104.fejezet

2011. jan. 15. 23:33 - írta dorkaaJB

Sziasztok! hoztam a következőt :) remélem nem lett túl lapos, valahogy nem jött az ihlet. Még egy fejezetet fogok írni, aztán vége :) remélem tetszik azért valamennyire ez a fejezet, olvassátok, komizzatok :)

Audry és Josh

Az este csodásan telt. Normálisan, kulturáltan lehetett mindenkivel beszélgetni, nem sikoltozott senki, nem bámultak meg minket, ez egy igazán jó este volt.

-Annyira nagyon köszönöm. - mondta Justin mikor már beültünk az autóba, majd megölelt.

-Megérdemelted. - mondtam halkan majd szorosan átöleltem én is.

-De nagyon köszönöm. - mondta alig hallhatóan. Kezemet elkezdtem le-fel járatni hátán mire ő arcát teljesen elrejtette nyakamba. Sokáig maradtunk úgy, majd végül Justin hajolt el. A kulcsot bedugta az indítóba majd elindultunk. Justin erősen koncentrált az útra, főleg mert már sötét volt és egy kis köd is nehezítette a tiszta látást. Nem sokára megérkeztünk a házunkhoz. Leparkolt a kapu elé, lekapcsolta a fényszórókat majd egy percig csak ültünk csöndesen.

-Hát akkor... - mondtam ki végül. - Azt hiszem ideje lenne menni.

Lassan odahajolt arcomhoz, szinte éreztem minden egyes alkalommal a levegőt mikor kifújta azt orrán. Hallottam ahogy egy kicsit zihált.

-Még egyszer köszönöm. - suttogta. Arcomat felé fordította, így ajkaink majdnem összeértek. Mélyen a szemébe néztem.

-Igazán nincs mit. - mosolyogtam rá. Ő lassan elkezdett közelíteni felém, lehunytam szememet. Pár pillanat múlva máris érezhettem csókját. Először csak alsó ajkamat puszilgatta de én túl mohó voltam így szinte rácuppantam. Egy heves csók után végül is én hajoltam el. Megigazítottam szoknyám alját majd rásandítottam Justinra. Elégedetten mosolygott, de ebben a mosolyban az is benne volt, hogy készül valamire. Láttam a szemében a csillogást, most valamit kitalált.

-Justin, minden rendben? - kérdeztem kicsit nevetve. Igazából az arckifejezése hasonlított egy elszánt gyilkoséra.

-Mi? Ja persze. Mi lenne? - játszotta magát, de én tisztán láttam.

-Justin. Látom rajtad, hogy valamin nagyon töröd magad. Ugye nem készülsz semmire?

-Neeeem dehogy. - nem volt túl biztató.

-Na jó. Ajánlom is hogy így legyen. Én megyek. - mondtam már kicsit halkabban majd még rámosolyogtam. Odahajolt hozzám, Adott még egy rövid csókot a számra én pedig kinyitottam a kocsi ajtaját és kiszálltam. Becsuktam, majd még megálltam szemben az ablakkal. Kicsit lehajoltam és dobtam neki egy puszit. Sajnos a sötétített ablakok miatt nem láttam mi volt a reakciója, de szinte láttam magam előtt ahogy elkapta a képzeletbeli puszit és szívéhez helyezte. Elmosolyodtam, felegyenesedtem majd elindultam a bejárati ajtó felé. Kinyitottam, még utoljára átpillantottam vállam fölött az autóra, majd bementem és becsuktam magam mögött az ajtót.

A házban teljesen sötét volt, gondolom mát mindenki aludt. Lerúgtam a lábamról a cipőmet, majd felslisszoltam a szobámba, letettem a táskámat a földre, levettem a ruhámat, felakasztottam a vállfára. Kihúztam a szekrényből egy óriási sárga pólót, felvettem és egyenesen bedőltem az ágyamba. Nem kellett sok, azonnal elaludtam...

Reggel arra keltem, hogy Audry kutakodik a szekrényemben.

-Audry te meg mi a fenét csinálsz? - kérdeztem nyűgösen.

-Csak keresek egy övet. - jelentette ki határozottan.

-Minek? - nyöszörögtem tovább.

-Mert nem sokára megyek Henriett szülinapi bulijára és ott lesz Josh is. - mérgelődött.

-Ki az a Josh?

-Senki senki. - erre az elterelésre már kicsit feléledtem.

-Audry. Gyere csak ide. - intettem. Kicsit vonakodott de végül odajött és lehuppant az ágy szélére. - Mesélj csak, ki ez a Josh? - vontam fel egyik szemöldökömet.

-Csak egy srác a suliból. - mondta szégyenlősen.

-Audry.

-Oké oké. A srác aki tetszik nekem. - mondta alig hallhatóan.

-Hogy ki? - húztam az agyát.

-A srác aki tetszik nekem. - mondta ki hangosan.

-Óóó akkor innen fúj a szél. - nevettem fel egy kicsit. - Na és, beszéltél már vele?

-Igen. Azt hogy, hé Josh, kikötődött a cipőfűződ. - mondta kicsit csalódottan.

-Audry. Ne mond már, hogy csak ennyit?

-Miért mit kéne tennem? - kérdezte.

