86.fejezet

Sziasztok! bocsánat hogy tegnap elmaradt a rész de egyszerűen se fantáziám , se energiám nem volt. Most viszont meghoztam a kövit :) remélem tetszik , komizzatok ^^

5 nap

Szinte majd hogy nem izgultam amikor benyitottam a házba. Újra otthon lehettem , érezhettem az otthon megnyugtató hangulatát. Semmi sem változott. Audry egyik újsága a nappali közepére volt dobva, néhány frissen mosott ruha száradt a radiátorra téve és egy tál sütemény ékeskedett a konyha asztalon.

Gyorsan felvittem a bőröndömet a szobámba. Ugyan úgy állt mint ahogy ott hagytam. Minden a helyén volt. Néhány nekem jött levél volt az asztalomra téve. A képek szépen sorakoztak a polcomon, az asztalomon ugyanolyan kupi mint ahogy hagytam.

Vigyorogva huppantam le a Saját ágyamra. Csak néztem körbe és körbe. Olyan jó volt végre a megszokott közegben lenni. Hátradőltem és bámultam a plafont. Mélyeket lélegeztem hogy ismét visszarázódhassak a gondolatba , hogy ismét otthon voltam.

Nosztalgiámat egy kopogás zavarta meg. Justin barna feje bukkant fel ajtómban. Mosolyogva felültem az ágyamra majd fejemmel biccentettem neki hogy üljön mellém. Jó kedvűen oldalazott hozzám majd lehuppant mellém. Egyik kezével átkarolta derekamat.

-Jó újra itthon? - kérdezte mosolyogva.

-Nagyon. Már úgy hiányzott minden. És ezt most ne úgy vedd hogy veled nem volt jó eddig a turné , mert az volt , csak ezért a szívem mindig haza húz.

-Persze. Megértem. Én is sokszor mennék haza Kanadába. Egyébként szép a szobád. - kacsintott rám.

-Köszi. - nevettem fel mert azért voltak ott olyan dolgok amik nem éppen egy 16 éves lányra vallottak. Például egy óriási Minnie egeres poszter és a tükröm amire üvegfestékkel szivárványokat varázsoltam. Voltak ilyen hóbortjaim. - Amúgy anyu megmutatta már a szobátokat? - kérdeztem.

Igen. Én és Kenny itt leszünk a folyosó végén , anya és Amy pedig lent , anyukád szobája mellett.

~Még jó hogy ennyi vendégszobánk van.~gondoltam magamban.

-Ohh , akkor jó közel lesztek. - mondtam és szemöldökömet emelgettem csábosan. Erre mind a ketten elnevettük magunkat mert nekem egyáltalán nem ment ez a csábítós dolog. Nevetve öleltük meg egymást , amikor Amy szinte berontott a szobába és izgatottan elkezdett ugrálni az ágyamon , mi pedig értetlenül néztük és mozgattuk a fejünket fel le , szemmel kísérve mozgását.

-Amy , minek örülsz ennyire? - kérdeztem vigyorogva.

-Áááá , nem tudom de olyan jóó itt!! - lelkendezett. - Amúgy tök király a kéró. És tetszik a szobád. - kacsintott egyet rám majd leszállt végre az ágyról.

-Ha tudom hogy ilyen hatással van rád Los Angeles akkor kényszer szabadságra küldelek erre a pár napra. - gúnyolódott Justin , mire én oldalba böktem. Amy visszavágás kép csak kinyújtotta a nyelvét.

Megmutattam Amy-nek a szobámat , a képek történetét elmeséltem. Meséltem neki Lizről is ő pedig mindent mosolyogva végighallgatott. Justin pedig csak össze vissza nézelődött a szobámban. Miután már nem tudtam magamról és a szobám történetéről mesélni lementünk a többiekhez. Anya épp Pattie-vel beszélgetett a kanapén ülve Kenny pedig Audryval barátkozott , jól elvoltak. Leültünk mi is a kanapéra és bekapcsolódtunk.

-Justin épp most mondta Amanda hogy rendőrök fognak járőrözni a környéken amíg itt vagyunk. - mondta Pattie Justinnak aki mosolyogva bólintott.

-Reméljük így elkerüljük a tömeg pánikot majd az ideözönlő rajongóknál. - mondta nevetve anya.

Még beszélgettünk egy kicsit amikor valaki kopogott az ajtón. Anyu nyitott ajtót majd Scooter lépett be a házba.

-Sziasztok! - köszöntött mindenkit - Van egy kis bejelenteni valóm!

Mindenki csillogó szemekkel várta a hírt. Scooter összecsapta a tenyerét.

-Egészen keddig maradunk! Szóval így majdnem 5 napot leszünk itt!

Erre mindenki ujjongásban tört ki. Justinnal egymás nyakába borultunk majd végül anyát is megöleltem.

-Holnap megkapod a meglepetésemet. - suttogtam Justin fülébe ezzel is jobban felcsigázva érdeklődését.

Miután mindenki kiujjongta magát , Amynek el kellett mennie mert egy rokonával volt találkozója , Scooter visszament a szállodába a crew-hoz , anya és Pattie pedig elmentek vásárolni , persze csakis Kennyvel. Így hárman maradtunk a lakásban. A drága anyukák a lelkünkre kötötték hogy nem mehetünk sehova és hogy vigyázzunk Audry-ra. Mondták hogy a rendőrség már most is járőrözik szóval nincs mitől félnünk.

Audry bezárkózott a szobájába , mi pedig az én szobámban telepedtünk le. Justin beállt az egész alakos tükröm elé és azzal a tipikus hajrázásával kezdte helyre igazítani kósza tincseit. Mellé álltam , neki támaszkodtam és mosolyogva néztem ahogy össze vissza rázta a fejét. Miután végzett , beállt egy szintúgy rá jellemző pózba majd magunkat vizslatta a tükörben.

-Egész jól mutatunk egymás mellett. - jelentette ki büszkén.

-Hát ennek rendkívül örülök. - mondtam mosolyogva mire ő megölelt.

-Muszáj csinálnom egy képet. - mondta majd elővette iphone-ját. gyorsan csinált egy képet majd be is állította háttérnek. Erre én csak elmosolyodtam majd hosszan megcsókoltam. Heves csókunk közben valaki azonban belépett a szobába...

85.fejezet

Hellóóóó. itt van a következőő. kicsit nagyon ilyen leírósra sikeredett szerintem , de kell ilyen is :) komizzatok =)

Otthon

-Jó voltál kisfiam. - mondta Pattie majd hátranézett fiára és némi elérzékenyülést véltem felfedezni szemeiben és hangjában egyaránt.

-Justin kicsit szégyenlősen mosolygott egyet én pedig csak néztem anya és fia verbális eszme cseréjét. Láttam Justinon hogy feszélyezve érzi magát mert Pattieből előjöttek az anyai ösztönök de én inkább aranyosnak , mintsem cikinek láttam a dolgot.

Nemsokára vissza értünk a hotelbe. Kissé fáradtan estünk be a szobába. A zuhanyzás után mind ketten nem akartunk semmi mást , csak pihenni és aludni egy jót. Eddigi éjszakákkal ellentétben gyorsan elnyomott az álom.

A Párizsban töltött idő gyorsan elröppent. Emlékekkel teli szívvel szálltunk fel a magánrepülőre , készen arra hogy vissza térjünk az Egyesült Államokba. Igazán jól éreztem magamat első európai utazásomon , és örülök hogy ezt egy nekem fontos személlyel éltem át. Beszálltunk a gépbe , búcsút intettünk az Eiffel-torony magasodó csúcsának és az összes francia embernek akikkel a pár nap alatt találkoztunk. Fájó szívvel vetettem utolsó pillantásomat a gyönyörű szállodának és kicsit letörve , de reméltem hogy nem utoljára gurítottam végig bőröndömet a Párizsi reptér csillogóra fényezett padlóján. A gép ajtaja bezárult , mi pedig máris úton voltunk a jó , öreg Amerika felé...

-Izgulsz? - fordultam Justin felé miután kiszakadtam gondolat menetmből , mit a bárányfelhők megnyugtató nézése idézett elő.

-Miért kéne izgulnom? - nézett rám kissé értetlenkedő képpel.

-Hát a meglepim miatt! - mondtam.

-Ohh , kössz. Épp hogy nem gondoltam rá , erre te felhozod. - vágta be a mű durcit. Direkt húztam a mézes madzagot előtte. Fura , de jól esett hogy még csak nem is sejtette mit terveztem.

-Direkt volt. - mondtam és megvillantottam egy csábos mosolyt , amire egyből ellágyult arckifejezése és elhagyta a lefelé konyuló száját , ráncos szemöldökét , és egy vigyorban teljesült ki arckifejezése.

Beszélgettünk még egy kicsit , ám abban mind ketten egyet értettünk hogy az alvás volt a legjobb idő kitöltő tevékenység a gépen , így hát szépen bealudtunk. Fejem Justin vállán pihent , testemmel félig felé voltam fordulva, egyik kezem mellkasán pihent , másikkal karját támasztottam. Szerelmem feje kissé előre dőlt, egyik kezével hátamat ölelte át , míg másik a combján feküdt lezserül. így pihentük ki a hosszú út fáradalmait , utazás közben :D

20 perces landolás után földet ért a gép és ismét Amerikai területen lehettünk. Éreztem egy kellemes vágyakozást Párizs felé szívemben ám örültem hogy ismét hazámban lehettem.

A los angelesi repülőtér hívogatóan csábította a turistákat a város felé , de még rám is ilyen hatással volt. Késztetést éreztem arra hogy bejárjam a város főbb helyeit , olyan régen jártam ott hogy már azt is elfelejtettem , merre kell menni a közért felé.

-Anyuu! - kiáltottam el magam mikor megláttam szerény családomat a váróteremben.

-Mia! - vidult fel ő is teljesen. Boldogan borultam nyakába mit sem törődve a körülöttem lévőkkel. - Annyira hiányoztál kincsem! - mondta meghatottan anyu.

-Te is nekem Anyu! - mondtam és szorosan magamhoz öleltem. - Audry! - pillantottam meg hugicámat anyu mellett. - Mekkorát nőttél. - guggoltam le kicsit hogy jobban szemügyre vehessem.

-Ugyan már! - mondta kicsit 'egósan' - Na gyere ide. - tárta ki karjait. Muszáj volt nevetnem, de azért megöleltem.

-Velem már nem is foglalkozol? - hallottam meg Liza hangját mögülem.

-Ááááá. - törtem ki sikításban és szinte a nyakába borultam. - Úgy hiányoztál csajszi! - motyogtam boldogan nyakába.

-Jaj te is nekem! Annyi hülyeséged maradt így ki az életemből. - mondta 'szomorúan'.

-Nem változtál. - böktem oldalba.

A nagy családi egybeborulás után A crew is odaért hozzánk.

-Anyu , Audry , Liza akkor most hadd mutassak be pár embert. Justint szerintem már ismeritek , ha nem , akkor ő itt Justin Bieber. - nevettem el magamat. - Pattie , Justin anyukája , Kenny a testőr melák. - boxoltam kicsit vállba Kennyt - Amy a másik lány táncos a csapatban és ha nem haragszotok nem sorolom fel az összes srác nevét. Ja , és Scooter , a menedzser. - mondtam végig a neveket mosolyogva.

Néhány kézfogás és üdvözlést követően , megbeszéltük hogy én otthon leszek elszállásolva a los angelesi tartózkodás alatt , és mivel anyu Scootert majd hogy nem a kenyérre kente , megbeszélték hogy Justin Amy és Pattie is nálunk aludjon és persze Jutinhoz tartozék ként Kennyt is megkaptuk. Átvettük a bőröndjeinket majd mindenki beült a megfelelő autóba , ki a béreltbe , ki a miénkbe és mindenki ment a maga útjára.

Szinte izgatott voltam , amint befordultunk az utcánkba. Láttam az ismerős szomszédházakat , elszaladt előttünk az a macska , amit Audry annyiszor haza akart már vinni , de anyu hajthatatlan volt a témában. A kocsifeljárók , amiken annyiszor bicikliztem át mikor iskolába mentem... mind mind szép emlékeket idézett fel , amiket egyébként nem hoztam volna föl magamban , de most a hosszú távollét elő idézte.

-Igazán szép környék. - jegyezte meg Pattie mosolyogva. Anyu erre csak büszkén elmosolyodott.

Beparkoltunk a saját kocsifelhajtónkra majd mikor kiszálltam megcsapott az otthon közelségének tökéletes érzése.

Kiszedtük a csomagokat majd elindultunk befelé...

84.fejezet

Sziasztook! itt a következőő. Kicsit szerintem hosszabb lett mint szokott lenni. Én viszonylag meg vagyok most vele elégedve :D komizzatok ^^

One Less Lonely Girl

-Kivel beszéltél? - kérdezte Amy amikor belépett az öltözőben és látta a telefont a kezemben.

-Valami Justin rajongó megszerezte a számom. - mondtam és arcomat kissé kétségbe esetten tenyerembe temettem.

-O-ó. Az nem sok jót jelent. Lehet hogy szólni kéne Justinnak. Szerintem ő már gyakorlott ebben a témában. - javasolta.

-Oké. - feleltem majd elindultunk kifelé.

Justin épp a táncos srácokkal hülyült. Amint megpillantott mosolyogva közeledett felém , ám a letört ábrázatom miatt ő is kicsit elkenődött.

-Baj van? - kérdezte.

-Hát..úgy is mondhatjuk. - kezdtem bele.

-Valami rajongó megszerezte Mia telószámát. - mondta ki Amy helyettem.

-A fenébe. Oké semmi baj. Majd intézkedünk. Most ezen kár aggódni , inkább kapcsold ki a telefonod és majd a koncert után megoldjuk. És amúgy mit akart a rajongó.

-Megfenyegetett hogy ha nem szállok le rólad baj lesz. - mondtam majd elkezdtem a szemeimet forgatni. Nem is attól féltem amit mondott a csaj , hanem hogy tovább adhatja a számomat és akkor az összes rajongó engem fog hívogatni.

Gyorsan ki kapcsoltam a telefonomat majd visszavittem az öltözőbe és elsüllyesztettem a táskám aljára.

-Még mennyi van kezdésik? - kérdeztem Justint miközben egy gumicukor kukacot nyomtam be a számba.

