúdió felé. 10 perc múlva már ott is voltam. "kikötöttem" a "járgányomat" és bementem az épületbe. felmentem a főnökasszony irodájába és bekopogtam.
-jónapot! - köszöntem széles mosollyal az arcomon.
-áhh jó reggelt miss jones. köszöntöm a második munka napján. nos akkor kezdjünk is bele. - belenyomott 5 papír lapot a kezembe - ezeket vidd le. a portán monica asztala mellett van a fénymásoló. ebből légyszíves csinálj , minden oldalról , 10-10 másolatot.
-rendben. - sarkon fordultam majd kimentem. le a földszintre , egyenesen a fénymásolóhoz. monica megmutatta hogyan használjam a gépet én pedig szépen csináltam sorba a másolatokat. láttam az üvegajtó mögött hogy egy nagy kocsi gördül be az épület elé. nem nagyon törődtem vele , de amikor az a valaki , aki a kocsiba ült és ott volt már mögöttem és megfogta a vállam , kicsit megijettem az érintésétől. felugrottam , majd megfordultam. nem akartam hinni a szememnek...
Koncert
Kimentünk az öltözőből , végig a folyosón , majd megálltunk a színpad mellett. justinra ráadták a mikroportját és már készen is állt a show-ra. én találtam egy széket és leültem rá. odakint rengeteg sikítozó lány ordibálta justin nevét. mielőtt bement volna a színpadra , felém fordult és kacsintott egyet. éreztem hogy egy kicsit elpirulok. előre fordult és befutott a színpadra. a rajongói majd meg őrültek érte. eközben audry jött oda hozzám.
-na milyen volt a túra? - kérdeztem mosolyogva , miközben az ölembe ültettem.
-tök jó. minden helyet megnéztünk.
átkaroltam a derekát és együtt néztük a koncertet. nagyon tetszettek a táncok. és a táncosok pedig hihetetlenül tehetségesek voltak. dry az ölemben mindig ritmusra ugrált , ami nekem nem igazán tetszett mert a combomat a végére már nem igazán éreztem. a one less lonely girl következett. a szám előtt justin felém kezdett közeledni. mikor előttünk volt megszólalt:
- lenneél a one less lonely girl-öm? - kérdezte miközben észveszejtően mosolygott. én fölálltam és a szemébe néztem.
-ez nagyon kedves tőled , de...én most ezt kihagynám.
-ajj légyszi! - mondta kérlelő boci szemeivel.
- justin. nem. bocsáss meg de nem. - egy perc kínos csönd következett amit audry tört meg.
-én szívesen lennék a...az az izéd. - szegény nem tudta kimondani rendesen a szám címét mert annyira izgatott volt. justin egy pár pillanatig csak a földet bámulta. éreztem hogy csalódott.
-megtisztelnél. - mondta dry-nek , miközben a kezét nyújtotta felé. láttam az arcán a szomorúságot. audry mérhetetlen boldogsággal fogta meg justin kezét aki pedig bevezette őt a színpadra. leültette egy székre majd azt mondta:
- hadd mutassam be audry-t! a következő számot neki küldöm mert nagyon örülök hogy megismertem.
elkezdődött a dal és audry le se vette a szemét justinról. a dal végén még egy puszit is kapott tőle. fülig elpirult majd justin levezette a színpadról. azt hittem dry mindjárt kiugrik a bőréből olyan boldog volt. justin még visszaszaladt és elénekelte az utolsó dalt. mi egy kicsit odébb álltunk hogy ne legyünk az útban. negyed óra múlva úgy gondoltam ideje indulni. de nem akartam köszönés nélkül elmenni. így hát bekopogtunk justin öltözőjébe. hangzott a válasz hogy szabad és mi pedig benyitottunk. justinon nem volt póló. dry szemét gyorsan eltakartam , hisz ő még csak 8 és nem szabad ilyeneket néznie. és eközben én is elfordultam.
-ugyaan. ezt már megbeszéltük - mondta justin kacér vigyorral az arcán.