-Menj oda hozzá, beszélgess vele, találd meg a közös hangot. Beszélgessetek valami olyan dologról ami mind a kettőtöket érdekli. - adtam a tanácsot.

-Oké... - mondta halkan.

-Na gyerünk. Ezt úgy mond, hogy el is hiszed, hogy menni fog. Mert igen is menni fog!

-Menni fog, elhiszem. - mondta de még mindig nem volt túl biztató.

-Jobban!

-Menni fog, elhiszem!! - mondta most már tökéletesen.

-Ez az! Kapd el őket tigris! - lendültem bele.

-Elkapom! Öö várj. Kit kapjak el?

-Ezt csak képletesen mondtam. És most menj!!

-Oké! - mondta majd kiviharzott. Pár pillanat múlva visszadugta a fejét a szobába. - Az övet megkaphatom? - mondta és olyan 'lécciléccilécciiiii' mosolyt varázsolt pofijára.

-Nem. - mondtam határozottan.

-Oké.. - mondta és eliszkolt.

Kiszálltam az ágyból, majd becsoszogtam a fürdőbe. Elvégeztem a reggeli teendőimet. Lezuhanyoztam, fogat mostam, meg egyéb majd kimentem a szekrényem elé. Kivettem egy farmer sortot és egy fehér rövid ujjút , magamra kaptam, a nyakamba tettem egy hosszú nyakláncot ami igazából nem volt túl változatos, egyszerű, apró kis fekete gyöngyökből állt. A hajamat kifésültem és felfogtam egy laza copfba. Felkentem egy kis sminket és már kész is voltam. Lementem a konyhába. Anyu a nappaliban olvasgatta az aznapi újságot.

-Szia anyu. - köszöntem jó kedvűen.

-Szia kicsim. Na milyen volt az este? - kérdezte miközben összehajtotta az újságot és csatlakozott hozzám a konyhába.

-Jó volt. Mindenki jól érezte magát. - mondtam mosolyogva.

-Ennek örülök. Kérsz valamit reggelire?

-Az jó lenne.

-Csináltam palacsintát. - mondta majd letett elém egy tányért, rajta 3 palacsintával. - Csokis. - mosolygott.

-Köszönöm. - mondtam és neki is estem. Hamar bepusztítottam, elmosogattam magam után, kitöltöttem egy pohár tejet majd azt szürcsölgetve ültem a konyha pultnál.

-Van valami programod mára? - kérdezte anyu.

-Nincs.

-Nem vinnéd el Audryt erre a szülinapi bulira?

-De persze, szívesen. - mondtam. Úgy sem terveztem semmit.

-Köszönöm. - mosolygott rám.

Miután megittam a tejet, felmentem a szobába hogy rendbe szedjem magamat és elvihessem Audryt az ő szőke hercegéhez...

New Blog

2011. jan. 13. 14:06 - írta dorkaaJB

Tegnap megcsináltam az új blogot, még csak egy fejezet van fent, de nem sokára jön a folytatás :) remélem tetszeni fog az is legalább annyira mint ez :)

-->> http://biebsswag.blog.neon.hu/ <<--

103.fejezet

2011. jan. 10. 22:04 - írta dorkaaJB

Sziasztok, hát itt lenne egy következő rész. viszont mielőtt elolvasnátok a fejezetet, légyszíves olvassátok el ezt is! arról van szó, és lehet hogy most ki fogtok nyírni, de arra gondoltam, befejezem ezt a blogot. nem azért, mert nem szeretem írni, vagy mert nincs időm mert akkor hazudnék, hanem ebből már nem tudok többet kihozni. DE az tuti, hogy elkezdek egy újat. már van egy halvány ötletem hogy mi legyen, ezt a blogot is még írom egy pár rész erejéig, és még kitalálok egy szép befejezést, majd elkezdem az újat. ezt a blogot meg fogom hagyni, hogy bárki bármikor elolvashassa. kérlek ne próbáljatok meg győzködni kommentben hogy ne hagyjam abba, mert nem fogom ezt folytatni. egyszerűen csak nem akarom hülye irányokba elvinni a sztorit.

na puszillak titeket, majd még jövök a hírekkel és nemsokára hozom majd az új részt is ;) sziasztook ^^

Beer Bar

Lassan lépkedtem lefelé a lépcsőn. Anya és Justin még mindig szótlanul néztek. Éreztem, ahogyan kicsit elpirultam, de próbáltam leplezni, így lefelé fordítottam arcomat. Mikor leértem, megálltam előttük és vártam a reakciókat.

-Na? Mi a véleményetek? - kérdeztem izgatottan.

-Eszméletlenül gyönyörű vagy. - mondta Justin és elismerően mért végig újra meg újra.

-Köszönöm. - mondtam kicsit pirulva. - Akkor indulhatunk? - kérdeztem mosolyogva. Justin csak bólintott, kinyitotta nekem az ajtót, adtam még egy puszit anyának majd kimentem. Az ismerős fekete Range Rover ott állt a házunk előtt. Justin kinyitotta nekem az anyósülés felőli ajtót, én pedig beültem. Justin megkerülte a kocsit, majd ő is beült. Egy percig csak csöndesen ültünk, én csak bámultam a műszerfalat, Justin többnyire engem nézett.