-Még fél óra. - mondta.

-Huh az nem sok. - mondtam majd lenyeltem az édességet.

Tényleg nem volt sok. Ökörködtünk még egy kicsit a srácokkal és már is idő volt. Beálltunk a megszokott óriási körbe majd elmondtunk egy imát. Nyomtunk egy csapat kiáltást és már kezdetét is vette a show.

Az első három számot (Nem tudom milyen sorrendben szoktak lenni az igazi koncerteken a számok bocsi) gyorsan lenyomtuk és legnagyobb örömömre nem rontottam. A közönség csak tombolt Justin pedig majd' kicsattant az energiától és a boldogságtól.

A One Less Lonely Girl következett , amiben mi Amyval csak oldalt 'ácsorgunk' és egyik oldalról a másikra lépkedünk.

A srácok olyan furán néztek rám. A dal előtt volt egy kis intro , valami hegedűs aláfestéssel. Justin beszélni kezdett.

-Köszönöm hogy ma itt vagytok. csak azt szeretném kérdezni , hányak vagytok , akiknek nincs barátjuk? - kérdezte mosolyogva.

A közönség óriási sikoltásban tört ki. Sohasem zavart ha a rajongóival 'flörtölt'. Tudtam hogy ezek nem veszélyesek Ránk és a kapcsolatunkra nézve.

-Hát akkor kívánom hogy legyen most itt , - kis hatásszünet - Eggyel Kevesebb Magányos Lány! (one less lonely girl , ha valakinek nem esett volna le :D)

Tudtam hogy most is fel fog hívni egy lányt a színpadra , akit megajándékoz egy csokor rózsával és neki énekli majd a dalt. De már megtanultam az ilyen dolgok felett átsiklani.

Énekelte a dalt , táncolt amikor elérkezett ahhoz a részhez ahol felhívja az aznapi választottat. A zene kicsit lehalkult majd elkezdett beszélni ismét , ami furcsa volt mert sosem állt le a szám közben.

-Akkor most szeretnék egy számomra rettenetesen fontos lányt felhívni a színpadra! - vészesen közelített felém. Mosolyogva fogta meg a kezem és a színpadra tett szék felé húzott. - Ezt a dalt most szerelmemnek , Emily Jonesnak küldöm... Szerenádként. - a szerenád szót direkt kihangsúlyozta , egyből értettem a célzást , hogy a délután mondottak miatt küldi.

Elmosolyodtam és kicsit zavarba is jöttem. Justin odaadta nekem a csokrot és én még egy apró puszit is kaptam az arcomra az eddigi OLLG-kel ellentétben. Justin énekelte tovább a számot. Én csak mosolyogva néztem ahogy táncikált és próbált azért a rajongóknak is énekelni. A csokrot arcomhoz emeltem majd megszagoltam. A virág illata szinte elbódított. Végig vezettem tekintetemet a piros-rózsaszín csomagoló papíron ami a rózsákat ölelte körül. Közeledett a szám vége , Justin közel jött hozzám és átkarolta derekamat. Kitartotta az utolsó hangot , majd már közelített is volna ajkaimhoz de én nem akartam hogy ennyi ember előtt csókoljon meg. Elfordítottam a fejemet így csak az arcomra kaptam egy cuppanós puszit. Én erre vágtam egy >.< fejet , majd lesétáltam a színpadról hogy letegyem a csokrot. A következő számban nem szerepeltem így volt kb 5 percem. Kerestem egy vázát majd leraktam az öltözőben lévő asztalra a csokrom. Még egyszer beleszippantottam , majd mentem vissza a színpad mellé. Mikor pedig mi következtünk odamentem a többiekhez és táncoltam tovább.

A koncert egy óra múlva véget ért. Mentünk átöltözni a csajokkal az öltözőbe.

-Jó volt. - mondta mosolyogva Jasmine miközben Magassarkú csizmáját egy kényelmes papucsra cserélte.

-Igen. Senki se rontott. - szólalt meg Amy is majd hosszú haját egy borzos kontyba fogta feje tetejére.

-Örülök hogy emlékeztem minden lépésre. - nevettem el magam majd behúztam sporttáskám cipzárát. - Én megyek megkeresem Justint. - mondtam mosolyogva , kezembe vettem gyönyörű csokromat és kimentem az ajtón. Bekopogtam a szemközti öltözőbe. Miután megkaptam a választ kicsit ügyeskedve benyitottam , próbáltam nem leejteni a virágokat és a táskámat sem elhagyni.

-Szia! - mondtam nyögdécselve majd nagy nehezen bezártam az ajtót magam mögött és lehuppantam egy székre. A csokrot letettem az asztalra a táskám pedig végül a földön landolt hanyagul. Justin épp akkor vette fel nyakláncát és szokásától eltérően nem félmeztelen volt.

-Sziia! - mondta felvillanyozódva amint megpillantott. - Na? - kérdezte félénken.

-Mi az? - kérdeztem vissza értetlenül , nem igazán mire volt ez a Na.

-Hát milyen volt a.. szerenád? - faggatott.

-Jaj! Hogy az! Gyönyörű. De nem kellett volna ilyen felhajtás. Elég lett volna ha akkor délután énekelsz nekem pár sort. - mondtam majd kedvesen elmosolyodtam.

-Én meg akartam adni a módját. - vigyorodott el diadalmasan.

-Igen de remélem nem haragszol hogy a végén mellőztem a csókot? Szerintem így is eléggé utálnak a rajongóid. Nem akartam tetőzni a dolgot. - húztam a számat.

-Ugyan. Megértelek. - mondta mosolyogva ami igazán jól esett.

Justin is gyorsan összeszedelőzködött majd elindultunk kifelé. Megkerestük Kenny-t és Pattie-t majd lassan elindultunk a kocsi felé. Kint persze egy csapat riporter várt már ránk , de most mellőztük a kérdésekre válaszolást , mint ahogy azt máskor is szoktuk az ilyen helyzetekben. Gyorsan bepattantunk az autóba és már úton is voltunk a szálloda felé...

83.fejezet

halii. meghoztam a kövit. bocsi hogy ilyen későn de magával ragadott az xfactor :D olvassátok , komizzatok ;)

Szállj le róla

Amint visszafelé tartottunk a kis 'túránkról' némán bambultam ki az ablakon. Egyik kezemmel a nadrágomat birizgáltam másikkal a hajamat söndörgettem. Egy meleg kezet éreztem a combomra simulni. Odapillantottam és Justin szégyenlősen mosolygott rám. Azt várta hogy mikor tolom le kezét de most nem tettem. Megérdemelt ennyit amiért ilyen szép helyre hozott. Lágyan megfogtam kézfejét mire ő csak zavartan elpillantott.

Miután visszaértünk , felmentünk egyenesen a szobánkba. Még 3 óránk volt a koncertig. Ledőltünk egy kicsit az ágyra és bekapcsoltuk a tévét. Találtunk egy Angol csatornát , így én is értettem miről volt szó , csak az volt a baj hogy a műsor nagyon unalmas volt. Mindegy , azért néztük. Fejemet Justin mellkasára hajtottam ő pedig hátamat simogatta.

-Justin. - szólaltam meg egyszer csak.

-Igen? - mondta nyugodtan.

-Te még sosem énekeltél nekem. - mondtam majd hasamra fordultam és arcomat felé fordítottam.

-És szeretnéd hogy énekeljek neked? - kérdezte kacéran.

-Nem tudom. Szeretnél nekem énekelni? - vetettem fel a következő kérdést.

-Hát ha az téged boldoggá tesz , akkor nagyon szeretnék.

-Engem teljes mértékben boldoggá tenne. - pislogtam nagyokat. - Akkor most énekelsz nekem?

-Most nem. Majd később , ha beénekeltem. De ígérem nem maradsz szerenád nélkül.

-Oké. - mondtam majd visszafeküdtem eredeti pózomba.

Gyorsan elment egy óra pihenéssel , indulnunk kellett a stadionba. Gyorsan összeverődött a crew és indultunk is. Viszonylag kevés ember volt az épület előtt így könnyen bejutottunk. Megkerestük az öltözőinket. Én megint csak Jasmine-val és Ami-val voltam egy helyen , Justin pedig a velünk szemben lévőbe lett beosztva , amit személy szerint nem nagyon bántam.

-Valaki tudna adni egykis száffényt? - kérdezte Amy miközben öltözködtünk , készülődtünk.

-Persze. Nekem van egy csomó. Válassz. - nyújtott Jasmine egy kis pipere táskát Amy felé.

-Remélem jó lesz a show. - mondtam mosolyogva majd megtűztem egy-egy hullámcsattal a sapkát a fejem két oldalán.

-Mindenki szuper lesz. Nem lesz semmi baj. - mondta biztatóan Jasmine.

Miután elkészültünk , mentünk ki , mivel a hangpróbát már elkezdték a srácok. Gondoltuk , csinálunk egy hatásos bevonulót a színpadra. Megbeszéltünk egy gyors koreográfiát majd oda suhantam a DJ-hez és lebeszéltem vele a dolgokat. Beálltunk a színpad mellé majd mikor bólintottam , a DJ betette a Nicki Minaj ft. Will.i.am - Check it out címú dalt mi pedig nyomtuk a megbeszélt lépéseket. A srácok nagy úúú-zásban törtek ki mert , hogy is fogalmazzak , eléggé odatettük magunkat. a VIP-jegyes belieberek tomboltak a színpad elejében.

Vége lett a számnak mi pedig beálltunk egy amolyan 'szuper csapat' pózba a csajokkal. Mindenki őrjöngött , a fiúk vadul tomboltak. Mi pedig díva ként oldalra vonultunk , a srácok pedig egy break csatába kezdtek. Egyszer csak Justin jelent meg majd finoman , észrevétlenül lehúzott a színpadról.

-Mi volt ez a kis magán produkció? - kérdezte vigyorogva.

-Gondoltuk , megadjuk a módját , annak hogy megjelenünk a hangpróbán. Tetszett? - öleltem át nyakát.

-Még szép. - mondta majd egy puszit nyomott a számra.

-Akkor jó. - mosolyodtam el.

-Nekem viszont vissza kell mennem. Majd még találkozunk. - mondta majd visszarohant a színpadra. Nekem már nem volt kedvem visszamenni , így is biztos jól megutáltak a külön számomért a rajongók. Inkább bementem az öltözőmbe. Meglepetten láttam hogy 10 nem fogadott hívásom volt míg kint voltam egy ismeretlen számtól. Nem akartam visszahívni , ha fontos , majd keres később.

Mint ezt kigondoltam máris megcsendült a telefon. Megint az a szám hívott. Kicsit félve , de felvettem.

-Haló? - szóltam bele.

-Mia? Én Emma Wolf vagyok és én csak szeretnék veled beszélni.

-Öö oké. De ki vagy? Ismerlek? - kérdeztem összezavarodva.

-Én én én ... én csak. - kereste a szavakat a másik fél.

-Várj. Te egy Justin fan vagy? - kérdeztem és reménykedtem hogy a válasz Nem lesz.

-Hát..igen. - ettől féltem...

-És mégis honnan van meg a telefonszámom? - kérdeztem ingerülten.

-Azt nem mondhatom meg.

-Legalább ennyit árulj már el! - veszekedtem vele.

-Nem! Tudod mit akkor rövid leszek. Szállj le Justinról vagy baj lesz! - mondta nyávogva majd lecsapta a telefont. Pont ekkor léptek be a lányok az öltözőbe...

!!

Gyerekek felkerült a tegnapi elmaradt rész!! itt van az ez alatt lévő alatt :D

olvassátok és lehet hogy ma még hozok egyet :)

nah csók. xoxo

:S

Sziasztok. sajnálom hogy tegnap nem volt rész de prezentációt kellett csinálnom és a power point nem az erősségem.. Ma pedig az az igazság hogy elkezdtem írni , de valahogy nem jó most. szar kedvem is van meg minden és nem akarom hogy ezért rossz rész legyen. amit elkezdtem megírni azt lementettem , döntsétek el hogy beéritek e azzal a kis töredékkel , mert akkor felrakom és holnap meg frisselem és holnap meglesz az egész rész , vagy pedig megvárjátok a holnapot.. sajnálom , most ilyen a kedvem és tényleg nem akarok ezért rossz részt.

nah akkor komiban írjátok meg mit akartok , a többség dönt. (:

Update: kiraktam a fejezetet itt van ez alatt csak igy rakja ki ez a szar blog xdd. olvassátok a mellékinfokat annak az elején ott van hogy hozom holnap :D

82.fejezet

és ímee. a frissített változat :)

Eiffel-torony

FRISSÍTVE!

*Mia szemszöge*

Reggel mikor felkeltem már az ágyban voltam , Justin pedig sehol sem volt. Arra sem emlékszem hogy kerültem be a szobába , mert az utolsó emlékem az az , hogy ülünk az erkélye. Aztán gondolom én bealudtam. Szegény Justint magára hagytam.

Felültem az ágyon majd még egyszer körbe kémleltem a szobán , hátha megpillantom Justint de hiába. Kikászálódtam az ágyból majd elmentem a fürdőbe hogy rendbe hozzam a szinte felismerhetetlen fejemet. Ahogy beálltam a tükör elé egy cetlivel találtam magamat szemben. Ez állt rajta:

Jó reggelt szerelmem!

Ha ezt olvasod , nyilván nem találsz. Öltözz fel , és menj a próbára a többiekkel. Nekem dolgom van , ott találkozunk.

Ölel és csókol: Justin <3

Elmosolyodtam magamban majd a cetlit leraktam a tükör elé. Gyorsan lezuhanyoztam , fogat mostam majd törölközőben kicsoszogtam a szekrényhez. Kihúztam egy farmer csőnadrágot és egy pink csőtoppot. Gyorsan magamra kaptam ,a hajamat felgumiztam , a sminket most elhagytam. Átmentem Pattiék szobájába.

-Sziasztok! - köszöntem vidáman.

-Szia! Justin azt üze...

-Tudom! Megtaláltam az üzenetét. - mondtam vidáman majd neki támaszkodtam a falnak.

-Akkor jó. - mondta mosolyogva Pattie.