-oké oké de akkor is. dry még csak 8. - vágtam rá. közben én lassan visszafordultam. ekkor vette éppen föl a pólóját. mikor már rajta volt dry szemérőlkk elvettem a kezemet és azt mondtam:
-nos..mi megyünk. kössz a..jegyeket. - mondtam majd megfordultam és ki akartam menni de justin utánam szólt.
-mia várj! - láttam rajta hogy négy szem közt akar beszélni velem ezért dry-t kiküldtem.
- figyelj audry? menj ki a folyosóra és várj meg ott. oké? - dry bólintott és kiment. én megfordultam és kérdőn néztem justinra.
-na? mit szeretnél? - kérdeztem.
- én csak meg akartam köszönni hogy eljöttél. - mondta egy halvány mosoly kíséretében.
-ugyan. szívesen jöttem. és ez audrynak is nagy élmény volt.
egy kínos csönd után úgy gondoltam ideje mennem.
-hát akkor..szia. - mondtam majd kimentem már az ajtóban jutott eszembe hogy a táskámat ott hagytam. gyorsan visszaszaladtam és kopogás nélkül betörtem.
-én csak , itt hagytam a... - nem tudtam befejezni mert megláttam justint a kanapén kezében a táskámmal. egy kínos vigyor jelent meg az arcomon majd elvettem tőle a táskámat.
-kösz. de akkor mostmár tényleg szia. - mondtam majd kisétáltam...
na hát az van , hogy most betegen vagyok itthon. szóval amíg tudok ülni , és gépelni , addig lehet hogy gyakrabban fogok részt feltenni. de ha nagyon nem bírom , bocsi , de nem lesz fejezet. csak ennyit akartam. ja és ha tetszik akkor légyszi komizzatok!!! :))
XOXO
Koncert~majdnem
- anyu! megjöttem! - kiáltottam el magamat amikor beléptem a házba. audry szaladt elém és megállt előttem. de mintha a hadseregben lett volna , teljesen befeszült egyenes testtel penderült az orrom elé.
- anyu elment a boltba és még beugrik a postára. kaja a hűtőben , fél óra múlva anyu haza ér. indítsd be a mosógépet. - mondta majd kifújta a levegőt.
-okéé. - mondtam meglepetten. audry egy perc múlva már nem is volt előttem. trappolva fölszaladt a szobájába és magára zárta az ajtót. én ledobtam a kanapéra a táskám , majd elővettem a kaját és megmelegítettem. bevágódtam a tévé elé. valami elcsépelt sorozat ment , így miután bekajáltam , felmentem a szobámba. mikor fent voltam eszembe jutott hogy lent hagytam a táskámat , benne a telefonommal ami még le volt némítva. lerohantam majd ismét felbaktattam az emeletre , de most már a cuccommal együtt. ledobtam az asztalra a tatyót és kiraktam belőle a használatos dolgokat. telefon , pénztárca , határidő napló. belelestem hogy mi várható a héten , de csak néhány találka volt beírva. ahogy kutattam a táskám mélyén a kezembe akadt a jegy. egy percre megálltam. végig húztam egyik ujjamat a fényes papíron lila és zöld színek váltakoztak rajta , és persze egy justin kép , amin éppen trendi pózban , zsebre dugott kézzel áll , és vadul mosolyog a kamerába. az volt ráírva:
ezen jegy tulajdonosa jogosult a backstage-be való belépésre , valamint biztos helye van a koncert első sorában. csakis justin bieber koncerten felhasználható. limitált kiadás , bármikor felhasználható.
nem bírtam ki mosolygás nélkül. a bejárati ajtó kattanását hallottam. biztos anyu az. lementem. anyu volt az , valóban.
-szia kincsem! na milyen volt az első napod? - mondta fülig érő mosollyal.
-szuper! a főnök máris megdicsért. nem volt nehéz a dolgom. ma csak egyszer elkellett mennem kávéért , meg a mai sztárvendéget kísérgettem az épületben. - közben dry jött le , és kezdett kotorászni anya szatyraiban valami édesség után.
-és ki volt az a szár? - kérdezte anya.
- justin bieber.
dry ledermedt. odanéztünk és görcsösen szorongatott egy üveg vizet. kigúvattak a szemei. nem tudtuk mi volt vele. oda mentünk hozzá.
-audry mi a baj? - kérdeztem. elengedte az üveget majd rámnézett.