-És amúgy, hova megyünk? - kérdezte. Felé fordultam, és csak akkor vettem jobban szemügyre, mit is viselt. Egy lila ing volt rajta, felső 4 gomb nem volt begombolva, alatta kilátszott egy fehér póló. Sötét színű farmere kicsit beleolvadt a kocsi ülésébe, lábán pedig egy lila Supra volt.

-Beírom a GPS-be. - mondtam majd nyúltam a kis készülékért. Beírtam a címet, majd elindítottam.

"Menj egyenesen 100 métert, majd fordulj balra." - mondta a lágy női hang. Justin beindította a motort, majd követte az utasításokat. Nem sokat beszéltünk út közben, Justinon láttam hogy nagyon izgatott volt. Markolászta a kormányt, és minden piros lámpánál megrázta legalább 3szor a haját.

"Menj 200 métert előre, majd érkezés a célhoz." - hangzott az utolsó utasítás.

-Oda parkolj le. - mutattam egy kis beugrónál egy üres parkoló helyre. Justin ügyesen beállt az autóval, majd leállította a motort.

-Oké. Most te szépen itt maradsz, én beszaladok, megnézem hogy áll a dolog. Add ide a kocsikulcsot. - mondtam és nyújtottam felé kezemet.

-Azt meg minek? - nézett rám értelmetlenül.

-Bezárlak a kocsiba, amíg megnézem a benti helyzetet. - mondtam szigorú tekintettel. Hezitált egy kicsit majd végül ideadta. Kiszálltam a kocsiból, becsaptam az ajtót, majd lezártam az autót. Gyorsan megkerültem az autót majd a kis piros épület felé vettem az irányt.

Most már lelövöm a poént. Ez az épület egy bár volt. Liza intézte el hogy megkapjuk estére. A párizsi szabadság kirohanása után ugyebár megígértem Justinnak, hogy elmegyünk szórakozni majd mint két normális ember. Megbíztam Lizát, hogy hívjon meg pár olyan embert, akik megtudják tartani a nyugalmukat Justinnal szemben és tudnak neki szerezni egy jó estét. Ő pedig jó barátnő lévén megtette amire kértem :)

Izgatottan mentem be a Beer Bar nevű bárba. Ne ítélj a névről ;D

Ahogy beléptem, minden szempár rám szegeződött. Egy kicsit megijedtem aztán inkább becsuktam magam mögött az ajtót.

-Nyugi, csak én vagyok. Justint kint hagytam a kocsiban. - mondtam a csapatnak. Mindenki folytatta amit elkezdett, Liza pedig odajött.

-Kint hagytad? - kérdezte zavart tekintettel.

-Bezártam a kocsiba. Nem menekülhet. - mondtam és megcsörgettem szeme előtt a kulcsokat. - Na de hogy állunk? Hozhatom? - kérdeztem és körülnéztem.

Az amúgy is hangulatos kis bárban az ünnepi díszítés igazán jól nézett ki. Lampionok lógtak a plafonról, a világítás kicsit pirosas fényben játszott. A kaják és innivalók már a helyükön voltak a pulton. és a sok ismerős arc mind azt sugallta, minden rendben lesz.

-Minden el van rendezve. Hozhatod. - mondta mosolyogva barátnőm. Összecsaptam két tenyeremet, sarkon fordultam, majd kimentem. Odaszaladtam a kocsihoz majd bekopogtattam az ablakon. Justin felkapta a fejét majd elmosolyodott. Kinyitottam az autót majd Justin kiszállt.

-Na gyere. - mondtam mosolyogva majd visszaadtam neki a kulcsokat.

Justin bezárta a kocsit, zsebébe csúsztatta a kulcsot, majd elindultunk. A bejárat előtt megálltunk. Justin mögé álltam, és egyik kezemmel eltakartam, a szemeit. Szabad kezemmel lenyomtam a kilincset, majd kinyitottam az ajtót. Mindenki csöndesen, vigyorral az arcán várt már ránk. Becsuktam magam mögött az ajtót, majd belesuttogtam Justin fülébe:

-Kész vagy? - mondtam halkan.

-Már hetek óta. - mondta és széles mosoly terült el arcán.

Lassan leemeltem a kezemet szemei elől majd engedtem hogy kinyissa szemét és szemügyre vegye a helyszínt.

-Meglepetés. Ez az este a tiéd. Itt van egy helységnyi jó fej ember, mindenki arra vár hogy megismerjen téged, és egy jót bulizzunk. - mondtam mosolyogva. Liza ekkor benyomott egy kis zenét, Black Eyed Peas - The time szólt. Megöleltem Justint.

-Annyira imádlak. - súgta fülembe.

-Megérdemled ezt az estét. - mondtam mosolyogva majd elhajoltam tőle. - Na gyere, ismerkedj. - simítottam mag vállát, megfogtam kezét és a többiek felé húztam...

102.fejezet

2011. jan. 6. 18:53 - írta dorkaaJB

Sziasztok! Itt a következős rész :) Sok leírós rész lett benne szerintem, de most kell ilyen is. hétvégén nem tudom hogy lesz-e rész, hétfőn dogát írok angolból és jól kéne sikerülnie. Azért próbálkozok majd :) addig is olvassátok ezt és komizzatok ;)

A ruha :)

-Mia, Pattie azt mondta...ooo bocsi. - lépett be Christian az ajtón. Justin csak fújt egyet orrán majd a fiúra nézett.