Gyorsan lementünk reggelizni , összepakoltuk a próbás cuccokat majd mentünk a kibérelt próbaterembe. Lepakoltunk majd befutott végre Justin is.

-Szia. Hát te hol voltál? - kérdeztem majd megöleltem.

-Majd megtudod. - mondta és kajánul elvigyorodott.

A próba gyorsan elment. Minden számot eltáncoltunk legalább egyszer. Jól ment , mindent tudtam a nagy kihagyás ellenére is. A végén már mentem volna ki az ajtón amikor Justin visszahúzott.

- A-a. Te velem jössz. - mondta vigyorogva. Én csak elmosolyodtam és egyre jobban kezdtem izgatott lenni.

Összeszedte ő is a holmiját majd kézen fogott és elindultunk kifele. Az épület előtt egy kocsi állt , mellette meg egy napszemcsis srác. Mikor közelebb értünk észre vettem hogy Chaz volt az.

-Hölgyem. - mondta majd mint valami komornyik kinyitotta a kocsi ajtaját. én csak kuncogtam egyet majd beültem. Justin megkerülte az autót majd a másik oldalról becsusszant mellém. A vezető ülésben Kenny ült aki miután látta hogy mind ketten bent vagyunk , rátaposott a gázra.

-Justin hova megyünk? - kérdeztem még mindig értetlenül.

-Majd mindent megtudsz időben. - mondta és egy elégedett vigyor ült az arcán.

-De én nem tudok várni! - mondtam izgatottan.

-Pedig muszáj lesz. - bólogatott majd egy puszit nyomott az arcomra.

Még mentünk úgy negyed óráig mire végre leparkoltunk. Mikor kinéztem az ablakon kicsit elállt a lélegzetem. Ott állt előttem az Eiffel-torony teljes nagyságában , nem csak kulcstartóként vagy más egyéb ajándéktárgyként. Justin kipattant a kocsiból és úriember módjára nekem is kinyitotta az ajtót. Szemkápráztató látvány húzódott előttem. Megannyi turista lebzselt a hatalmas épület lábánál a bejutásra várva , vagyis inkább a feljutásra.

-Justin kicsit sokan vannak. Hogy jutunk fel? - kérdeztem majd felé néztem. Egy tőle szokatlan kalap volt a fején és egy eléggé ronda , zöld színű pulcsit viselt. Aztán leesett hogy azért öltözött 'papagájnak' hogy ne ismerjék fel.

-Nyugi, én már mindent elintéztem. - mondta és kacsintott egyet , majd egy rettenetesen ronda napszemüveget is felrakott. Rettenetesen viccesen nézett ki , de legalább nem ismerték fel. Megfogta a kezemet majd elindultunk a torony felé. Sokan ránk kiáltottak , hogy ki kéne állni a sort , de sajnos Justin csak ment és törtetett előre. Megállt az épület aljában majd felém fordult.

-Csukd be a szemed de ne less. - mondta majd én engedelmeskedtem. A következő kb majdnem 0 percben csak mentünk aztán valami liftbe is beszálltunk majd megint mentünk. Végül megálltunk valahol.

-Oké. Most kinyithatod. - mondta Justin izgatottan én pedig kinyitottam szemeimet. Csodás látvány fogadott. Fent voltunk az Eiffel-torony tetejében. Onnan minden olyan picinek látszott. Közelebb léptem a korláthoz.

-Tetszik? Láttam hogy nézted az erkélyről a múlt éjjel. - lépett mögém majd hátulról átölelt.

-Persze hogy tetszik. - bólogattam majd kezeimet karjaira simítottam. - Szóval , ezt szervezted Chazzal telefonon? - kérdeztem szégyenlősen.

-Igen. De honnan tudtad hogy vele.. hallottad? - kérdezte lelombozva.

-Azt nem hallottam hogy mi a meglepi , csak azt hogy készültetek valamire.

-Huh akkor jó. És akkor tetszik a meglepi? - kérdezte majd fejét vállamra tette.

-Hát persze. Olyan gyönyörű innen a kilátás. Nézd ott a Diadal-ív! - mondtam lelkesen , majd az építmény felé mutattam. - Amúgy azt te intézted hogy rajtunk kívül más ne legyen itt? - kérdeztem majd megfordultam ölelésében.

-Igen. - mondta és egy győzedelmes mosoly jelent meg arcán.

Jutalomként kapott egy cuppanós puszit az arcára.

-Na! Szerintem ez félre ment! - kekeckedett velem.

-Nem. Pontosan ért célba. - incselkedtem vele én is.

Justin erősen behunyta a szemét majd csücsöríteni kezdett. Tudtam mit akar , és mivel ilyen szép helyre hozott nem játszottam vele tovább , mag adtam amit követelt. Lassan közelítettem felé ám ez neki nagyon nem tetszett , így gyorsan ajkait az enyémekre tapasztotta. Lágyan , érzékien csókolt. Álmomban sem gondoltam , hogy egyszer majd az Eiffel-torony tetején fogok csókolózni egy tinisztárral. Zihálva váltunk el egymástól majd Justin szorosan megölelt. Karommal nyakát fontam körül , ő pedig derekamnál fogva vont magához jó közel.

-Úgy szeretlek. És köszönöm a tegnap estét. - motyogta nyakamba.

-De hát bealudtam. - nevettem fel.

-Ugyan. A szándék a fontos. Törődtél velem és ez a lényeg. És ezt nagyon köszönöm.

-Nincs mit. Én ezért vagyok. - mondtam mosolyogva , bár ő ezt nem láthatta. - És nagyon köszönöm ezt a meglepetést. Tényleg jól eltaláltad a helyszínt.

-Örülök hogy tetszik. - mondta mosolyogva miután már nem öleltük egymást.

Rátámaszkodtunk a korlátra és csillogó szemekkel néztük Párizs gyönyörű látképét...

81.fejezet

Sziasztok! köszönöm a komikat az előzőhöz :) meghoztam a mai részt. szerintem egész jó lett. ha tetszik , komizzatok ;)

Virrasztás

-Justin mondj már valamit! Mit álmodtál? - kérdezősködtem tovább és aggódó tekintettel pillantottam ide-oda. - Hozzak egy kis vizet? - erre ő csak hevesen bólogatott. Én azonnal kipattantam az ágyból és kirohantam a fürdőbe. Megragadtam egy poharat majd engedtem bele vizet. Száguldottam is vissza Justinhoz. Még mindig idegesen vette a levegőt és elég zaklatott volt. Odanyújtottam neki a poharat , ő próbált mosolyogni egyet felém de nem nagyon jött össze szegénykémnek. Lassan elkezdte kortyolgatni a vizet. Közben elkezdtem simogatni hátát.

-Jobban vagy már? - kérdeztem amikor lerakta az üres poharat az éjjeli szekrényre. Bizonytalanul bólogatott. - Elmondod mit álmodtál? - kérdeztem óvatosan. Justin mélyen elgondolkozott. Gondolom felidézte az álmát.

-Igen. - mondta remegő hangon. Sohasem láttam még egyetlen fiút sem ilyennek. Egy percig csak hallgatott és mereven nézett maga elé. - Álmomban veled , anyával és apával sétáltam egy sötét erdőben. Ahogy mentünk a csapáson keresztül hirtelen valami vadállat magával rántotta anyát. De én nem mehettem utána. Aztán apát is elvitte. Én meg csak álltam ott és néztem ahogy a szüleimet elragadja valami vadállat. Aztán amikor feléd fordultam te rám mosolyogtál , de amikor meg akartalak ölelni téged is elragadott és..- itt egy nagyot nyelt. - és én nem tudtalak megmenteni. Végig néztem ahogy mindenki aki fontos az életemben a szemem láttára tűnik el és én nem tehettem semmit. - mikor befejezte elkezdett könnyezni a szeme. Az én szívem is összeszorult hogy így láttam. Én az a fajta vagyok aki ha valaki mást látok sírni azonnal ott a torkomban a gombóc és kitör belőlem is.

Szorosan átkaroltam könnyező szerelmemet aki mint egy kisgyerek bújt hozzám. Derekamat húzta közel magához és nagyokat szippantott , néha pedig letörölte könnyeit. Hallottam ahogy szipogott és nekem is nehezemre esett visszatartani a sírást magamban.

-Sajnálom hogy sírni láttál. - mondta lehajtott fejjel miután már kicsit lenyugodva elengedtük egymást.

-Ezért nehogy szabadkozz! Te is ember vagy és szerintem az óriási hülyeség hogy a fiúk nem sírhatnak. Miért ne? Főleg ha ilyeneket álmodnak. - mondtam és most én bújtam hozzá , hogy egy kicsit átvehesse a védelmező szerepet és önértékelése újra egyensúlyba legyen. Apró puszikat nyomott fejem tetejére.

-Szeretlek. - suttogta hajamba.

-Én is. Nagyon. - mondtam és még jobban öleltem magamhoz.

-Nem akarok elaludni. Nem akarom hogy megint azokat a képeket lássam. - mondta elhaló hangon.

-Akkor nem alszunk. - mondtam határozottan mire ő eltolt és meglepődötten nézett rám.

-De neked aludnod kell! Látszik rajtad hogy álmos vagy! Velem ne törődj. Én el molyolok majd itt magamban.

-Nem. Megígértem hogy ott leszek mindig melletted. Ezt most be is tartom. - válaszoltam erőteljesen.

-De..- nem hagytam hogy befejezze.

-Semmi de. Veled vagyok jóban rosszban. - mondtam vigyorogva. Justin csak egy hálás pillantást vetett felém miután rájött hogy fölösleges ellenkeznie velem.

Nagy takarókban meg meleg cuccokban kiültünk a teraszra és néztük a csillagokat. Justin megmutogatta a csillagképeket , már amik látszódtak. Gyönyörködtünk az Eiffel-torony kivilágított formájában és figyeltük Párizs csöndes éjszakai életét. Csak néha-néha húzott el előttünk egy egy szórakozó tinikből álló csapat akik hangoskodva , kicsit részegen élvezték az éjszakát.

*Justin szemszöge*

Mia annyira aranyos volt hogy fent virrasztott velem. Mindig tudtam hogy szeret de ezekkel a tettekkel nyilvánította ki számomra igazán.

Amint ültünk a teraszon és csak némán bámultuk a csillagokat Mia nagyokat ásított.

-Menj aludni. Mindjárt horkolva esel le itt a székről. - mondtam vigyorogva és egyben könyörgően.

-Nem. - jelentette ki határozottan. - Nem hagylak itt.

Hálám jeléül csak rámosolyogtam. Ez egy amolyan ' köszihogyvagynekem' mosoly volt mire ő csak nagyokat pislogott vastag plédje alól.

Amint egy kis időre csönd ült le közénk , Mia álomba is szenderült. Már csak egyenletes szuszogására lettem figyelmes. Elmosolyodtam majd fölálltam. Halkan odamentem hozzá majd alá nyúltam és ölembe vettem. Csendesen visszamentem a szobánkba és lefektettem az ágyra. Olyan mélyen aludt hogy azt sem vette észre ahogy meglöktem az éjjeli szekrényt és a pohár leesett , de szerencsére nem tört el. Levettem róla a fölösleges takarókat , elpakoltam majd hagytam aludni végre , ha már olyan makacs volt előtte. Mikor leültem az asztalhoz hogy bekapcsoljam egy kicsit a laptopomat , persze lenémítottam , Mia még egyszer , álmos tekintettel felnézett de azzal a lendülettel vissza is dobta fejét a párnára majd tovább aludt. Én csak elmosolyodtam majd laptopom felé fordultam...

80.fejezet

Halihó! úgy eltüntetek , kb 1 komit ha kaptam az előző részhez. Légyszi komizzatok! szerintem ez a rész egész türhető lett (: szóval komizzatok ;)

rémálom

Amikor végre feleszméltem hogy valaki van a szobába , megfordultam és Joe Jonas-t láttam magam előtt teljes életnagyságban. Hirtelen azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány.

-Teee...- nyögtem.

-Jaj bocsi , nem ez az. Juj ezt elnéztem. Nem tudod merre van aa...jaj de tudom ez merre van! Köszi , és még egyszer bocsi hogy benyitottam. - magyarázkodott de én nem tudtam levenni szemeimet tökéletes frizurájáról. SZTK keretes szemüvegén megtört a fény ami egy apró fényfolt táncát idézte elő a falon minden mozdulatánál. - Hé jól vagy? - lengette meg egy kicsit kezét előttem.

-Mi? Jaj , öö igen! Jól! - mondtam hirtelen feleszmélve.

-Akkor jó. Én most megyek is. Még egyszer bocsi. Szia. - mondta és távozott a szobából. Én csak némán néztem a padlón azt a helyet ahol előtte még Ő állt. Közben Justin jött ki a fürdőből és értetlenül nézett rám.

-Mia mi van veled? - kérdezte de én rá se hederítettem. - Halihóó! - mondta és kezét meglengette arcom előtt , pont mint ahogy Joe tette :$

-Itt , itt , itt... - nyögdécseltem össze-vissza.

-Mi volt itt? Vagy ki? - kérdezősködött tovább szerelmem.

-Joe Jonas! - törtem ki sikoltozásban.

-Jaj istenem csak ennyi? - kapott a homlokához Jus.

-Csak?! Édes lehet hogy te megszoktad hogy ilyen Disney sztárok legyeskednek körülötted de én még egyáltalán nem! - mondtam felé fordulva.

-Oké. Szálljunk le a témáról. A JoBro nagy haverom , de elég az amit a hírekből hallok felőlük. - bevette el magát.

-Hahaa. Biztos csak irigyketsz rájuk. - gúnyosan kinyújtottam nyelvem rá karjaimat eddig mellkasomon összefontam. Amolyan durci pózba vágtam magam.

-Naa. - mondta majd derekamnál fogva magához húzott és átölelt. Karomat szorosan nyaka köré fontam. Az általános képzet társítással ellentétben ő nemsokkal volt magasabb nálam. Majdnem hogy egy szinten voltunk. De ez épp megfelelő volt számunkra.

Arca lassan közeledni kezdett enyém felé majd lágyan megcsókolt.