- te találkoztál justin..bieberrel?
- igen , de miért? te nem szereted a zenéjét. - mondtam értetlenül.
- de ő jó pasi! - mondta ingerülten. erre anyával nevetésben törtünk ki.
- á értem! szóval jó pasi. te viszont csak 8 vagy.
- és? szeretni talán bűn? - vágta hozzám sértődötten. de tényleg megsértődött. eszembe jutott a jegy. csak bevihetem vele őt is.
-hát , ha ennyire haragszol rám , nem viszlek el a mai koncertre. - mondtam megjátszva a sértődöttet. hirtelen megfordult.
- neked van jegyed a ma esti koncertre? - teljesen lázba jött.
-igen van. justintól kaptam a segítségért.
-ugye..elviszel! - úgy simult hozzám mint valami kismacska.
-hát..talán. - húztam az agyát.
- ezaz! ezt igennek veszem! - mondta és felrohant a szobájába.
-akkor este elmentek? - kérdezte anyu mosolyogva.
-hát úgy néz ki.
-rendben. - mondta majd én távoztam. felmentem a szobába. ránéztem az órára. 4 óra volt. elmentem , megmosakodni. kivasaltam a hajam. most kiengedve hagytam , még a frufrumat is elöre fésültem. én vágattam , de nagyon megbántam. ma viszont olyan kedvem volt hogy kivasaltam , majd egy oldal frufrut csináltam belőle. felraktam egykis sminket is. szemceruza , szempillaspirál meg egykis szájfény. megálltam a szekrény előtt és gondolkoztam mit vegyek föl. végül egy egybe részes ruha mellett döntöttem. lila volt , tele strasszokkal. rávettem egy szürke kardigánt de nem gomboltam be. előszedtem egy lila kistáskát és belepakoltam a tárcámat , a telefonomat , meg a kulcscsomómat. késznek éreztem magamat. 6 óra volt. átmentem dryhez hogy hogy áll. mikor beléptem nem hittem a szememnek. audry olyan öltözékben parádézott a tükör előtt hogy az állam leesett. rózsaszín szoknya , egy fehér strasszos top meg egy kesztyű aminek le voltak vágva az ujjai..és persze pink volt.
-mehetünk? - kérdeztem nagy szemekkel.
-persze! de ne bámulj ennyire. - mondta gőgösen majd elsétált mellettem. lementünk a földszintre , felvettük a cipőinket , köszöntünk anyának és elindultunk. anyu adott taxira pénzt így már fél7re a stadionnál voltunk. megkerestük a hátsó bejáratot. egy nagydarab , néger pasas állt előttünk.
-a jegyet szeretném. - mondta mély , dörmögős hangon.
átnyújtottam a jegyet. a fickó végig mérte majd azt mondta:
-ez csak egy. valakinek kint kell maradnia. - ekkor justin lépett ki az ajtón.
- hé paul nem lá...héé! ömm. mia? igaz mia! örülök hogy eljöttél. velem vannak. - mondta a férfinak majd intett hogy menjünk be. mi pedig követtök. eszméletlen nagy helységbe értünk. rengeteg kábel meg minden volt ott. be lehetett látni a színpadra. elmentünk egy folyosóra. tele volt öltözőkkel. megálltunk a justin bieber feliratú ajtónál.
-hozom a telefonomat és mehetünk. - mondta fülig érő mosollyal. bement az öltözőbe majd az iphonejával a kezében tért vissza.
-ömm had mutassam be a hugomat. ő itt audry. - mutattam a mellettem álló dryra aki teljesen el volt kápráztatva.
-örvendek. - mosolyodott el justin és leguggolt dyhoz. ő persze próbált higgattan viselkedni.
-hali. mizu? - mondta kacéran. - mit csinálsz holnap este? - hát leesett az állunk. a kis 8 éves tesóm randira hívta a 16 éves világsztárt.
-nos ezt még megbeszéljük. - mondta justin nevetve. - de..hé georg! audry ő itt georg. minden zúgját ismeri a stadionnak. biztos szívesen körbevezet. - georg bólintott majd elvitte dyt.