-Most már mond. - mondta kicsit ingerülten, de persze nem volt olyan mérges.

-Csak Pattie azt mondta, hogy lassan menjünk. - mondta kicsit félénken, és amikor látta milyen pózban vagyunk el is fordult. Justin kapcsolt és inkább leszállt rólam. Én felültem rendes pózba, egyik lábamat felhúztam és karommal körülöleltem, fejemet pedig térdemre tettem, úgy figyeltem felváltva a két srácot.

-Oké, egy perc és mehetünk csak összeszedjük a cuccunkat. - mondta Justin majd megvakarta fejét. Én végignéztem magamon, és rájöttem, hogy én még a táncos ruhámban ücsörögtem.

-Legyen inkább 10. Nekem még át kell öltözni. - mondtam. Chris bólintott, majd kisompolygott a szobából.

-Azt hiszem én akkor megyek. Mondta Justin és magára nézett. Még ő is a színpadi szerelésében feszített. Adott még egy gyors puszit az arcomra majd kiment.

Ahogy körbe néztem a szobán, észrevettem a kevés cuccot. Hiányoztak Amy dolgai. Biztos még az előtt összepakolt, hogy Justin bejött volna. Gyorsan átöltöztem abba a ruhába, amelyikbe jöttem, a fellépős összeállításomat felakasztottam egy vállfára és a kanapén hagytam. Sminkes cuccaimat beledobáltam neszeszerembe, majd az összes kint maradt ruhát és egyéb dolgot belepakoltam a táskámba. Mikor kész voltam, még utoljára körbenéztem, nem-e hagytam ott semmit, majd miután úgy véltem kész vagyok, kimentem.

Odacsapódtam Pattiékhez majd rögtön utánam Justin is megérkezett. Mikor már nem kellett senkire se várni, elindultunk kifelé.

-Pattie, én biciklivel jöttem. - fordultam felé mielőtt még kiléptünk volna az épületből.

-Ne aggódj. Majd elvisszük hozzátok. De nem engedem, hogy ilyen későn biciklivel menj haza. Elviszünk kocsival. - mondta mosolyogva.

-Oké, köszönöm. - mosolyogtam vissza rá.

Ahogy átléptük a küszöböt, egy hatalmas tömeggel találtuk szemben magunkat. Nem sejtettem volna, hogy ilyen gyorsan híre megy a ma este történteknek...

A tömegben voltak újságírók és fotósok is, de legtöbbje rajongó volt. A vakuk villogásától alig láttam. Kicsit lassan de elbotorkáltunk a kocsiig. Mindenki gyorsan bepattant, majd amilyen gyorsan csak tudtunk, elhajtottunk. Az úton mindenki csöndben volt, nem voltunk túl aktívak, senkinek se volt sok energiája. Először engem tettek ki a házunk előtt. Justinnak csak egy gyors puszit adtam, majd miután elhajtottak bementem. Anya épp a tévé előtt ült, Audry meg egy zacskó gumicukrot majszolt a konyhapultnál üldögélve.

-Megjöttem. - dobtam le a táskámat a bejárati ajtó mellé.

-Na milyen volt? - kérdezte anyu.

-Nem volt semmi különös. Ha volt is, azt majd megtudod a tévéből. - mondtam sokat sejtetően. Direkt nem mondtam el neki a történteket.

-Történt valami? - csillant fel anya szeme.

-Majd megtudod. - rántottam vállat majd húgom felé vettem az irányt. - Ilyen későn eszel gumicukrot? - mondtam.

-És? Anyu azt mondta hogy ehetek. - rántott vállat flegmán. Gondoltam egyet és én is belemarkoltam az édességbe majd megtömtem számat. Miközben elnyammogtam, lenyúltam egy csomag kekszet és a táskámat magam mögött húzva felbaktattam az emeletre, be a szobámba. Levetettem magamat az ágyra és felbontottam a kekszet. Közben benyomtam a tévét is majd elkezdtem enni. Épp a Hannah Montana ment ;D. Miközben nyugodtan feküdtem és néztem ahogy Miley Stewart éli kettős életét megcsörrent a telefonom. Előkotortam a zsebemből majd felvettem.

-Halo? - szóltam bele és lenyeltem az utolsó falat csokis kekszet is.

-Szia. Csak muszáj volt hallanom még a hangod. - hallottam meg Justin hangját és láttam magam előtt ahogy alsó ajkát harapdálja. Én csak halkan felnevettem.

-Mi a holnapi nap programja? - kérdeztem miközben lehalkítottam a tévét.

-Délelőtt délután neked semmi. Nekem kell mennem interjúkra. Este pedig.. - nem hagytam hogy befejezze.

-Este pedig hatra gyere ide. - mondtam mosolyogva és hajamat csavargattam (pedig sosem szoktam).

-És milyen alkalomból? Vagy mit fogunk csinálni? - kíváncsiskodott.

-Megkapod a meglepetésedet. - mondtam és annyira izgatott voltam már hogy elkezdtem az ágyon fel-le rugózni.

-Komolyan? - éreztem hangján hogy ő is izgul. Már olyan régóta húztam ezzel a meglepetés dologgal.

-Igen. - mondtam majd eldőltem az ágyon.

-Már alig várom. - ezt úgy mondta mint egy lány :D

-Na de mostmár leteszem. Holnap este hatkor akkor. - mondtam.