-Gyere , menjünk aludni. - mondta miután elváltak ajkaink. Fejével az ágy felé biccentett , én rámosolyogtam majd mindketten bebújtunk jó meleg takarónk alá. Egy ideig csak forgolódtam , és bármennyire is voltam álmos , nem tudtam elaludni , már megint. De amikor oldalra pillantottam , azt láttam hogy Justin is viszonylag éberen piszkálja arcába lógó hajtincseit.

-Nem tudsz aludni? - kérdeztem majd oldalamra fordultam. Justin arcát felém kapta majd egy apró mosoly ült ki arcára.

-Nem igazán. - mondta majd ő is oldalára feküdt , így pont egymással szemben voltunk. Kezem a fejem mellett volt , Justin megfogtam majd elkezdte 'markolászni'.

Elkezdtem azon a telefonbeszélgetésen gondolkozni amit korábban hallgattam ki Justintól miközben egymáshoz simuló kezeinket néztem. Vajon nekem szánja a meglepetést? Vagy talán Pattie-nek? Ezen kattogott az agyam mikor Justin törte meg az álmatlan csöndet.

-Megígérsz nekem valamit? - kérdezte csöndesen miközben tekintetét le sem vette egybefonódó ujjainkról.

-Az attól függ. - mondtam mosolyogva. - Ne várd hogy kipróbálom...mondjuk a gokartozást. Bennem nincs elég kurázsi hogy beüljek egy olyanba. - mondtam vigyorogva.

-Neem. Nem ilyenről van szó. - válaszolta ő is vigyorogva. - Csak annyit ígérj meg hogy nem hagysz el. - mondta halál komoly hangon. Tudtam hogy komolyan gondolja amit kimondott.

-Veled leszek ameddig csak szükséged lesz rám. - válaszoltam , tenyerét arcomhoz emeltem és belepusziltam.

-Biztos? - kérdezett vissza.

-Már az életem része vagy. Ha szakítanánk akkor sem tudnálak már teljesen kitörölni az emlékezetemből és a barátságom feléd mindig megmarad. - magyaráztam neki érzéseimet miközben mélyen szemébe néztem.

- Szeretlek. - mondta majd közelebb húzódott hozzám. Karommal átöleltem. Úgy éreztem anyáskodó szerepet töltöttem be akkor felette. Örültem hogy vannak pillanatok amikor nem fél megmutatni hogy neki is vannak igazi érzelmei és néha én lehetek az aki megvédi. Ezt igazán díjaztam benne.

Sokáig csak feküdtünk ott az ágyon , aztán hallottam hogy Justin már egyenletesen szuszogott. Gondoltam már elaludt. Nyomtam egy apró puszit fejére. Próbáltam én is elaludni de nekem még mindig nem ment. Karomat leemeltem Justinról és hátamra fordultam. Egy ideig csak bámultam a plafont és gondolkoztam a holnapon amikor Justin megint elkezdett magában beszélni.

-Ne. Nem akarom. - mondta és még szemöldökét is összeráncolta. Először azt gondoltam milyen aranyosan álmodik , akkor is ha az valami rossz. De aztán , amikor egyre jobban elkezdett forgolódni és láttam hogy a verejték is kiverte kezdtem kicsit megijedni. Elkezdett egyre hangosabban beszélni és egyre csak azt mondta hogy "nem nem akarom"

-Justin! Justin ébredj! - szólongattam mire ő hirtelen felriadt. - Justin mi az? Mit álmodtál?

Mellkasa fel s le járt szüntelenül kapkodta a levegőt. homlokán gyöngyözött az izzadság tenyerét pedig szívéhez emeltem. Féltem hogy valami tényleg borzalmasat álmodott , sohasem láttam még ilyen ijedtnek...

79.fejezet

Sziasztok! Bocsánat hogy egy kicsit eltűntem de azért nekem sem fenékig tejfel az életem , mostanában a kedvem sem a legjobb és nem akartam hogy emiatt rossz részek szülessenek(: de most itt vagyok és hoztam a folytatást! ha tetszik komizzatok ;) <3

Adonisz?

Odabent ahogy gondoltam a főfolyosó kongott az ürességtől. A falak hófehérre voltak festve és két oldalt újabb , mellékfolyosók nyíltak. Hallani lehetett a konyháról kiszűrődő sercegést és ahogy a főszakács késsel vagdosott valamit.

-Mia szerintem ez nem a legjobb ötlet. - aggodalmaskodott Justin.

-Ugyan már. Nem lesz semmi baj. Csak végig megyünk a folyosón és kimegyünk a másik oldalra. Ennyi. Gyere. - mondtam és megragadtam a karját. Halk , de kicsit bizonytalan léptekkel mentem és minden nyitott ajtón benéztem. Gépelő nők , árupakoló pincérek és beszélgető felügyelők. Senki sem vett észre minket. Ahogy osontunk tovább egyszer csak egy pincér lépett ki az egyik ajtón. Hirtelen mind a ketten megijedtünk és a falon függő parafa táblához fordultunk.

-Hmm. Én szombaton is be vagyok osztva. - játszottam magam..

-Engem pedig péntekre raktak be. - szált be Justin is.

A pincér egy pillantást sem vetett ránk , továbbhaladt egyenesen ki a nagy ajtón.

-Hűű. Ezt megúsztuk. - mondta Justin és homlokához kapott.

-Mondtam hogy ezek semmit se észlelnek a külvilágból! - nevettem fel halkan. - Gyere! Ott a kijárat! - mondtam és lépteimet elkezdtem egy kicsit megszaporázni. Mikor odaértünk a kivezető ajtóhoz , megálltam egy percre. Végigmértem a hatalmas hófehér ajtót majd oldalra pillantottam Justinra. Még mindig kétségbeesett képet vágott.

-Héé. Nyugi már. Eddig olyan bevállalós voltál. Atlantic cityben hajnalban szöktünk ki. És az a te ötleted volt , ezt ne felejtsd. Most csak egy személyzeti folyosón vagyunk. Szerintem a kettő nincs egy súlyban. - magyaráztam neki a tényeket.

Kezemet ráraktam a kilincsre majd lassan lenyomtam. Mikor kinyílt az ajtó retinámat szinte égette a napfény. Ahogy sejtettem , a kijárat egy hátsó , füves részhez vezetett , egy parkoló is volt ott. Gondoltam ide parkolnak le a furgonok amikor hozzák a kajákat meg az ilyeneket. egy kis köves út vezetett az utcára , megkerülve az épületet. Amint kiléptem a szabadba megcsapott a meleg levegő , ami egy kis nyári szellővel keveredett. Pördültem egyet a füvön majd hátranéztem , és láttam , hogy Justin még mindig ott állt az ajtóban.

-Gyere már! Nincs itt senki! - mondtam és kezénél fogva kihúztam az épületből. Leültem a fűbe majd magam mellé húztam szerelmemet is.

Török ülésbe helyezkedtem el , fejemet Justin vállára hajtottam. Csak ültünk ott és élveztük a délutánt. Lassan kezdett lemenni a nap.

-Holnap koncert. - mondtam kicsit halkan.

-Bizony. Biztos ügyes leszel. - mondta és egy puszit nyomott a fejemre.

-Olyan rossz érzés hogy nem szeretnek a rajongóid. - mondtam kicsit elkenődötten.

-Nem utálnak , hanem féltékenyek. Féltékenyek hogy te szerezted meg ezt az adoniszt. - mondta fennhangon.

-Hahaa. Ez az adonisz kicsit beképzelt , nem gondolod? - nevettem el magam.

-Késő van. Nem megyünk vissza a szobába? - kérdezte Justin és kicsit mozgolódni kezdett.

-De. Menjünk. De elöl menjünk vissza. Olyan jó az idő. Élvezzük. - mondtam mosolyogva. Ő csak elmosolyodott. Felálltunk majd kéz a kézben elindultunk a főbejárat felé. Végig sétáltunk a kis köves úton majd a hotel elejénél kötöttünk ki. Bementünk a bejáraton , amikor ránk köszönt a recepciós hölgy kedvesen visszaköszöntünk majd a lépcsőkön át felmentünk a szobánkhoz. Bementünk , én leültem az ágyra , Justin bekapcsolta a tévét majd ő is leült mellém. Épp a sztár hírek mentek. Ám mivel franciául ment , egy szót sem értettem , így inkább kikapcsoltuk.

-Olyan álmos lettem. - mondtam. Ránéztem az órára , hetet mutatott. - Szerintem elmegyek fürdeni. - mondtam majd fölálltam. Az ágyneműk közt a pizsamám után kutattam. Mikor végre megtaláltam , vetettem egy mosolyt Justin felé majd elvonultam a fürdőbe. Levetkőztem majd beálltam a meleg zuhany alá. Kimostam a hajamat is , hogy jó legyen a koncertre. Magam köré csavartam a törölközőmet majd beálltam a tükör elé. Kifésültem a vizes hajamat majd meg is szárítottam. Megtörölköztem majd magamra kaptam a pizsimet ami egy halvány rózsaszín topból és egy piros sortból állt. Tudom nem a legjobb szín összeállítás , de úgy voltam vele , éjszaka úgy is csak max Justin látja.

Miután elkészültem kimentem a fürdőből. Justin épp az erkélyen állt és telefonált. Oda settenkedtem és egy kicsit belehallgatóztam. Épp Chazzal beszélt , ha jól hallottam.

-Nem tudom. Biztos vagy benne? Nem tudom hogy tetszene neki. - méltatlankodott Justin. Sajnos a választ nem hallottam.

-Oké ez így jó lesz. Akkor holnap. Remélem tetszeni fog neki és belemegy. - mondta és lerakta. Én gyorsan odarohantam a szekrényhez még mielőtt megfordult volna.

-Szia! Kész vagy? - kérdezte mosolyogva.

-Aha , tiéd a fürdő. - mondtam majd Justin el is tűnt.

~Vajon mire készül? És vajon engem akar meglepni vagy valaki mást?~ morfondíroztam magamban és közben észre sem vettem hogy valaki belépett az ajtón...

78.fejezet

Sziasztok! bocsánat hogy tegnap nem volt rész de nagyon nem volt fantáziám és ma is bocs a késésért de ma volt a tesóm szalagavatója amin ugyebár meg kellett jelennem :D. És amúgy olvastam a komikat , de én nem értek egyet. mármint..ezzel most azt akarom mondani hogy ne nagyon számítsatok arra hogy meg fog AZ történni. Ha esetleg később mégis úgy döntenék , egy biztos , nem részletezném. egyrészt nekem nincs gyakorlatom az ilyenekhez xD. és én ennek örülök :P. másrészt szerintem ez nem igazán illene bele.. mindegy , most hanyagolom a témát viszont azt írjátok meg hogy hogy akarjátok? Legyenek ilyen 'nyáladzós részek' vagy ha már le se fekszenek , akk ne is csináljanak semmit? :D nah ha meg ez tetszik , komizzatok :)

Csináljunk valamit!

Tudtam hogy már elkalandozott a fantáziája de nem hagytam hogy túl messzire menjen. Derekamnál fogva húzott közel magához majd szenvedélyesen megcsókolt.

-Na mit akarsz csinálni? - kérdeztem majd elmosolyodtam.

-Tudod te azt. - mondta és elkezdte nyakamat csókolgatni. Tarkójánál beletúrtam hajába mire ő egy picit felnyögött.

-Megőrjítesz. - zihálta két csók között.

-Akkor hagyj el. - mondtam de persze nem gondoltam komolyan.

-Abba már teljesen beleőrülnék. - vigyorodott el és homlokát az enyémnek döntötte.

-Na ugye? Se velem se nélkülem. Igaz? - nevettem el magam.

-Pontosan cica. - mondta és ajkait máris az enyémeken éreztem.

~Cica? Így még nem hívott , de ez aranyos. ~ gondoltam magamban majd egy kicsit elmosolyodtam.

Hirtelen felkapott az ölébe és egyenesen nekinyomott a falnak. Lábaimmal körbeöleltem testét , úgy húztam közelebb magamhoz. Egyik keze már a felsőm alatt járt. Hirtelen megint elindult velem és meg sem állt az ágyig. Óvatosan 'ledobott' az ágyra majd azonnal felém kerekedett. Keze már megint elkalandozott majd egy röpke pillanat alatt le is kapta a pólómat.

-Rossz vagy. - ziháltam a heves csókcsata közepette.

-Csakis te tehetsz róla. - fogta rám a dolgot.

Már én sem bírtam magammal így megszabadítottam őt felsőjétől. Ujjammal végig simítottam oldalán , éreztem minden egyes bordáját , de közben azt is , ahogyan megfeszültek az izmok.

-Justin! - szóltam kicsit erőtlenül.

-Igen? - motyogta nyakamba.

-Justin le kell állnunk. - mondtam alig hihetően.

-Semmit se kell.

-De! - mondtam , erőt vettem magamon és eltoltam. Kissé csalódottan feküdt le mellém és durcás képet vágott.

-Justin sajnálom , de nem. - néztem rá bűnbánó arccal.

*Justin szemszöge*

Mia megint leállított , kicsit csalódott voltam de akkor is neki volt igaza. És olyan aranyos volt , még ő kért bocsánatot. Épp ezért szerettem én annyira.

-Ugyan nehogy te kérj bocsánatot! Teljesen igazad van. - mondtam és megcirógattam arcát. Tudtam hogy nem szabad erőltetnem a dolgot és még csodálkoztam is hogy Mia így tud bánni velem :D

-Köszönöm hogy megértesz. - mondta majd közelebb húzódott hozzám. Karommal átöleltem , arcát nyakamba temette. Hallottam ahogy aranyosan szuszogott. Egyik kezemmel elkezdtem a haját babrálni. Ha nem ismertem volna olyan jól azt hittem volna festett de nem , és gyönyörű színű volt. Hosszas nyugodt fekvés és ölelkezés után ő húzódott el.

-Justin. - mondta halkan.

-Igen?

-Vissza venném a felsőm. Olyan fura nekem félmeztelenül lenni. - mondta szégyenlősen.

-Ó hát öö persze! - válaszoltam és én is kicsit zavarba jöttem. Ő is és én is gyorsan felkaptuk a pólóinkat.

-És akkor mit akarsz csinálni? - kérdeztem miközben úgy döntöttem átöltözök melegítő nadrágba. Ezt gyorsan meg is tettem.