-csinos vagy. - jegyezte meg justin egy észveszejtő mosollyal az arcán. lesütöttem a szememet.
-köszönöm....ömm lerakhatnám a táskámat az öltöződben? nem szeretném hurcolni magammal.
-persze! - mondta majd kinyitotta nekem az ajtót. lila falak , 1 fekete bőrfotel , egy sminkes asztal , nagy tükörrel és egy állvány tele vállfával és ruhával. ledobtam a táskámat az egyik fotelbe majd justinhoz fordulva , várva , mi lesz a következő. nem nagyon voltam még ilyen nagyobb koncerteken így nem tudtam , mit is kell csinálni.
-ömm..én átvenném a pólómat. - mondta kicsit zavartan.
innentöl ezt hallgassátok a fejezet végéig :))
-ó persze! - mondtam majd elfordultam. hallottam ahogy leveszi a felsőjét és elkezd matatni valamit az asztalnál. nagyon furdalt a kíváncsiság , hogyan nézhet ki a felsőteste...hé. én lányból vagyok és ez nem utolsó dolog egy srácnál nekem. elfordítottam egy kicsit a fejemet. ott állt , félmesztelenül és épp a fiókjában kotorászott.nem mondom , jó teste van. régen láttam róla a neten egy képet amin látszott a teste , de akkor még satnyább volt. most már viszont láttam azokat a kockákat. észrevehette hogy nézem mert felkapta a fejét és elvigyorodott. én gyorsan elnéztem róla de már késő volt. észrevett.
-én nem akartam. csak.. - nem tudtam befejezni a mondatot. nem jött ki szó a torkomból.
-nembaj. engem nem zavar. - mondta féloldalas mosollyal. erre felbátorodva meg is fordultam de azért nem csak őt néztem. egyszer csak megállt és nem kotorászott a fiókban. felegyenesedett és rám nézett. mélyen a szemembe. én nem tudtam elvenni a tekintetemet a szemei szorításából. elkezdett közeledni. nem tudtam mire vélni. tettem egy lépést hátrébb de sajnos ott volt a fotel így nem tudtam tovább menni. vészesen közel járt. kartávolságra volt tőlem és még közelebb jött. még mindig nem volt rajta póló. olyan közel volt , hogy éreztem az illatát. nem igazán szeretem a férfiak illatát de az övé más volt. egy kicsit hasonlított arra mint amikor eső után érzed a frissesség és a természet illatát. nagyon finom volt. az arca egész közel járt. én becsuktam a szemem , de tudtam mit akarok. közelebb jött volna de én nem engedtem.
-nem kéne ezt justin. - mondtam zihálva.
-ugyan miért? - kérdezte.
-mert nem. nem tehetjük ezt meg. én legalább is nem. - ekkor megszólalt a hangos bemondó:
- justin biebert és a táncosokat kérjük a színpadra. 10 perc és kezdés. - mondta egy kellemes női hang. justin elfordította a fejét tőlem. éreztem a csalódottságát a levegőben. felkapott egy pólót és már ment is. az ajtóban megállt és visszanézett.
-nem jösz? - mondta mosolyogva. bólintottam , majd követtem...
egy nap vele
3 perc múlva már ki is jött. mivel én nem tudtam , mi a napi rendje , megkérdeztem:
-és most? mi a következő teendőd?
-hátt... most a fotózásra kéne indulnom. azt mondták 3. emelet.
elgondolkoztam egy picit aztán bólintottam és elindultunk. megálltunk a lift előtt. pár másodperc múlva meg is érkezett. beszálltunk majd megnyomtam a 3. emelet gombját. a lift nagyon csöndesen és gyorsan suhant az emeletek között. kiszálltunk a harmadikon és elkezdtük keresni a fotózás helyszínét. láttam egy kiírást a lift mellett. azon volt a mai "terem beosztás" (ugyanis a 3.on csak ilyen műtermek voltak.)
4. műterem...........Justin Bieber....................8:oo-11:00
-akkor a 4. - állapítottam meg.
-oké. te vezetsz mert én nem tudom merre van. - mondta nevetve.
elindultam a folyosón. ész szerűen a 3. után volt a 4. műterem. benyitottunk. a díszlet már állt. egy halvány lila háttér volt lerakva a földön konfettik és egy nagyobb fajta kutya is ott ült. egy fotós és egy nő volt a teremben.