-Rendben. Ott leszek. Szia, szeretlek! - mondta aranyosan.

-Én is. - köszöntem el majd kinyomtam a telefont. Elszaladtam letusolni, gyorsan átvettem a pizsamámat, megmostam a fogamat, kifésültem a hajamat majd visszamentem az ágyamba. Adtam egy kis hangot a tévére majd mivel már túl lusta voltam bekapcsolni a laptopot, felmentem a telefonomról Facebookra. Láttam, hogy Liza 1 percce tett ki egy állapotot, gondoltam biztos nem alszik, ezért kiléptem a netből és felhívtam.

-Mondjad édes. - szólt bele vidám hangon.

-Szia, na csak annyit akartam megkérdezni, hogy a holnap még áll? Tudod. - kérdeztem.

-Persze. Mindent elintéztem. - mondta boldogan.

-Oké, ezer hála érte. Remélem megválogattad az embereket. - mondtam.

Még megbeszéltük a holnap részleteit, elköszöntünk egymástól majd letettük. Már nagyon álmos voltam, így a tévét kikapcsoltam és bebújtam az ágyba. Nem kellett sok, gyorsan elaludtam...

Reggel elég sokáig aludtam, 11-kor a szomszéd kutyájának hangos ugatására ébredtem. Álmos fejjel odavonszoltam magamat az ablakhoz majd kiordítottam.

-Hallgattassa már el! - kiáltottam. De csak utána esett le hogy talán nem kellett volna. Gyorsan bezártam az ablakot és lebuktam, nehogy valaki meglásson. Pár perc guggolás után kicsoszogtam a fürdőbe. Beálltam a zuhany alá és megengedtem a forró vizet. Hajamat is kimostam. Miután letusoltam, megtörölköztem majd beálltam a tükör elé. Kifésültem a hajamat, majd elővettem a hajcsavaróimat. Kiválogattam a kosárkából a legnagyobbakat majd a hajam háromnegyedét becsavartam. Így bár egészen retro-fejem lett, nem nagyon törődtem, otthon úgyse látja senki. Kimentem a szobába, előkaptam egy piros kosaras nadrágot és egy bő sárga pólót, amire a 'Sunshine Beach' felirat állt. Kimentem a szobából, majd leszökdécseltem a lépcsőn. Audry a tévé előtt ült, valami agyzsibbasztó mesét nézett, anyu pedig a konyhában telefonált. Mikor meglátott a csavarókkal teli hajammal, kicsit kigúvasztotta a szemét, de leintettem, hogy ne mondjon inkább semmit. Elővettem a müzlit, a tejet, egy kis tálkát és egy kanalat, majd neki láttam reggelimnek ami ebédnek is megfelelt volna az idő szempontjából. Gyorsan bekanalaztam a kaját, elpakoltam magam után majd visszamentem a szobámba. Arra gondoltam, előkeresem a megfelelő ruhát estére.

Odasétáltam a szekrényhez, majd elkezdtem kutakodni benne. Ha kezembe akadt egy ruhadarab, de nem találtam megfelelően, lehajítottam a földre. Sokat felpróbáltam, volt amit csak magamhoz tettem, fordultam egyet kettőt a tükör előtt de sajnos a szekrényem negyede nem bizonyult megfelelőnek egy ilyen alkalomhoz. Egy óra keresgélés után lerogytam az egyik ruhakupacra. Már csak a szekrény aljában volt egy kisebb csapat ruha. Kezemmel beletúrtam, hogy kivegyek néhányat, de valami keményebbe akadtak bele ujjaim. Meglepődve tapogattam meg egy kicsit az ismeretlen tárgyat, majd felemeltem azt a pár felsőt ami rajta volt és kihúztam. Egy dobozt tartottam kezemben. Babarózsaszín színű volt, rajta egy fekete filccel odarajzolt szívvel. Végighúztam mutatóujjamat a doboz tetején majd miután nem ugrott be, hogy mi lehet a tartalma, kinyitottam. Amint megláttam a benne rejlő gyönyörűséget azonnal felvidultam, és tudtam, nem kell tovább keresnem. Azonnal levettem a ruhámat majd felvettem a kincset, amit a szekrényem legalja rejtegetett előlem. A tükörből visszaköszönő látványnak alig hittem, én álltam ott de a ruha, ami rajtam volt egy mesébe illő darab volt. Egy pánt nélküli, kék színű, térdig érő koktélruha volt ez. Felül testhez feszülő volt, alja kicsit kibővülő, fodrokban végződő. Fent futó szegélyénél, bal oldalt egy szépen megkötött masni ékeskedett, lent pedig, pipacsokra hasonlító, de a kék árnyalataiban pompázó nagyobbacska virágok díszítették alját. Anyaga kicsit fénylett, de az én ízlésemnek pont megfelelt, színe pedig gyönyörűen kiemelte az én élénk kék szemeimet.

Ahogy mosolyogva méregettem magamat a tükörben, visszaemlékeztem, mikor és kitől kaptam a ruhát.