-Nem tudom. Kéne csinálni valami izgalmasat. Mostanában nem történt semmi. Holnap koncert és esélyünk sincs lazítani. itt egy szabad este. Találjunk ki valamit. - mondta lelkesen Mia. Szemében láttam égni a lángot , mintha most azonnal egy rossz kisgyerek akart volna előtörni belőle. Nem rég még ő húzott vissza engem a rosszból , most pedig ő vinne bele? Nem értem ezt a nőt...

*Mia szemszöge*

Valahogy lassúnak éreztem magam körül a világot. Pörgést akartam , azt hogy pezsegjen aznap este az élet. Csinálni akartam valami izgalmasat amit majd egy hét múlva is felemlegetek. De nem tudtam mi legyen az , és persze túlzásba sem akartam vinni. Nem akartam például a rendőrségen kikötni , bár az aztán izgalmas lett volna...

-De hát mit csináljunk? Nem mehetünk ki a szállodából Kenny nélkül. - reagált előző , kisebb beszédemre Justin. Mind ketten gondolkozóba estünk. Kellett találni egy elfoglaltságot , hotelen belül , ami nem 'ártalmas'.

-Van egy ötletem! - pattantam fel és megragadtam Justin karját. Kihúztam a szobából majd a lépcsőkhöz húztam. Levágtattam rajta majd megálltam a földszinten és elkezdtem körbenézni az előcsarnokban.

-Mia mégis mit keresel? Vagy mit akarsz csinálni?

-Majd meglátod! - mondtam izgatottan.

Elindultam bal oldalra. Elhaladtunk a Spa részleg előtt majd ismét balra fordultunk. Volt ott néhány biliárd asztal ahol épp két 20 év körüli srác játszott. Végig mentünk a folyosón és a személyzeti folyosó nagy , hófehér ajtajához lyukadtunk ki.

-Mia , ez a személyzeti átjáró. Ide nem mehetünk be. - mondta aggódó tekintettel.

-Tudod hova vezetnek ezek a folyosók? - kérdeztem.

-Nem igazán.

-Én igen. Ezek mindig hátra , egy udvarra vezetnek. Ezek mindig jó helyek. Gyere , jó móka lesz! - győzködtem.

-Nem hiszem hogy örülnének ha ott találnának. - folytatta az aggodalmaskodást.

-Ugyan! Jártál te már ilyen helyen? Nem. Ezeken a folyosókon csak néha egy egy kómás pincér suhan el , és azt se vennék észre ha egy ugrálóvárat húznál át itt.(higgyétek el ezt most tapasztalatból irtam :'D)

-De.. - nem hagytam hogy bejezze , én már nyitottam is a nagy ajtót...

77.fejezet

Sziasztok! hoztam egy új részt. nem tudom megállapítani hogy rossz lett-e. írjátok meg kommentbe (: pussz.

Interjú

Egy ismerős szőke fej bukkant fel a lépcsőnél , Lora. És két ölebe is követte. Először reménykedtem hogy nem hozzám jön , de aztán mégis felém vette az irányt.

- O-ó- - csak ennyit mondtam , Chaz hátra is nézett és ő is megpillantotta a közelgő veszélyt.

-Ez nem az a csaj aki a mekiben is ott volt? - kérdezte.

-De , sajnos...- húztam a számat.

-Ajaj. - csak ennyit tudott kinyögni szegény Chaz mert Lora máris az asztalunknál termett.

-Sziasztook!- nyávogta.

-Szia. - mondtam egyhangúan.

-Mizujs? Tök jó hogy itt összefutottunk. - már megint az a francia akcentus.

-Hát igen , micsoda öröm. - 'lelkendeztem'.

-Láttam összespanoltál Peterrel. - bökte oda nekünk egy kevés undorral a hangjában. Úgy mondta mintha Peter leprás lett volna.

-Igen. Jó fej. - mondta örömmel teli hangon hogy ezzel is tovább bosszantsam.

-Aha , igen , biztos. Hé nem csinálunk egy közös képet?

Hirtelen Chazzal egymásra néztünk és mindkettőnkben ugyan az fogalmazódott meg. Hogy vele nem lehet közös képünk...

-Hát figyelj Scooter nem engedi nagyon hogy így az utcán fotózkodjunk. - mentett ki Chaz. Vetettem felé egy hálás pillantást mire ő csak rám mosolygott.

-Aha , Scooter... - tudtuk hogy nem vette be de mivel nem szólt vissza nem foglalkoztunk vele.

-Hopp! Nekünk mennünk is kell , nem igaz Mia? - mentette a helyzetet Chaz.

-Jaaj tényleg. Már ennyi az idő? Hát sziasztok! - mondtam sietősen majd felálltunk és elhúztuk a csíkot.

-Ez húzós volt. - sziszegtem Chaznak amikor már lent voltunk a földszinten és megbizonyosodtunk róla hogy Lora nem követett.

-Utálom az ilyen libákat. - jegyezte meg Chaz.

-Nem vagy egyedül.

Mikor kiértünk a Plázából kicsit elvakított a nyári napsütés. Sokan voltak az utcán és voltak akik felismertek , de senki sem jött oda hozzánk.

-Na? Menjünk lassan vissza a hotelbe? - fordult felém Chaz.

-Hát szerintem mehetünk. - mosolyogtam rá majd lassan elindultunk az utcán.

Út közben sokat nevettünk , hülyéskedtünk és Chazt egy nagyon jó fej és kedves srácnak ismertem meg a délután folyamán. Mikor visszaértünk a szállodába nekem csak akkor esett le hogy Chaz is ott van elszállásolva amikor elköszöntem volna ő értetlenül nézett rám. :D

Felmentünk a szobákhoz és amikor benyitottam a szobába kicsit megijedtem. Justin épp az egyik fotelben ült vele szemben egy riporter volt. De ott ácsorgott még Scooter Kenny és Pattie is. Scoo amint meglátott gyorsan odajött hozzám.

-Mia! Bocs át kellett rakni az interjú helyszínét ide. De gyere mert hozzád is lesz néhány kérdés. - hadarta el halkan majd megragadta a kezemet és Justinékhoz vonszolt. Justin amint megpillantott teljesen felvillanyozódott , nagyon aranyos volt. Scooter leültetett mellé.

-Szia , Alexa vagyok. - mutatkozott be a riporter nő.

-Üdv , Mia. - fogtam vele kezet.

-Akkor most szeretnék neked is feltenni néhány kérdést. Ha úgy érzed , némelyik túlságosan is személyes , nem kell válaszolnod rá. - mondta kedves hanglejtéssel.

-Rendben. - bólintottam.

-Akkor először megkérdezném hogyan érzed magad a turnén , ilyen messze az otthonodtól és a régi életedtől?

-Szerintem viszonylag jól viselem. Persze sokszor hiányoznak a barátaim és a családom de Justinnal is nagyon jól érzem magam.

-Hát ennek örülök. És milyenek a próbák? Gondolom szorgalmasan gyakoroltok minden koncert előtt.

-Eddig csak egy koncerten léptem fel magánéleti..problémák miatt kihagytam egyet kettőt , de igen , lelkesen készülünk a show-ra.

-Magán életi problémák? Ez mit takar? - ettől a kérdéstől féltem a legjobban talán.

-Hát , gondolom hallotta hogy volt egy kisebb balesetem de azt már túlvészeltem , és volt egy kisebb...hát hogy mondjam .. egyszer nem voltam olyan állapotban hogy színpadra lépjek de azóta minden rendeződött. - megpróbáltam kihúzni magamat a kérdés alól.

-Értem. Mesélnél egy keveset a Los Angeles-i életedről , barátaidról és persze a családodról? - hál' istennek nem nyomta tovább azt a témát.

-Hát mit mesélhetnék. Az édesanyámmal élek és a húgommal. Igazából sok barátom van de akit ki tudnék emelni az Liza. Neki nem tudom eléggé megköszönni hogy van nekem. - mondtam mosolyogva.

Az interjú további része unalmasan telt el. Ugyanazok a kérdések hangoztak el mint máskor. A végén Alexa megköszönte hogy válaszoltunk a kérdésekre majd távozott. Nemsokára Scooterék is elhagyták a szobánkat így kettesben maradtunk.

-Na és? Milyen volt a Plázában? Összehaverkodtál Chazzal? - mondta Justin majd megölelt és egy puszit nyomott a homlokomra.

-Jó volt. Vettem egy pénztárcát. Beszélgettünk , meg hülyültünk.

-Akkor jó. - mondta majd még egyszer szorosan magához ölelt.

-Ma lesz még valami program? - kérdeztem.

-Nem hiszem. Miénk a délután és az este. - mondta és kajánul elvigyorodott...

76.fejezet

Sziasztok! nah hát összehoztam valamit , remélem tetszik. Próbáltam minél jobban leírni a dolgokat , nem tudom mennyire sikerült , ha tetszik Komizzatok ;)

Plaza

Miután elpusztítottuk az összes kaját jóllakottan ültünk és dumáltunk. Peter nagyon jó fej volt 'kocka' létére. Miután elbúcsúztunk Petertől , visszaindultunk a hotelbe. Az úton rengeteget nevettünk. Chaz konkrétan minden kirakatnál megállt és megbámulta az összes cipőt , míg Ryan csöppnyi francia tudásával próbált lányokat felszedni.

-Ez álmaim cipője. - tapadt rá Chaz a 100. kirakatra.

-Ezt már hallottuk haver. - mondta Justin majd elhúzta barátját az üvegtől.

-De én tényleg akarok valami francia surranót. - áradozott megint a cipőkről.

Amint mentünk a városban megpillantottam egy Plaza-t.

-Milyen jó lenne ha bemehetnénk oda. - sóvárogtam.

-Tudod hogy szívesen elmennék veled de nekem nemsokára interjúm lesz.- mondta Justin és megpuszilta az arcomat.

-Csajszi én szívesen elkísérnélek de nekem is van egy kis dolgom. - mondta sajnálkozva Ryan.

-Oké. 2 kilőve. És.....te Chaz? - rebegtettem meg szempilláimat előtte.

-Hát nekem nincs semmi dolgom. Ha Justin megengedi én szívesen elkísérlek. - mondta végül.

-Hát , oké , de vigyázz rá! - mondta Justin és mutató ujjával barátja felé bökött.

-Vá! Végre pláza. - mondtam izgatottan. - Akkor mi elmegyünk erre. - mutattam a pláza felé.

-Oké , de hé haver! Aztán sértetlenül hozd vissza!

-Na! Nem vagyok én egy verda! - förmedtem a fiúkra. Lepacsiztak egymással majd mindenki ment a saját dolgára.

-Na és mesélj. Amúgy hova is való vagy? - kezdte a beszélgetést Chaz amint mentünk az utcán és meg-meg álltunk egy egy kirakatnál.

-Los Angelesben születtem és ott is laktunk.

-Óó az jó kis hely. - mondta vigyorogva.

-Hát nem tudok amúgy nagy véleményt mondani mert a turné előttig még nem jártam messzebb. Egyszer voltam Tennessee-ben valami rokonunkat meglátogatni.

-Szóval te ilyen otthonülős alkat vagy? - pillantott rám miközben kezével végighúzta az egyik bolt kirakatának üvegén és még megnézett egy cipőt.

-Nem igazán , de az a vad bulis sem vagyok. Még nem voltam részeg , nem vagyok kapható az ilyen törvényellenes dolgokra. Szeretek normálisan lazulni. - magyaráztam álláspontomat.

-Ja ja értem. Olyan arany középút nem?

-Mondhatjuk. - mosolyodtam el. Kicsit feszélyezve éreztem magam Chaz társaságában amit nagyon nem értettem mert a mekiben még semmi sem volt. Most mégis úgy éreztem , nem akarok semmilyen módon sem beégni előtte. Szerintem ő is észrevette rajtam hogy kicsit más vagyok.

-Hé kislány. Nyugi. Haverod vagyok. Nem kell beijedned. - mondta lazán.

Közben megérkeztünk a plázához. Bementünk a főbejáraton és máris ott voltam a 'paradicsomban'. Megannyi üzlet vett körül , a fények és a leértékelést kikiáltó táblák csak úgy vonzották tekintetemet. Bár a sok francia szöveget nem értettem , a SALE az minden nyelven kiárusítást jelent , és az én szemeim különösen jól kitudták szúrni az 50 és 70%-os leértékelést jelző táblákat.

-Na hova menjünk először? - kérdezte Chaz.

-Öm , ott egy Adidas bolt. Benézünk? - mondtam.

-Benne vagyok. - bólintott majd elindultunk.

A plafonról nyári díszek csüngtek alá. Pillangók , napocskáák és virágocskáák , hogy nyálasan fogalmazzak. A kirakatok a szivárvány minden színében pompáztak így azt sem tudtam hova kapjam a fejemet. Bementünk a boltba majd két felé váltunk , Chaz ment a férfi én pedig a női részlegre. Gyorsan szemügyre vettem a cipőket , miután nyugtáztam , hogy olyan amilyet én akarok nincsen a táskákhoz fordultam. Végül találtam egy aranyos , világoskék pénztárcát amit aztán meg is vettem. Chaz meglepetésemre üres kézzel távozott az üzletből. Utána Bementünk egy fiús boltba ahol próbáltam szakértelmet nyilvánítani de nem igazán jött össze. Chaz azonnal levágta hogy halvány gőzöm nincs , miért menőbb a sötét lila ing egy egy zsebbel , mint az egy hajszállal nem másabb színű , de Chaz szerint szemet szúróan más árnyalatú ing között aminek a zseb a mellkasán 1 cm-vel jobbra van varrva. Miután én átvészeltem vele azt az üzletet ő hősiesen bemerészkedett velem a bizsus boltba , ahol végig hallgatta ahogyan elájultam a rózsaszín epres fülbevalóktól és néztem meg minden ezüst nyakláncot.

Miután már egy órát keringtünk a plázában , leültünk egy hangulatos kis kávézóban ami az emeleten volt. Én nem igazán kértem semmit , így csaj Chaz rendelt egy Expressót amit az állandóan mosolyogó pincérlány gyorsan ki is hozott. Miközben ő lassan kortyolgatta italát beszélgetésbe elegyedtünk. Beszélgettünk Caz kiskoráról és a Justinnal való barátságáról. Elmondott egy pár vicces sztorit is amiken én csak jókat nevettem. Én is meséltem magamról , a húgomról és persze Lizáról is. Meséltem én is néhány poénos történetet , például amikor nekem kellett vigyáznom a húgomra és aztán ő meg eltűnt. Hívtam Lizát hogy segítsen megkeresni mert biztos elkószált aztán végül kiderült hogy magára zárta a fürdő ajtót ás nem tudott kijönni.