-áá! justin! az én nevem tim. én vagyok a fotós , ő pedig itt kimberly a fodrász és sminkes egyben. - mutatott a nőre.
-hello. justin bieber - kezet fogtak.
- és a kishölgy? - mutatott rám tim mosolyogva.
-jó napot. mia jones. én..vagyok justin mai asszisztense. - majd velem is kezet fogot.
-oké. akkor kezdhetjük. kimberly máris kezelésbe vesz.
azzal kimberly justint leültette egy székre és elkezdett dolgozni rajta. smink gyanánt egykis alapozót kent fel neki. többre nem is volt szüksége , mert eléggé hibátlan volt a bőre. aztán jött a haj. először valami habot nyomott rá , egyenletesen elkente , majd justin megrázta a haját. mindig is bírtam ezt a mozdulatát , de élőben még viccesebb volt. mikor kész volt minden rajta , tim egy vállfát nyújtott oda rajta egy ruha szettel , és egy pár cipőt is a kezébe nyomott. a terem sarkában volt egy paraván , justin elvonult , és átöltözött. mikor visszatért igazán jól nézett ki. fekete öltöny , fekete csőnadrággal , egy lila póló az öltöny zakó alatt és egy lila supra. és persze egy elmaradhatatlan fekete napszemüveg. elkezdődött a fotózás. justin beállt a díszletbe a kutyus pórázát a kezébe vette majd elkezdett pózolni. követte tim utasításait. a kutya nagyon okos volt. ismert egy csomó parancsszót , és nagyon engedelmes volt. justin pedig egy profihoz illően tökéletes beállásokban lett megörökítve.
-igen! ezaz! ez jó! mosolyt! - hangoztatta tim minden képnél az ehhez hasonlóakat. - gyerekek most el kell mennem telefonálni egyet! 10 perc és itt vagyok. - kikotorta a telefonját majd kiment a folyosóra. addigra már kimberly is elment. így ketten maradtunk. odamentem a kutyushoz. a nyakörvén a Hero név állt.
- igen. jókutya vagy hero! ügyes vagy! - beszéltem a kutyához miközben simogattam. justin is odaguggolt mellém és hero fejét kezdte el vakargatni.
-mennyi az idő? - ez csak úgy eszembe jutott.
- fél 12. miért? - nézett rám kérdőn.
- mert akkor mindjárt lejár a műszakom.
-értem...és..utána haza mész? - nézett rám kiskutya szemekkel.
-hát..eddig úgy terveztem.
- akkor...nem látlak többé?
ez a kérdés kicsit meglepett. igaz hogy jól elvoltunk a délelőtt... dumáltunk , poénkodtunk meg ilyenek...de mégis meglepett hogy ezt mondta.
-hát...- a figyelmem most már a kutyáról jusra terelődött. a szemébe néztem. teljesen elragadott. amint elmélyültem mély barna tekintetében valahogy csak csúsztak ki a mondatok. egyik kezem még mindig heron volt másikkal pedig megvakartam a nyakamat zavaromban.
-nagyon szépek a szemeid. - fogalmam sincs miért mondtam ezt. justin erre eleresztett egy féloldalas mosolyt amiért ölni lennék képes. nagyon jól nézett ki. én meg csak bámultam a szemét. ekkor belépett tim. halk volt , nem vettük észre hogy bejött. felvette a gépét és lekapott minket ahogyan egymás tekintetében elmélyülve guggolunk a kutya fölött. mi csak a vakura figyeltünk fel.
-ez igazán csodás kép lett! - mondta mosolyogva tim miközben mi föltápászkodtunk. - rendben. mára ennyi. köszönöm a közös munkát justin , és neked is mia. a képeket még egyeztetjük valamikor a héten. a pakolást pedig bízzátok csak rám. - mondta mosolyogva. elköszöntünk és kimentünk a folyosóra és megálltunk.
-nos..nekem még le kell mennem a főnökhöz. - mondtam.
- ömm oké. elkísérhetlek? úgy is hamarabb lett vége a fotózásnak. a testőrök. 12re várnak az épület előtt.