8 éves voltam, amikor anyával a városban sétálgattunk, és az egyik üzlet kirakatában megláttam ezt a szépséget. Szinte az üvegre tapadtam. Azt kívántam bárcsak elég nagy lennék, hogy felvehessem, de akkor nem csak ez volt a baj, pénzünk sem volt rá. 2 héttel később, anyát előléptették, pont a szülinapom előtt. Ő pedig azt a plusz pénzt, amit kapott, arra szánta hogy megvette nekem ezt a ruhát. Azt mondta nekem akkor, hogy még nem vagyok elég idős hogy hordjam, de az enyém. Megígértem, hogy egy különleges alkalomkor fogom felvenni majd, amikor már 'felnőttem' a ruhához.

Úgy éreztem, most itt volt ez az alkalom. Mi más lenne jobb, mint egy kedves meglepetés a szerelmemnek? Még egyszer végigsimítottam rajta majd levettem. Feltettem egy vállfára és a szekrényem oldalára akasztottam.

Nekiálltam visszapakolni a ruháimat. Kb. egy órámba telt mire minden a helyére került. Volt olyan polc amit kicsit átrendeztem, és a szekrény egy részét átcsoportosítottam. Mikor végeztem, megnéztem az időt.Már három óra volt. Épp az jutott eszembe, hogy felhívom Lizát, amikor megcsörrent a telefonom, és pontosan ő volt.

-Te gondolatolvasó vagy. - nevettem fel mikor felvettem.

-Hát ez alap drága. Nem tudtad? - hencegett de a végét ő is elnevette. - Na csak azért hívtalak, hogy a terep le van rendezve. Nagybácsimmal lerendeztem, privát lesz az egész, megnyugodhatsz.

-Oké. Ezt jó hallani. - mondtam és fújtam egyet orromon keresztül.

-Semmi para. Akkor gyertek hatra. Na megyek lassan készülődni. Puszkó. - mondta.

-Szia, puszi. - mondtam majd kinyomtam. Bementem a fürdőbe.

Kinyitottam a kagyló alatti kis szekrényt és elővettem a nagy sminkes dobozomat. Azokat a sminkes cuccokat, amiket gyakran használok, egy kis neszeszerben tartom a tükröm előtt. A nagy dobozt csak akkor veszem elő, amikor bulizni megyek vagy ilyesmi. Először felkentem egy kis alapozót aztán a szememre koncentráltam. egy halvány kék színt vittem fel, tussal kihúztam egy kicsit cicásra, majd szempilláimat spirállal kifestettem. A végeredmény nem is lett olyan rossz, bár fél óráig tökéletesítgettem, így reménykedtem is benne, hogy meg tudom csinálni. Mikor végeztem, elpakoltam a sminkjeimet, vissza a dobozba csak a szájfényt hagytam kint, mivel azt csak indulás előtt szoktam felkenni., az pedig ment a szekrénybe. Elérkezettnek éreztem az időt, hogy nekilássak a hajam formázásának. Szépen, egyesével kiszedtem a csavarókat, volt néhány tincs, ami még nedves volt, azokat egy kicsit megfújtam hajszárítóval. A végén, mikor már az össze csavaró a kagylóban végezte, előszedtem egy ritka fogú fésűt. Egy kicsit megfésültem a hajamat, helyre igazítottam pár tincset, elöl pedig, a rakoncátlanabbakat hajsütővassal a megfelelő pózba göndörítettem. Elöl volt néhány rövidebb tincsem, amik egykor még frufruként szolgáltak, de azóta lenövesztettem őket, azokat oldalt feltűztem. A végső eredmény egész jó lett, eldöntöttem, hogy máskor is be fogom csavarni a hajamat. Végül még fújtam egy kevés lakkot, hogy minél tovább megőrizze a göndörséget, és már kész is voltam. Fél öt volt. Gondoltam, lemegyek és rácsapok arra a tábla csokira, amit reggel láttam a konyhaszekrényen. Amikor kiléptem volna a szobából, felcsendült az ismerős dallam, ismét csörgött a telefonom. Justin.

-Szia. - szóltam bele vidáman.

-Szia. Tanácstalan vagyok. Mit vegyek fel erre a meglepetésre? - kérdezte.

-Hát, egy kicsit csípd ki magadat. Nem kell nagyon. - mondtam majd hátradobtam előrelógó hajtincseimet.

-Oké. Már nagyon izguloooook. - mondta mint egy kisfiú.

-Azt hallom. Amúgy már végeztél az interjúkkal?

-Aha. - válaszolt röviden.

-Éés? Volt valami?

-Csak a sablon szöveg. Ugyanaz. - mondta kicsit unottan.

-Na jó. Én akkor most leteszem, hatkor gyere. - mondtam.

-Rendben. Szia. - mondta.

-Szia. - köszöntem el majd letettem.

Ahogy a kezemben forgattam a telefonomat, eszembe jutott valami. Tárcsáztam Kenny számát.

-Mond csajszi. - szólt bele vidáman.

-Szia Kenny. Justin szólt már az estéről? - tértem egyből a lényegre.

-Persze. És természetesen nekem is el kell kísérnem.

-Most nem. Ez egy privát hely lesz, én, vagyis a barátnőm Liza már mindent elintézett. Biztonságos.

-Hát nem tudom... - húzta a száját.

-Naaa, Kennyyyy. - nyavalyogtam.

-Oké, oké. De vigyázz erre a csávóra. - adta be a derekát.

Köszii. Nem fogsz bennem csalódni. - mondtam vigyorogva.