Épp nagyban nevettünk valamin megint amikor egy ismerős alakot véltem feltűnni a lépcsőnél...

75.fejezet

Sziasztok! hoztam az új részt. ha tetszik légyszi komizzatok ;)

Peter

Miután megtaláltuk Kenny-t elindultunk keresni valami jó kis helyet. Végül is egy meki mellett döntöttünk. Poénos volt amint mentünk amúgy az utcán mert felismertek minket de mindenki franciául hablatyolt. Justin néha visszaszólt nekik de én nem értettem. Aztán persze a mekiben is nagy tömeg lett ahogy bementünk. Gyorsan kikértük a kaját majd leültünk egy üres asztalhoz ami kicsit félre esett a többitől , bár ez nem sokat segített a helyzetünkön hogy ne jöjjenek oda hozzánk. Miután a bátrabbak megkapták az autogrammokat többen már nem jöttek oda , csak bámultak.

-Na jó. Akkor ki mit kért? - kezdett neki Kenny.

-Enyém a csibeburger és egy krumpli. - mondtam és le is vettem a tálcáról.

-Nekem passzold a 3 sajtburgerem. - mondta Chaz majd Kenny oda is adta neki.

Justin és Ryan elosztotta a maradék kaját , Kenny pedig furcsa módon nem kért semmit , bár miután elmesélte , hogy a stadionban megevett egy óriási szendvicset , 2 tányér pudingot és megivott rá egy liter Cola-t már minden világossá vált számunkra.

-Fiúk , azt hiszem leért az innivaló. Egy perc és itt vagyok. - mondtam majd a női mosdó felé vettem az irányt. Bementem és elvégeztem a "dolgomat". Épp a kezemet mostam amikor egy velem egykorú lány jött be az ajtón és a tükörhöz lépett. Nagyképűen nézegette magát és 5 másodpercen belül 10szer igazította meg hosszú szőke haját. Épp szájfényezte az ajkát amikor rám pillantott szeme sarkából. Nem tulajdonított nagyobb figyelmet nekem így rögtön visszanézett magára , ám aztán gondolom leesett neki hogy ki vagyok. Azonnal felegyenesedett és felém fordult.

-Te vagy Justin Bieber barátnője nem? - kérdezte csöppnyi undorral a hangjában ami engem nagyon irritált. Miért beszél velem ilyen hangon ha nem is ismer.

-Öm igen. - mondtam és próbáltam kedvesnek látszani bár nem keltett túl sok szimpátiát bennem a csaj. Láttam a lányon hogy nem tudja most mit mondjon. Ebből azonnal lejött mit akart. Kereste a szavakat a nyalizáshoz hogy aztán belevágjon a közepébe. Csak Justin érdekelte. - Bocs de ismerlek? - kérdeztem kicsit lenézően.

-Nem. Én Lora vagyok. Lora Johnson. - mondta és még mindig olyan erőltetetten vigyorgott rám ami már kezdett gusztustalanná válni a számomra.

-Oké. De ha most megbocsájtasz szeretnék visszamenni a barátaimhoz. - mutattam a kijárat felé.

-Hé! Nem csatlakozhatnék hozzátok? - rebegtette meg előttem szempilláit , és lehet ha fiú lettem volna bejött volna , de sajnos a gének közbeszóltak így ez nem nagy hatást váltott belőlem ki.

-Bocs , de inkább ne. - mondtam és hozzá egy olyan 'jajúgysajnálom' fejet vágtam , persze csak irónikus értelemben.

-Hát az kár. Mindegy , remélem majd még összefutunk. - ennél a mondatnál elég erősen feltűnt a francia akcentusa. Vetettem még felé egy gyenge mosolyt majd kisétáltam. Gyorsan visszamentem az asztalunkhoz. A fiúk épp azon versenyeztek (vagyis csak Chaz és Ryan) hogy ki tud több sültkrumplit betömni a szájába. Végül Chaz nyert. Utána 5 percbe telt mire le is tudta nyelni.

Épp csak bambultam előre amikor a tekintetem összeakadt Lora-éval. Ő nyalizósan odaintett nekem mire az összes barátnője felém kapta a fejét és azon olvadoztak hogy nekem intett. Én csak biccentettem egyet aztán el is néztem felőle. Láttam ahogy egy srác belépett majd beállt a sorba. Olyan igazi stréber típus volt. Látszott rajta hogy nem túl menő , de jóindulatú , az a fajta aki a légynek sem ártana. Láttam ahogy Lora lenéző pillantást vetett a fiú felé. Oldalba böktem Justint hogy figyeljen és fordítsa nekem amit mond Lora.

-Azt mondta hogy hé Peter miért nem mész haza és tanulod az algebrát? - mondta Justin. Tudtam hogy Loráék kiközösítik a srácot így megsajnáltam szegényt.

-Mindjárt jövök. - mondtam majd fölálltam.

Lora azt hitte felé sétálok , de én Peterhez fordultam végül.

-Szia! Tudsz angolul? - kérdeztem kicsit tagoltan.

-Persze. Már megvan a nyelvvizsgám. - mondta büszkén.

-Akkor jó. Lenne kedved odaülni hozzánk? - kérdeztem mosolyogva és az asztalunk felé intettem. Peter odanézett és amikor meglátta kik ülnek a szóbanforgó asztalnál kicsit hitetlenkedve nézett rám.

-Én? Hozzátok? - kérdezett vissza.

-Igen , persze! Miért ne? - mondtam kedvesen. Peter mosolyogva bólintott. Elvette a rendelést és együtt leültünk hozzánk.

-Srácok ő itt Peter. Remélem nem baj , megkértem hogy üljön hozzánk.

A fiúk  mosolyogva üdvözölték Petert majd le is pacsiztak vele.

A későbbiekben jól elvoltunk én pedig elégedetten néztem néha Lora féltékenykedő képét. Jól esett örömet okozni egy kiközösített fiúnak , legalább szereztem neki egy jó napot...

másik blog.

Sziasztok! nyitottam egy másik blogot ez amolyan vélemény nyilvánítós blog. ha szeretnétek majd olvassátok :)

http://storyaboutme.blog.neon.hu/ <3

74.fejezet

Sziasztok! Bocsi hogy tegnap nem volt rész , elkezdtem írni de egyszerűen nem jött belőlem semmi :D. És nem akartam hülyeséget írni. Szóval most akkor itt van a kövi , ha tetszik komizzatok ;) <3

Ryan & Chaz

A stadionban már sok dolog kész volt. A színpad már állt és a dob felszerelés is a helyén volt. A hangmérnökök épp valami vezetéket húztak fel a színpadra és vezették körbe a peremén.

-Oké! Most akkor kaptok negyed órát , járjátok be a stadiont. a Jobb oldalon vannak az öltözők , a cuccok már bent vannak szóval tudtok rendezkedni. - adta ki az utasításokat Scooter majd mindenki ment is a dolgára. Justin megragadta a kezemet és behúzott a színpad mögé egy kis zugba. Erősen neki nyomott valami fa gerenda szerűségnek és azonnal nekem esett.

-Justin mi a fene van veled? - sóhajtottam miközben beletúrtam hajába.

-Te teszed ezt velem. - zihálta miközben megállás nélkül csak a nyakamat puszilgatta. Keze derekamról letévedt a fenekemre majd néha néha a combomat is irányba vette.

-Justin nyughass már! - mondtam lihegve. Nem mintha olyan rosszul esett volna , de akkor is egy stadionban voltunk a színpad mögé bújva.

-Nem tudok! - mondta majd ajkait az enyémekre tapasztotta. - Imádlak. Mindennél jobban. - suttogta ajkaimba.

-Justin , le kéne állnunk. - mondtam , de nem voltam túl hihető mert Justin teljesen figyelmen kívül hagyta amit mondtam. Csak csókolt és csókolt.

Bármennyire is élveztem a dolgot , tudtam hogy le kell állítanom mielőtt még túlságosan is belejönne.

-Justin most elég! - vettem erőt magamon és löktem el finoman magamtól. - Most ne.

-Jó oké. - emelte fel a kezét jelezvén hogy feladta és vége a kis játékát. 'Köszönet' ként megöleltem , jó szorosan magamhoz vontam , hallottam ahogy a fülembe szuszog.

-Gyere keressük meg az öltözőinket. - vetette fel Justin én csak bólintottam. Megfogta kezemet majd összekulcsolta ujjainkat. Kijöttünk a színpad mögül és elindultunk a backstage-be. Elmentünk az öltözők irányába. Végig mentünk a folyosón és kerestük a nevünkkel ellátott ajtókat. Végül megtaláltuk , pont egymás mellett voltak.

-Hűű. Majd szomszédolok. - mondta kacér tekintettel.

-Justin , nyugi. Semmi fantáziálás. - próbáltam lenyugtatni.

Mindketten bementünk a saját öltözőnkbe. A ruhám már ott volt a szekrényre felakasztva. Az öltöző nem volt egy olyan nagy cucc: fehér falak , mogyoró színű árnyalatú bútorok. A nagy szekrény ajtaja egy nagy tükör volt. A szobán Amy-vel osztoztam.

Épp a ruhámat nézegettem amikor Amy lépett be.

-Szia! Hé csajszi olyan rég láttalak , pedig együtt turnézunk! - nevette el magát majd odajött és megölelt.

-Hát igen. Mizujs van? - kérdeztem majd leültem a székre ami a sarokban volt. Az egyik lábamat felhúztam majd karommal körülöleltem.

-Áh semmi különös. - legyintett majd óriási sporttáskáját az asztalra dobta.

-Greggel még együtt vagytok? - kíváncsiskodtam.

-Aha. Olyan kedves. - szemei csak úgy csillogtak. Hát igen , ez a szerelem...

Még beszélgettünk egy kicsit aztán Amy-nek mennie kellett mert még ruha igazításra kellett mennie így hát magamra maradtam. Leültem a tükör elé , tenyerembe temettem arcomat majd könyökömön támaszkodtam. A tervemen gondolkoztam ami Justin meglepetése volt amikor két kar ölelte át derekamat hátulról. Kicsit megijedtem de azonnal tudtam hogy ki volt az.

-Gyere be mutatlak két számomra fontos embernek. - suttogta a fülembe. Én egy szó nélkül felálltam és követtem. Kimentünk egyenesen a színpadhoz. Pattie és Scooter beszélgetett két körülbelül velem egy idős sráccal. Amint meglátta Scoo hogy közeledünk mosolyogva elköszönt a fiúktól és Pattievel együtt távoztak a színpadról. Mikor ott voltunk a két srác nagyon ismerősnek tűnt. Egyikőjük neve be is ugrott Ryan , Ryan Butler Justin haverja de a másikat nem ismertem.

-Heló haver! - pacsizott le Ryan Justinnal majd Justin az ismeretlen srácot is köszöntötte.

-Srácok , ő itt Mia , a barátnőm. Mia ők itt Pyan és Chaz. - mutatta be őket nekem.

-Sziasztok! - köszöntem mosolyogva , jó benyomást akartam kelteni Justin legjobb haverjaiban.

-Óóó micsoda nőőő. - olvadozott tőlem Ryan és elég erőteljesen végigstírölt.

-Ryan állj le. Mi az hogy micsoda nő? Elment az eszed? Hogy mondhatsz ilyet?...Ő egy Bombázó! - hangoztatta Chaz. - Hölgyem , Chaz Somers. - hajolt meg előttem.

-Emily Jones. - ráztam kezet vele.

-Én pedig Ryan Butler ,de biztos tudtad. - hencegett Ryan.

-Hát a neten olvastam már rólad. - mosolyogtam.

-És rólam nem? - háborodott fel Chaz.

-Már képről láttalak. - próbáltam menteni a helyzetét.

-Na így már más. Na és mond csak , hogy szedtél te össze egy ilyen jó csajt haver?

-Hát mit is mondhatnék , értek a nők nyelvén. - Justin egy amolyan 'hátigenénértekehez' képet vágott. Én csak finoman oldalba böktem. - Hé. Ne bökdöss. Ez így is van. Azonnal elcsábítottam. - dicsekedett tovább.

-Azt ne felejts ki hogy eleinte kikosaraztalak. - vetettem véget ezzel nagyképűsködésének. A két fiú pedig csak egy hangos 'úúú'-zással reagálták le az oltásomat.

-Haver ez a kiscsaj ért a dolgához. - mondta nevetve Ryan.

-Na jó , eleget oltogattuk egymást mostmár.

-Helyesbítek. Téged oltottunk. - mondtam ezzel ténylegesen legyőzve Justint.

-Oké. Megadom magam. De mi lenne ha elmennénk és bekapnánk valamit? - javasolta Jus.

-Szerintem ebben mindenki benne van. - mondta vigyorogva Chaz.

-Oké , gyertek , keressük meg Kennyt és mehetünk is. - mondta Justin majd elindultunk Kenny után...

73.fejezet

hát hoztam egy részt..khm. sztem perverz lett :'D nah de most ez van xdd. komizzatok ha tetszik :D

Párizs 2.0

A szobák az első emeleten voltak. Gyalog mentünk fel.

-Na akkor itt vannak a kulcsok! Pattie , Kenny és én egy szobában leszünk. Greg , Adam... - sorolta a neveket Scooter hogy ki kivel lesz. - és akkor Justin és Mia lehettek egy szobába.

Justin elégedetten vigyorgott. Mindenki elvette a saját kulcsát majd mentünk a szobákhoz. a miénk a 112-es volt közvetlenül Pattiék mellett.

A szobánk nagyon szép volt. A falak barack színűre voltak festve a bútorok halvány barnák voltak. Csodás kilátásunk nyílt a városra , még az Eiffel-toronyra. Óriási francia ágyunk volt és a fürdőben volt egy pezsgőfürdő.

Gyorsan kipakoltuk a cuccainkat , elrendeztük a szobát. Épp az  ablakon keresztül bámultam ki és néztem ahogy az utcán egy kislány önfeledten játszik a kiskutyájával , amikor két kar ölelte át derekamat hátulról.