-persze. - mondtam mosolyogva és elindultunk a lift felé. beszálltunk és lementünk a 2.ra. justin azt mondta megvár a folyosó elején. én pedig bementem miss mayer irodájába.
- asszonyom , van még valami feladatom? - kérdeztem miután megálltam az ajtóban.
- nos. dobd ezt ki és kész vagy. - mutatott egy kupac papírra az asztalán. belesöpörtem a kukába majd mielőtt kimentem volna utánam szólt.
-miss jones! várjon egy percet! tudja , teljes mértékig meg vagyok elégedve a munkájával. ezt a teljesítményt várom el jövőhéten is. és ha így folytatja talán komolyabb feladatokat is ki fogok önre osztani. bevallom féltem attól hogy egy diákot alkalmazzak , de most már örülök hogy önt választottam. - mondta miközben egy őszinte mosoly jelent meg az arcán. én csak visszamosolyogtam rá , majd elköszöntem és kimentem. a folyosó végén egy bőrfotelben üldögélve találtam justinra. lementünk a földszintre és megálltunk. még volt 10 perc 12 óráig.
-hát..én most megyek. - mondtam de mielőtt még elértem volna az ajtóig megállított a hangja.
- várj! - odajött hozzám. - megfogta az egyik kezemet és éreztem hogy valami papír féle van a tenyerünk között. leemelte a kezét az enyémről majd mielőtt megnézhettem volna mit rakott a tenyerembe , eltünt. mikor rápillantottam a kezemre nagyon meglepődtem. egy VIP jegy volt , justin koncertjére. este 7re szólt. beraktam a zsebembe , elmosolyodtam , majd elindultam haza...
justiiin!
maga justin bieber ujjai értek az én ujjaimhoz a kristálypohár érdes oldalán. egy kicsit beleremegtem , mivel széles , és vakító mosollyal nézett felém. én meg csak álltam ott és bámultam ki a fejemből. nem volt a kedvencem , de azért meghallgattam a számait meg azért nem mondom hogy ronda mert nem az de...mit beszélek itt? jól nézett ki!
-köszönöm! - mondta és még mindig olyan kedvesen mosolygott rám.
-nincs mit. - válaszoltam és kicsit lesütöttem a szememet. lassan elengedtem a poharat justin pedig elvette. sarkon fordultam majd leültem a főnök asszony mellé egy székre. egy férfi hang bemondta , hogy 3 perc a kezdésig. miss mayer azt súgta a fülembe:
-eddig kiválóan teljesített , maradjon is így. - mondta halkan. magamban ennek nagyon örültem. az első nap az első munka helyemen és a főnököm megdicsért. kényelembe helyeztem magamat a széken , és az adás el is kezdődött.
- köszöntöm kedves nézőinket reggeli műsorunkban. a mai nap is sok érdekes témával készültünk , de szerintem a legfontosabb az , hogy ma , most , itt és csak önöknek , elhoztuk ide a tinik nagy kedvencét , nem nem robert pattinsont - mondta nevetve - hanem.. - hatásszünet - JUSTIN BIEBERT!! - azzal a nő justin felé fordult , aki széles mosollyal nézett bele a kamerába.
elkezdték a riportot. volt mindenféle kérdés. magán élet , szakma , érzelmek , koncertek. justin minden kérdésre készséggel válaszolt egyet kivéve: van barátnőd? erre a felelet az volt , hogy még ő sem tudja..furfangos. fél órán keresztül folyt az interjú miután a műsorvezetőnő megköszönte justinnak hogy eljött , kezet ráztak , majd reklám következett. ekkor a főnök felém fordult:
- justin most egy fotózáson fog itt nálunk részt venni. azt szeretném hogy amíg az épületben tartózkodik akár egy lábujjával is , lesd a kívánságait. szóval most menj. - majd intett a kezével én pedig megpróbáltam megkeresni a tömegben justint. a büfékocsinál leltem rá. átnyomtam magamat a tömegen és odaálltam mellé.
-szia! ömm.emily vagyok , de szólíts csak mianak. most én leszek a...személyi aszisztensed amíg itt vagy a tv székházában. én itt leszek mindig melletted és ha bármire szükséged lenne , nekem szólj. - mondtam neki lelkesen és egy nagy vigyorral az arcomon.