Gyorsan elköszöntem Kennytől majd végre lementem a konyhába. Lenyúltam a csokit, ettem pár kockát, még néztem egy kicsit a tévét majd fél hatkor felmentem felöltözni.

Levettem otthoni ruháimat majd odamentem az én gyönyörűségemhez. Leszedtem a vállfáról, majd óvatosan belebújtam. Felhúztam oldalán a cipzárat majd megigazítottam alján a fodrokat. Előszedtem egy fekete magassarkút majd belebújtam. A szekrényből kikotortam egy apró, fekete oldaltáskát, amin egy nagy masni van. Beletettem a telefonomat, az igazolványaimat meg a tárcámat. Mire mindennel készen voltam már háromnegyed hat is elmúlt. Lent csengettek.

-Mia! Érted jöttek! - kiabált fel anyu. Keresztbe akasztottam magamon a táskámat majd elindultam lefelé. A lépcső tetején megálltam. Anyu és Justin is tátott szájjal néztek rám. Elindultam lefelé...

101.fejezet

2011. jan. 5. 0:00 - írta dorkaaJB

Hát most tudom egy ideig nem voltam, de más dolgok szívták le a kreativitásomat, ezért inkább nem akartam hogy szart hozzak össze. de mostanra végül összekapartam valamit, már régebben elkezdtem ezt a fejezetet de tényleg nem volt semmi ötletem meg fantáziám, sajnos a mostani dolgaim ezeket leszívták xdd. na de akkor most itt vagyok, következőt megpróbálom hamarabb hozni. jó olvasást, komizzatok, csóók <3

Szájfény

A backstage-ben mindenki vigyorogva nézett engem én meg csak fülemet-farkamat behúzva suhantam át a folyosón de közben én is szüntelenül mosolyogtam. Éreztem hogy arcom színe inkább a piros árnyalatába nyúlik, bőröm tiszta forró volt. Beslisszantam az öltözőmbe, magamra zártam az ajtót, majd kábultan a földre csúsztam. Szememet összeszorítottam és újra meg újra visszajátszottam magamban a történteket. Gondolatmenetemet egyedül Amy hangja szakította félbe.

-Na mi van? Hogy tetszett Justin kis afférja? - kérdezte mosolyogva miközben leült a kanapéra. Fejével biccentett az üres hely felé, felálltam, odasétáltam és leültem. Sóhajtottam egy mélyet, alsó ajkamba haraptam és Amy-re néztem. - Na mondj már valamit! - mondta nevetve.

-Nem tudok mit. Annyira aranyos. - mondtam és szüntelenül csak mosolyogtam. - Te tudtál róla? - kérdeztem.

-Itt kábé mindenki tudott róla. - felelte nevetve.

-Na szép. - tettettem a durcát. - Te, figyelj, nem kéne mennünk a színpadra? - aggodalmaskodtam.

-Scooter mindkettőnket felmentett. Te csak emészd most a helyzetet. - mondta mosolyogva.

-Huh. Oké. Ezt azért nem csak nekem lesz nehéz feldolgozni. Gondolj bele. Mikor 'szakítottunk' mennyi rajongó örült neki, és most pár nap múlva megint elrabolom tőlük. - gondoltam bele majd mereven a padlót kezdtem el bámulni.

-Nyugi, valahogy azt is megemésztették, hogy Brad Pitt elvette Angelina Jolie-t. - legyintett barátnőm. Én csak halványan elnevettem magam majd hátra dőltem a kanapén. Lecsuktam szemeimet és próbáltam egy kicsit lazítani. Kezeimet összekulcsoltam hasamon és csak hallgattam, ahogy Amy össze -vissza pakolászik körülöttem az öltözőben.

-Mia drága én itt hagylak. Majd jövök. - mondta Amy amire én csak egy nyögéssel válaszoltam. Hallottam az ajtó nyitódását majd záródását, majd magamra maradtam a csöndes öltözőben. Talán elaludhattam mert az ajtó nyikorgására lettem figyelmes. Zavartan kaptam föl a fejemet. Justin állt az ajtóban.

-Jaj, felébresztettelek? Sajnálom. - jött oda hozzám bűnbánó arccal. Leült mellém majd derekamat oldalról átölelte és közel bújt hozzám.

-Csak elszundítottam. - mondtam kicsit álmos hangon és nagyokat pislogtam. felültem majd karommal Justin nyakát fontam körül, fejemet pedig vállára hajtottam.

-Mondj valamit. - mondta félénken.

-Mit szeretnél hallani? - kérdeztem mosolyogva.

-A véleményedet a ma estéről. - mondta kacéran.

-A véleményem az, hogy...ez a pasi, aki itt ül mellettem, - nyomtam egy puszit puha arcára - annyira bátor és elképesztő és imádni való, és én annyira de annyira szeretem, hogy nem tudom elmondani. Remélem ezt ő is tudja és ő is ugyanígy gondolja a dolgokat. - mosolyogtam rá.

-Szerintem ez a srác nagyon is így gondolja. Biztos forrásból tudom. - mondta félénken majd még jobban hozzám bújt. Arca egész közel volt enyémhez, aranyosan szuszogott, haja kicsit nedves volt az izzadságtól. Mély levegőket vett és közben próbálta lelassítani szívverését. Homlokomat az övének támasztottam és belenéztem gyönyörű szemeibe.