-Je t'aime. - suttogta fülembe.

-Most fordítsd is le. - mosolyodtam el.

-Annyit tesz , szeretlek. - mondta majd fejét vállamra tette , hallottam ahogy aranyosan szuszogott.

-Hát akkor én is Je..izé. - nem volt erősségem soha a francia nyelv. Egyszer beiratkoztam egy francia csoportba de miután megtanultam hogy Quel est votre nom? (Mi a neved?) rájöttem hogy sohasem fogok franciául beszélni. Így feladtam.

Justin elnevette magát a francia próbálkozásomon. Elkezdte puszilgatni a nyakamat , lágy , apró puszik voltak ezek. Nem bírtam tovább megfordultam és karommal körbefontam nyakát ő pedig derekamat ölelte szorosan. Arca lassan közeledett az enyém felé majd egy csókban forrtunk össze.

Már mind a ketten alig kaptunk levegőt de nem hagytuk abba. Justin egyik keze kicsit lejjebb csúszott a derekamról. Én csak belemosolyodtam csókunkba és hagytam hadd 'élvezkedjen' hisz Párizsban voltunk , a szerelem városában...

Egy idő után Justin annyira belejött hogy felkapott és a falnak nyomott. Én felnyögtem egy kicsit mire ő csak elmosolyodott. Már mindkét keze a fenekemen volt de akkor nem tudott zavarni , addig bármennyire is elleneztem. Vadul túrtam bele hajába miközben ő ajkaimról a nyakamra váltott. Justin nagyon nem bírt magával , már a pólóm alatt nyúlkált. Nem tudom hogy a város szelleme vagy csak a fiú léte tette ezt de sohasem volt még ilyen , bár nem mondom hogy nem tetszett. Kezével a hátamat simogatta pólóm alatt. Felkapott ölébe és az ágyra 'dobott'. Felém kerekedett majd szenvedélyesen megcsókolt. Nem csak ő jött így lázba , én is eléggé fel voltam spanolva. Nem tehettem róla , Justin mindig el tudott kábítani. Nem bírtam tovább lehúztam róla pólóját amin ő csak rossz fiúsan elmosolyodott.

Épp ő is megszabadított volna az én felsőmtől amikor kopogtak. Justin idegesen ütötte az ágyba egyik öklét.

-Miért kell mindig megzavarni minket. - mérgelődött.

-Nyugi. Nyissunk inkább ajtót mielőtt még félreérthető helyzetbe keverednénk. Majd később esetleg folytatjuk.

-Folytatjuk? - csillant fel a szeme közben én odadobtam neki pólóját ő pedig felhúzta.

-Mondom Talán! - mondtam majd kinyitottam az ajtót. Scooter állt előttem.

-Na fiatalok gyertek , megyünk a stadionba. Megnézzük hogy állunk. Aztán délután még lesz egy interjúd Biebs! - kiabált be Scoo a szobába.

-Gyere Justin , menjünk. - mondtam majd Justin máris ott termett mellettem.

Gyorsan összeszedtük a csapat többi tagját majd beültünk egy buszba ami ránk várt már a hotel előtt. Felszálltunk és már indultunk is a stadion felé.

Justin ült mellettem , én bámultam ki az ablakon és csodáltam Párizs szépségét. Útközben kinéztem egy pékséget amibe szívesen ellátogattam volna de tudtam hogy nincs rá idő. Épp elmerültem az Eiffel-torony messze körvonalazódó alakjában amikor Justin keze a combomra csusszant. Lesandítottam rá majd elmosolyodtam.

-Nem bírsz magaddal? - kérdeztem és szememet még mindig nem vettem le az ablakról.

-A hoteles eset óta nagyon nem. - harapott alsó ajkába.

-Hát pedig muszáj leállítanod magadat. - mondtam vigyorogva.

-Ajj de olyan nehéz ez. - hisztizett.

-Eddig kibírtad , ki fogod most is...

Nem sokára odaértünk a stadionhoz. Gyorsan kiszálltunk majd bementünk...

72.fejezet

hát összehoztam egy részt. nem tudom , szerintem ne lett a legjobb és túl hosszú sem de nézzétek el , délután sokat gyakoroltam :S , azért komizzatok ha tetszik valamennyire...

Párizs

-Feladom. Nem tudom. - mondta idegesen de közben elnevette magát. Épp barchobáztunk , nem tudtuk mivel eltölteni az időt. Hosszú volt a repülőút.

-Hát Beyonce! - nevettem fel. - Ennél jobban nem tudtam volna leírni: szerelmes vagy belé.

-De hát én beléd vagyok szerelmes. - mondta halál komolyan.

-Édes vagy. - mosolyodtam el. - Oké. Most akkor te gondolsz.

-Hmmm... - koncentrált rá a játékra. - Oké megvan.

-Élőlény? - kérdeztem.

-Igen.

-Híresség?

-Még szép baby.

-Nő?

-Aha.

-Hmmm. Énekes?

-Hát énekel is.

-Akkor énekes-színésznő?

-Pontosan.

-Akkor Selena Gomez. - mondtam egy elégedett vigyorral az arcomon.

-Neked ez nagyon megy. - nevetett fel.

-Nem , csak te vagy kiszámítható. De most már elég lesz , lefárasztottál a sztárjaiddal. Olyan álmos lettem.

-Oké oké. Gyere bújj ide. - tárta ki karjait. Átöleltem derekát fejemet pedig mellkasára hajtottam és közben figyeltem egyenletes levegővételét. Csak némán élveztük a másik közelségét. Egy percre elgondolkoztam , mi lett volna , ha aznap nem találkozunk össze a tévé székházban. Ha nem engem osztanak , be mellé vagy éppen nem azt az állást választottam volna nyári állásnak. Valószínűleg most is épp a plázában lógnék Lizaval és a jelenlegi pasiját beszélnénk ki , vagy éppen Audryval ülnék a fagyizóban és azt taglalná hogy az osztálytársai milyen éretlenek , közben ő sem sokkal jobb. Unalmasak lennének a hétköznapjaim. Nem , nem ez a jó szó , megszokottak lennének. Esténként mindig bújnám a facebookot aztán írogatnék twitterre.Azon is elgondolkoztam hogy miért is vállaltam én ezt az egészet olyan könnyen? Hiszen sohasem vágtam még bele semmibe sem ilyen hirtelen és ráadásul ennek elég nagy következménye , vagyis..vonzata lett. Nem tudtam meghatározni hogy mi vett rá arra hogy feladjam az életemet . Erre igazából egy név a válasz: Justin Bieber.

-Min gondolkozol? - szakított félbe Justin lágy hangja.

-Rajtad.

-Rajtam? - kérdezett vissza - És mit gondolsz rólam?

-Azt hogy felbolygattad az életemet. És ezt vedd jó értelemben.

-Hogy hogy felbolygattam?

-Hát tudod. Ha nem találkoztunk volna most nem éppen egy magánrepülőn ülnék egy szupersztárral aki mellesleg a barátom , hanem a sarki fagyizóban veszekednék a húgommal hogy már megint magára csöpögtette a sárgadinnyés fagyit.

-Értem. Egyébként , te is megváltoztattad ám az életem.

-Én? Mennyiben? hisz csak annyi hogy veled utazom.

-Velem utazol , és szeretsz. Vagy legalább is remélem. - mondta majd végig simított arcomon.

-Persze hogy szeretlek. Ha már nem szeretnélek , most a Los Angelesbe tartó gépen ülnék. -nevettem el magam.

-Legalább tudni fogom mikor nem szeretsz már. - nevetett velem ő is.

-Igen , de remélem nem lesz ilyen.

-Hát én is bízok benne.

Felültem öléből és elég viccesen nézhetett ki a hajam mert Justin kicsit ..nagyon vigyorgott. Megpróbáltam kezdeni vele valamit de sajnos tükör nélkül nem ment.

-Hagyd majd én. - mondta mosolyogva. Hátat fordítottam neki és kicsit megdöntöttem hátra a fejemet. Justin különös szakértelemmel fogta össze a tincseket majd óvatosan összegumizta hosszú copfomat.

-Mióta vagy te női fodrász? - kérdeztem miközben visszafordultam.

-Nem tudom. Van hozzá ügyességem. - olyan 'hátigenezvanéntehetségesvagyok' mosoly ült az arcán.

-Megkérjük kedves utasainkat hogy kapcsolják be az öveket , hamarosan megkezdjük a leszállást. - hangzott a pilóta utasítása. Mindenki becsatolta magát majd a gép lassan alább ereszkedett. 20 perc múlva pedig a landoláson is túl voltunk. Összeszedtük a cuccunkat majd elindultunk kifelé. Nagyobb feltűnés nélkül áttudtunk menni a várótermen amit igazából nem értettem mert voltunk vagy 50-en. Gyorsan beszálltunk a kocsikba és elindultunk a hotel felé. Út közben ámulattal néztem Párizs utcáit. Az épületek , az emberek meg minden olyan más volt mint Amerikában.

Negyed óra autózás után végre leparkolunk egy gyönyörű hotel előtt. A bejáratnál már egy csapat rajongó skántálta Justin nevét. De Kenny figyelmeztetett minket hogy nincs idő a rajongókra így amilyen gyorsan csak tudtunk bementünk a szállodába. Megvártuk míg Scooter bejelentkezett a recepción majd elindultunk a szobák felé...

71.fejezet

Na ez most egy viszonylag hosszú rész lett :) remélem tetszik. és egy másik dolog. a jövőhéten énekversenyre fogok menni osztálytársammal indulunk és sokat kell majd készülöm mert nehéz dalt választottunk. lehet hogy nem fog összejönni a napi 1 új fejezet ezért előre is bocsi.

ha tetszik komizzatok , pussz ^^

Anyaaa

Reggel arra keltem hogy Justin magába beszélt , de még aludt.

-Neem..nyemm akajroom. - nyafogta.

-Justin , Justin mi a baj? - kérdeztem halkan.

-Mi mi? - ébredt fel hirtelen.

-Magadban beszéltél. - nevettem el magamat.

-Jesszus. És mit mondtam? - mondta majd megdörzsölte szemeit.

-Valamit nagyon nem akartál.

-Nem emlékszem mit álmodtam. - gondolkozott el. - Biztos valaki el akart szakítani tőled. - mondta vigyorogva.

-Én nem tudom. - emeltem fel a kezemet. - Na , mennyi az idő amúgy? - ránéztem az órára és reggel 8 órát mutatott. - 8 óra.. lassan keljünk fel. enyém a fürdő először. - mondtam és épp ütem volna fel mikor Justin visszarántott és felém kerekedett. Csípőmre ült kezeimet pedig lefogta. Közel , egészen közel hajolt hozzám én pedig becsuktam szemeimet. Már vártam mikor találkoznak ajkaink , de nem ez történt. Mikor kinyitottam a szememet azt láttam hogy elégedetten vigyorok.

-Nem. Mert...ÉN megyek! - kiáltotta majd lepattant rólam és berohant a fürdőbe.

-Te kis sunyi! Ez nem ér! - szóltam utána.

-De de! - nevetett fel.

Miután bezárkózott a fürdőbe én kiültem a teraszra. Kicsit álmos voltam ezért talán el is bóbiskoltam mert arra eszméltem hogy két kar öleli át nyakamat hátulról. Megcsapott Justin kellemes , férfias illata.

-Tiéd a fürdő édes. - suttogta fülembe.

-Oké. - mondtam kicsit kábultan.

Lekapartam karjait magamról majd felkaptam valami ruha szerűt a kezembe és bezárkóztam a fürdőbe. Gyorsan letusoltam , bekentem egy kis arckrémmel a homlokomat amíg törölköztem az beszívódott. Épp fel akartam öltözni , Már rajtam volt az alsónemű és a topom de akkor vettem észre hogy nadrágot nem vettem be magammal. Végül megkockáztattam hogy így kimenjek a szobába. Lassan , Hangtalanul kinyitottam a zárat az ajtón és kinéztem. Justin az ágyon feküdt. A szekrény pont a fürdővel szemben volt így meg úszhattam volna a 'csupaszkodást' ha előtte való este nem hagytam volna a fotelban a melegítő nadrágomat. Agyon akartam magam ütni de inkább letettem róla. Gondoltam , ha csak lazán elsétálok érte majd nem keltem fel a figyelmét. Hát nem így lett...

-Ejhaa. - csattant fel Justin amint megpróbáltam elmenni a évé előtt.

-Csak nyugi. - próbáltam leállítani.

-Maradj ott. így jó a kilátás. - mondta egy kis féloldalas mosollyal az arcán.

-Hahaa. Álmodj csak. - amint ezt kimondtam , Justin fénysebességgel mászott át az ágyon és kapta el a derekamat majd dobott az ágyra. Én ezt csak egy sikoltással kísértem. - Justin mi a fenét csinálsz? - kiáltottam. Nagyon megijedtem mert olyan hirtelen támadott le.

-Semmit. De most az enyém vagy. - mondta majd felém kerekedett. Először kezeivel támasztotta magát felettem , majd leereszkedett mellém karjaival pedig körülzárta derekamat. Egyik keze a toppom alá vándorolt , hasamon pihentette. Aztán végül teljesen felhúzta a hasamról a felsőmet és apró köröket kezdett el írni arra mutatóujjával. Én haját babráltam , beletúrtam , összekócoltam , felcsavartam ujjamra. Aztán Justin végül föl ült majd arcát enyém felé közelítette. Lassan óvatosan csókolt meg , de annál hosszabban. Mintha ez lenne az utolsó csókunk. Karjaimat nyaka köré fontam és úgy húztam magamhoz közel.

Már zihálva vettük mind a ketten a levegőt de ezzel mit sem törődve folytattuk. Feljebb csusszantunk az ágyon és végül úgy ügyeskedtem hogy én kerüljek felülre. Ráültem Justin csípőjére majd arcához hajoltam hogy minél kevesebbet kelljen nélkülöznöm ajkait. Idővel Justin keze a hátamról a fenekemre vándorolt amit én inkább visszacsúsztattam. Erre ő csak felmorgott de muszáj volt megtennem különben azt hitte volna a kis mohó hogy egyből mindent szabad.

Egy idő után már alig kaptam levegőt így muszáj volt elhajolnom tőle.