- ó hát örülök hogy megismerhetlek. justin vagyok , de neked csak jus. örülök hogy kaptam egy társat , mert máris lenne egy kérdésem. merre találom a férfi mosdót? - kérdezte nevetve. én is elmosolyodtam rajta.
-gyere megmutatom mert eléggé nehéz odatalálni. - mondtam kuncogva. intettem a fejével jelezvén , hogy kövessen. elindultunk ki. a vasajtó után befordultunk balra majd jobbra majd megint balra és a 4. ajtó volt a nekünk kellő.
-itt lennénk. - mutattam a kezemmel az ajtóra. justin eleresztett egy aranyos mosolyt majd bement.
kezdet
mia! kelj fel! szombat van , ne felejtsd el hogy ma dolgoznod kell! - kiabált fel anya reggel a szobámba.
hát persze. ma kell mennem először dolgozni a szerkesztőségbe! el is felejtettem. én kaptam meg az állást a tévénél. nem nagy cucc , kávét és forrócsokit kell főznöm az embereknek. de legalább kapok érte pénzt..és így kiegészíthetem a gyér zsebpénzemet. gyorsan kipattantam az ágyból , lezuhanyoztam , felvettem egy sárga ujjatlant meg egy fehér csőgatyát , lófarokba fogtam derékig érő , egyenes , barna hajamat , egy kis szempillaspirál és már kész is voltam. leszaladtam a lépcsőn. anya még pizsiben és köntösben volt és teát főzött.
-kérsz reggelit? - lérdezte.
-kösz most nem. rohanok , nem akarok elkésni már az első nap. - mondtam , majd egy puszit nyomtam az arcára. felvettem egy sárga tornacipőt , meg a tárcámat és a kulcsomat a zsebembe nyomtam és indulásra készen voltam. kihúztam a telefonomat a töltőről és elindultam. általában biciklivel jártam , most is ezt a közlekedés módot választottam. L.A. utcái reggel 6kor még nem voltak olyan zsúfoltak , szóval simán beértem a stúdióba. kibiztosítottam a bringámat és besétáltam. odamentem a recepcióhoz és megkérdeztem hova kell mennem. a nő a pult mögött , monicanak hívták , nyers hanggal darálta el , hogy 2. emelet 3. iroda. fölmentem liftel és megkerestem a 3. irodát. mikor benyitottam egy rövid szőke hajú 50es éveiben járó nő fogadott.
-jó napot miss jones. a nevem stephanie mayer. én vagyok itt a legfőbb főnök. nekem fog dolgozni. akkor hoz és azt , amikor és amit én kérek. ön lesz egyben a 2. bal kezem. leszalad a boltba , vagy elhozza a ruháimat a tisztítóból. jegyezze meg. csak az én szavam , és annak a szava a lényeg , akit én felhatalmazok az én szavammal. most pedig készüljön , mert egy óra múlva itt lesz a mai sztárvendégünk , és ezennel elmondom , ő ...föl van hatalmazva az én szavammal.
-értettem - ijedtemben csak ennyit tudtam kinyomni magamból. annyira katonás volt ahogy mondta hogy még a szám is nyitva maradt.
-most pedig , menj át a szemközti kávézóba ás hozz 2 hosszú kávét és egy krém csokoládét a sztárvendégünknek..bár nem tudom hogy szereti e egyáltalán. a pénzt mindig a portás nőtől , monicátol vehetsz fel a számlákat pedig mindig add is le neki. most pedig mehetsz. egy óra múlva pedig találkozunk az 1. stúdióban.
-értettem. - már megint csak ez jött ki a számon. sarkon fordultam és kimentem a folyosóra. mikor bezárult mögöttem az ajtó nagyot sóhajtottam..el is felejtettem megkérdeni ki lesz a sztárvendég..de mindegy. mentem le monicához és felvettem a pénzt. kimentem az épületből és a kávézót kerestem. a szemközti utcában volt valóban , egy kicsivel arrébb mint maga a tv állomás...átmentem az úton majd bementem az aprócska kávéházba. elég sokan voltak. beálltam a sorba. röpke negyed órát álltam mire én kerültem előre.