-Annyira örülök hogy igent mondtál. - mondta mosolyogva és arcomat kémlelte. Tekintetét végigvezette nyakamtól egészen szememig. Arcom minden pontján átsiklott. Elmosolyodtam majd ahelyett, hogy bármit is mondtam inkább megcsókoltam. Először megilletődött de utána készséggel viszonozta. Lábamat a már ismert mozdulattal átlendítettem Justin csípőjén, így ölébe ültem. Mindkét kezemet arcára simítottam és úgy élveztem a pillanatokat. Két karjával derekamat fonta körül. Egyiket kicsit feljebb csúsztatta, hátam közepére, másikat ugyanott hagyta. Lábammal körülöleltem testét, bal kezemet felvezettem álla vonalán egészen füléig, majd beletúrtam hajába. Frufruját egy erőteljes mozdulattal felállítottam majd el is mosolyodtam kicsit. Justin erre csak lejjebb csúsztatta egyik kezét majd belemarkolt fenekembe. Már muszáj volt felnevetnem. Szinte kitört belőlem. Justin egy vicces arccal nézett rám, amolyan 'én most tényleg nem értem min nevetsz de biztos vicces lehet ha ennyire tetszik' arckifejezés volt ez. Miközben hangosan nevettem szép lassan Justin is rákezdett. Mindketten csak nevettünk és nevettünk. Én kínomban már lehuppantam a földre. Justin a kanapét verte kezével, de a legviccesebb, hogy már igazán egyikőnk sem tudta, miért is volt ez most olyan vicces. Mikor annyira már nem röhögtem, felnéztem Justinra. Haja még mindig ugyanúgy az égnek állt ahogyan én 'beállítottam' neki. Ettől megint egy kicsit elnevettem magam, majd miután már úgy éreztem biztos lábon meg tudok állni, föltápászkodtam majd Justin felé hajoltam. Ő csak becsukta szemét és már várta, mikor kap egy csókot, de én gondoltam egyet, és inkább ujjaimmal beletúrtam hajába, és eszeveszettül elkezdtem kócolni. Felészlelt és ő pedig derekamnál kezdett el csikizni.

-Justin nee! - kiáltottam majd a kanapéra vetődtem és csak szenvedtem. Megállás nélkül csak ordibáltam és óriási kacajok közepette kérleltem hogy hagyja abba, de nem tette. Aztán mikor egy pillanatra megállt hogy csináljon egy hajrázást, én kihasználva az egérutat kicsusszantam alóla majd az öltöző másik végébe menekültem. felkaptam a szájfényemet, letekertem és felé emeltem mint valami kardot.

-Figyelem, szájfény van nálam, és nem félek használni. - mondtam komolyan de a végét már elnevettem. Justin a fenyegetésem ellenére is közeledett felém. - Komolyan mondom! - mondtam nevetve, majd mivel nem fogadta meg a tanácsomat, egy szép csíkot húztam az arcán keresztbe. Egy percre meglepődött, kancsított egyet, megpróbálta bemérni a csillogó vonal elhelyezkedésé arcán, aztán rám nézett.

-Mond hogy ez le fog jönni. - kérdezte és közben nevetett.

-Hát, lejön, de kicsit ragadós. - mondtam vigyorogva. Lassan odasétáltam hozzá, jobb oldalán megálltam, egy kicsit lábujjhegyre emelkedtem és arcához hajoltam. - Persze szokd meg ezt a színt, mert én mostanában ezt használom. - mondtam kacéran és egy cuppanósat nyomtam arcára, ezzel is egy kis szájfényt kenve oda. Alsó ajkamra haraptam és próbáltam nem fülig érő szájjal mosolyogni.

-Na most már elég lesz! - mondta és hirtelen felkapott ölébe. Csodálkoztam, hogy volt ennyire erős még a koncert után is, hogy csak így felemelt. Biztos túltengett benne az energia...

'Ledobott' a kanapéra én csak szüntelenül nevettem. Felém kerekedett, kezével fejem két oldalán támaszkodott. Elszánt, mégis vicces tekintettel nézett rám.

-Na ide figyelj. Az egyetlen hely, ahol szájfény érheti a bőröm, az csakis a szám. Úgyhogy most....vagy kensz oda is egy kicsit,...vagy lenyalod a többi helyről. - mondta vigyorogva a lehetőségeimet.

-Hát nem is tudom melyiket válasszam. Nincs harmadik eshetőség? - kérdeztem kacéran.

-Nem, nincs. És szerintem nem is akarod, hogy kitaláljak. - mondta és szeme olyan rosszfiúsan csillogott. Volt egy sejtésem, hogy mi lett volna a harmadik lehetőség... :P

-Oké, akkor azt hiszem.... - hezitáltam mosolyogva.

-Hopp, lejárt az idő. Akkor én választok. Első lehetőség Bííp. - adott ki magából olyan gépes hangot, mint amikor egy játékban lejár az idő.

A következő pillanatban már éreztem is ajkának édes ízét. Vicces oldala már el is tűnt, lágyan, lassan csókolt. Leginkább alsó ajkamat puszilgatta, ezzel teljesen leszedve a maradék szájfényt is számról. Csókcsatánkat egy váratlan vendég zavarta meg...