-2 hosszú kávét és egy krém csokit kérnék. - mondtam a nőnek. 5 perc múlva a kezembe nyomta a rendelésemet , én pedig kifizettem. különösen ügyeltem arra , hogy eltegyem a blokkot. zsebre vágtam a visszajárót és kisétáltam az üzletből. ránéztem az órára és már csak negyed órám volt. gyorsan visszamentem a munkahelyemre( jaj de jó ezt kimondani). monicaval lerendeztem a dolgokat. elszámoltam a pénzzel és a számlát is oda adtam. gyorsan megkerestem az 1. stúdiót. belöktem a nagy vasajtót miközben a kávékkal ügyetlenkedtem. mikor beléptem eszméletlen nagy volt a felfordulás. sminkesek , fodrászok , hangmérnökök és mikrofonos emberek rohangáltak összevissza. nagy nehezen megláttam stephaniet. oda mentem hozzá.
-meghoztam a rendelést. - mondtam félénken.
-remek! - azzal leemelte az egyik kávét a papír tálcáról és beleszűrcsölt. - a másik kávét vidd oda sellynek a fodrásznak , ott áll - majd rámutatott egy nőre aki épp egy öreg úr igencsak hiányos frizurájával foglalkozott - a csoki pedig mehet a sztárocskának. - majd a díszlet felé mutatott. egy srác ülhetett az egyik bőr fotelben de az arcát egy kicsit sem láttam. 2 sminkes és 1 fodrász is körbe fogta. először odaadtam sellynek az italát , majd elindultam a sztár felé.
-ömm..én hoztam egykis krém csokit. - mondtam kicsit elcsukló hangon. elvégre nem tudtam ki az. még ha nem is lenne a kedvencem azért mégis valami sztár.
-köszönöm de nem szeretem a csokit. vagyis nem a kedvencem. de azért köszönöm. - éreztem mintha elpirulnék..pedig azt se tudtam ki mondta ezt nekem. de egy biztos. nagyon illedelmes.
-esetleg hozzak valami mást? - csak azért kérdeztem meg , mert eszembe jutottak a főnök szavai. hogy most az ő szava is számít nekem.
- köszönöm egy pohár vizet szeretnék. ha lehet. - nagyon lágy hangja volt , eléggé ismerősen csengett.
- persze. máris hozom. - válaszoltam. az egyik sminkes épp ellépett előle de ekkor a nevemet hallottam.
-mia! kidobnád innen ezeket? - mutatott miss mayer egy adag szemétre az asztalon. valamilyen papírok lehettek. mielőtt még megnézhettem volna a sztár arcát , a sminkes visszalépett elé. én viszont egy erős tekintetet éreztem magamon míg a főnökre figyeltem. mielőtt tovább álltam volna megszólalt a lágy hang tulajdonosa.
-akkor a víz! - ó hát persze! majdnem elfelejtettem.
-hozom!
gyorsan kidobtam a szemetet és elindultam a büfé kocsi részhez a kancsóból öntöttem egykis vizet egy kristálypohárba. leraktam a kancsót majd elindultam a díszlet felé. leginkább a pohárra koncentráltam mivel eléggé tele volt. nem szerettem volna kiönteni. már ott voltam a vendég sztár előtt amikor ő a pohárért nyúlt. az ujjait az enyémekre tette , mire én fölnéztem. végre megláttam kinek is hoztam a vizet..kicsit ledermedtem....
mivel sok jó justinos sztorit olvastam én is kedvet kaptam egy ilyen írásához.
szóval. a szereplők:
emily jones: a főszereplő. beceneve: mia.mindenki így szólítja. 16 éves.
justin bieber: a népszerű és közismert sztár.
audry jones: emily 8 éves húga.
amanda jones: emily mamája. (mia apja elköltözött mikor ő 2 éves volt és azóta nem látta őt)
liza mary: mia legjobb barátnője és szomszédja egyben.
a többi szereplőt majd később megismeritek;)
olvassátok a bejegyzéseket , és ha tetszik légyszi kommenteljetek. megpróbálok minnél többször újat feltenni... XOXO