-Justin én most felöltözök. - jelentettem ki kicsit lihegve.

-Ne! - mondta csalódottan , de persze láttam rajta hogy túl játsza.

-Justin , mennünk kell reggelizni utána pedig pakolás! - mondtam és felhúztam a nadrágomat. Kiszedtem még a bőröndömből egy olyan felsőt aminek nyaka jobban ki volt vágva így egyik vállamról leesett és hosszban pedig csak kicsivel mell alá ért és egy óriási Super Man jel volt az elején , az alapja pedig olyan szürke volt mint a nadrágomé amit pedig még kicsit lentebb tűrtem a csípőmön.

-Indulhatunk? - kérdeztem majd zsebre vágtam a telefonomat.

-Igen. - mondta kicsit lelombozva de tudtam hogy csak tetteti.

-Oké , akkor gyere. - mondtam majd elindultunk lefelé az ,étterem felé. Már mindenki lent volt ahogy láttam. Leültünk Pattie-ék asztalához majd neki láttunk a reggelinek.

Miután befejeztük felmentünk a szobánkba és elkezdtünk összecsomagolni a cuccainkat. Lassan mindent elpakoltunk majd Scooter szólt hogy ideje lehurcolkodni. Justin úriemberhez méltóan segített a bőröndjeimmel. Bepakoltuk a kisbuszba , majd mi magunk is beültünk egy kocsiba. Scooter gyorsan kijelentkezett a hotelből és már indultunk is a reptér felé. Ott természetesen egy kisebb csapat rajongó várt ránk , de ők most kifejezetten normálisnak látszottak. Justin gyorsan foglalkozott velük egy kicsit majd indultunk a terminál felé. A gép már készen állt , Mindenki beszállt , most az egész csapat a géppel ment ugye , mert Párizs másik kontinensen van. 10 perc múlva , hogy elfoglaltuk a helyeinket a pilóta megkezdte a felszállást , és már úton is voltunk a szerelem városa felé.

Én persze Justin mellett ültem , egész végig fogtuk egymás kezét. Mi ültünk a gép elejében így az ülésünk előtt volt egy nagyobb hely. Amint Justinnal beszélgettünk egyszer csak Pattie jött oda elénk. Leguggolt majd egyik kezét az én , másik kezét a Justin térdére tette. Egy kicsit lehajtotta a fejét , megijedtm , úgy tűmt , fontos dolgot akar mondani.

-Mond csak anya. - mondta Justin és láttam rajta hogy ő is kicsit meg van lepődve.

-Gyerekek. Tudom hogy nagyon jól megvagytok meg minden , és hogy dúl a szerelem köztetek , de..én nem tudom , hogy mi...történik éjjel a szobátokba.

Ahogy ezt kimondta elkezdett verni a víz. Mindig is feszengtem ebben a témában.

-Jaaj anyaaa. - nyögte Justin.

-Nem Justin , semmi anyaaa. Tudom , hogy ebben a korban , tombolnak a hormonok meg minden , és nem szeretnék nagymama lenni! - mondta kicsit idegesen.

-Öm én sem tervezem az anyaságot , és megnyugodhatsz Pattie , egy darabig , nem ... vagyis érted....én nem akarok...érted , AZT. - mondtam kicsit zavartan.

-Hát ez nagyon megnyugtató , de ez Justinon is múlik. Fiam , ígérd meg hogy nem fogsz semmit se tenni. - nézett komolyan fiára.

-Anya. ez egy kicsit eléggé ciki. - mondta Justin pirulva.

-Ígérd meg!

-Hát megpróbálom majd türtőztetni magam. - sütötte le szemeit.

-Oké. És tudnotok kell hogy én büszke vagyok rátok , hogy még nem...

-Oké értjük! - vágott közbe Justin.

-Na jó , csak ennyit akartam. Sziasztok. - mondta majd visszament a helyére.

-Hát ez elég ciki volt. - mondta kínosan felnevetve Justin.

-Az. - csak ennyit tudtam mondani.

-De anya már csak ilyen. - vakarta meg tarkóját - Nézd el neki.

-Hát amúgy gondoltam hogy nem úszom meg azzal amit anyu mondott.

-De ugye tudod hogy én nem erőltetek semmit , de én ha ..esetleg.. arra kerülne a sor...- makogta.

-Justin. Ugye nem akarsz erről beszélgetni most? És amúgy is elmondtam már az álláspontomat a témával kapcsolatban. - mondtam határozottan.

.Jó , okéé. - mondta majd lejjebb csúszott az ülésében. Én megfordultam és bámultam a mellettünk elsuhanó felhőket...

70.fejezet

hoztam mégegy részt. ez egy olyan bónusz , gyúrjátok össze a 2 mait és kijön egy naagy! tádáám:D remélem tetszik , komizzatok;)

Miért?

Mia szemszöge:

Miután Justin kiment a fürdőbe letusolni én csak szótlanul néztem tovább a tévét. Már nagyon álmos voltam , így mikor Justin kész lett le is feküdtünk aludni. De hiába voltam álmos , nem tudtam elaludni.

-Justin. - suttogtam.

-Hmm? - morogta.

-Alszol? - kérdeztem halkan.

-Ha válaszolok akkor nyilván nem. - mondta én meg elmosolyodtam. - Nem tudsz aludni?

-Nem igazán. Figyelj? Amúgy mi a következő turnéállomás? Hova megyünk holnap?

-Holnap hosszú út néz elénk. Párizsba utazunk. Ott leszünk...mi van ma? Kedd? (bocsika amugy kicsit elfelejtettem h mikor van már nekik ez a történés xd) Hát ott maradunk csütörtökig aztán csütörtökön irány Los Angeles és ott maradunk 4 napot.

-Juj akkor Los Angelesben lesz egy meglepim neked. - mondtam izgatottan , mire felém fordult.

-Milyen meglepetés? - kérdezte kíváncsian.

-Az titok. De tetszeni fog. Ezt biztosra veszem.

-Mond már el! - nyaggatott tovább feleslegesen.

-A-a.

-Olyan izé vaagy. - húzta a száját.

-Sajnálom de ez az én meglepetésem neked. Nem akarom lelőni a poént. - mosolyodtam el.

-Mondtam már milyen jól áll neked amikor mosolyogsz? - mondta édesen.

-Á ezt csak úgy mondod.

-Nem! Komolyan! Amikor mosolyogsz , megjelenik az a kis gödröcske az arcodon és olyan vagy mint egy aranyos kislány aki épp most kapott egy nyalókát. - mondta vigyorogva.

-Bolond vagy. - nevettem fel és kicsit megböktem az oldalát.

-Na , pedig ez így van! És én így szeretlek ahogy vagy. - mondta lágyan majd közelebb húzódott hozzám.

-Biztos? - kérdeztem vissza.

-Igen , egészen biztos. - mondta vigyorogva.

-Hát , ennek örülök. - válaszoltam mosolyogva.

Egyik kezét derekamra tette én pedig kezemmel körülfontam nyakát.

-Justin. - szólítottam nevén.

-Igen?

-Miért én? - kérdeztem váratlanul. Justin hezitált egy kicsit.

-Azért , mert amikor először találkoztunk Los Angelesben , megragadott ahogyan feltaláltad magadat az első munkanapodon is , és mert úgy kezeltél mint egy .. embert. Bár nem tudom hogy ez munkaköri leírás volt-e. - nevetett fel.

-Ezért? - nevettem én is.

-Meg azért mert amikor volt az a fotózás és amikor a szemembe néztél , te nem a színét nézted , nem úgy mint mások. Te , a ... lelkemet nézted.

Olyan szépen mondta ezt , még sohasem hallottam egyetlen fiút sem így beszélni.

-És te miért engem választottál? - tette föl ő is a nagy kérdést.

-Hát tudod először nem akartam hogy ez így alakuljon. Nem akartam hogy ... nem is tudom miért. De aztán valahogy sikerült behálóznod. - mosolyodtam el.

-Hát ennek örülök. - mosolyodott el ő is.

Még sokat beszélgettünk a megismerkedésünkről , hogy mit szeretünk egymásban meg ilyenekről. Aztán mind a ketten egyre álmosabbak lettünk , így lassan elaludtunk. Reggel...

69.fejezet

Hát hoztam új részt de nem lett túl hosszú és ezt sajnálom és jó sem lett szerintem xd. bocsánat de ma már nagyon fáradt vagyok a mai nap kicsit lestrapált :D ma már nem lesz másik. remélem azért tetszik. komizzatok :)

'Eset'

Justin szemszöge:

Miután Mia visszament a fürdőbe fáradtan zuhantam be az ágyba. A koncert jól sikerült , eltekintve hogy egyszer elcsuklott a hangom amikor a Biggert énekeltem. A táncosok jók voltak , és én sem tévesztettem szöveget.

Amint ott feküdtem az ágyon azon gondolkoztam , mit mondjak majd Miának az 'esetről'. Tudtam hogy nem fog most azonnal maradéktalanul megbocsátani , de ugyebár a remény hal meg utoljára.

Üres tekintettel meredtem a plafonra és gondolataimba merültem. Azt se vettem észre hogy Mia kijött a fürdőből.

-Justin ébren vagy még? - kérdezte nevetve.

-Mi? Persze. Ébren. Csak elbambultam. - eszméltem fel.

Elrakta bőröndjébe a...hát én kozmetikai doboznak nevezném de nem tudom mi a neve. A sminkjeit meg az ilyen cuccait tartotta benne. amit annyira imádtam. Kis színes volt , pont mint ő. Haját gyorsan kiengedte és leült mellém az ágyra. Én felültem majd egy ideig csak csendben néztük a tévét , aztán végül ő kezdett bele.

-Azt hiszem meg kéne beszélnünk ezt a mai estét. - mondta halkan. Tudtam hogy ez komoly téma. Felé fordultam ő pedig lesütött szemekkel mondta tovább amit akart. - Tudod nagyon rosszul esett az amikor azt állítottad hogy én nem szeretlek. Mert ez nincs így. Én soha senkit nem tudnék kihasználni , én ennyire nem vagyok gerinctelen. - itt vett egy nagy levegőt - Óriási dolognak kell történnie ahhoz hogy én elhagyjam az otthonom , az otthoni életemet és a szeretteimet. De ez esetben én megtettem szóval , remélem tudod hogy ez nagy dolog. És ha te ezt nem így érzed , akkor...én nem tudom mit mondhatnék. Akkor , te nem értesz meg.

Az utolsó mondata után esett le igazán , hogy mennyire megbántottam. Addig nem is sejtettem hogy ennyire szeret. Még nem gondoltam bele , ő mennyi mindent feladott értem. A sulit , a családját , a barátait és az egész életét , csak azért hogy velem jöjjön a turnén és egy egy este alkalmával táncoljon a stadionokban. És én mit áldoztam fel ért? Azt hogy nem csípek fel egy egy csajt a turné állomásokon. ez igazán nem nagy veszteség. Ő sokkal több mindent adott fel értem mint én érte. Ezért abban a percben mélyen megutáltam saját magamat.

-Nézd én nagyon sajnálom azt amit mondtam.  Nem gondoltam komolyan. - mondtam bűnbánóan. - Én tiszta szívemből szeretlek.

-Nem tudom , hogy mennyire higgyek neked... - láttam hogy gondolkodik egy kicsit. - Most az egyszer elnézem neked. De tudnod kell hogy most...vedd úgy , most kaptál egy fekete pontot. 2 fekete pont egy 1-es. szóval még van egy esélyed , ne szúrd el.

-Ígérem , nem fogom. - fogadtam meg.

-Oké. De most menj el zuhanyozni aztán alvás , holnap repülünk tovább.

-Igenis értettem. - mondtam katonásan majd elmentem a fürdő irányába...

68.fejezet

nah meghoztam a kövit. holnaptól iskola( igen nekem is mert mostmár tudok járni és háleluja csütörtökön leveszik a kötést:D) és lehet hogy kevesebb időm lesz , mert azért pótolnom is sokat kell majd. lehet hogy nem fog összejönni minden nap a rész de majd próbálkozok. és addig is komizzatok^^

Maszk

Mia szemszöge:

Gyorsan megkerestem Kennyt aki a büféasztalnál ácsorgott és épp valami szendvicset majszolt.

-Kenny! Légyszi , vissza vinnél a szállodába? A mai koncertet kihagyom és semmi kedvem itt maradni. - mondtam neki.

-Persze kislány. Gyere. - mondta kedvesen.

Kint természetesen egy csapat fotós várt ránk. Én eltakartam a kezemmel a szememet mert nem akartam hogy kisírt szemekkel nézzek vissza az egyik magazin címlapjáról. Gyorsan bepattantunk a kocsiba és elhajtottunk. Az úton nem beszélgettünk , talán Kenny is érezte hogy most nem voltam olyan kedvemben. A hotelnél én kiszálltam , Kennynek mennie kellett vissza. Fölmentem a szobába és leültem az ágy sarkába. Üresek voltak a gondolataim , nem tudtam mit kezdjek a helyzetemmel. A "gondolatmenetemet" egy kopogás zavarta meg. Felálltam majd kinyitottam az ajtót. Egy szobapincér állt előttem egy olyan zsúrkocsival.

-Jó napot! Meghoztam a rendelést. - mondta jó kedvűen majd betolta a kocsit.

-Én nem rendeltem semmit. - mondtam értetlenül.

-Maga nem , de a kedves barátja igen. 10 perce telefonált nekünk hogy hozzunk fel egy vacsorát a szobájukba. - mondta a férfi kedvesen , elköszönt majd kiment. Én kíváncsiskodva néztem meg mi volt a zsúrkocsin. Volt egy tál francia hagyma krémleves ami olyan illatot áraztott hogy azonnal farkas éhes lettem. A 2. fogás lasagne volt , az egyik kedvencem. Desszertnek pedig egy szelet torta volt. Elmosolyodtam , hogy mennyire csak rám tudott gondolni , miközben sikoltozó lányok tömkelege várta a színpadnál.

Miután jól belakmároztam a kajákból , leültem tévézni. A kedvenc sorozatom , a Glee ment. Behelyezkedtem az ágyra és néztem. Közben azon gondolkoztam , hogy mit mondok majd Justinnak ha visszajön és előhozom a témát. Nem hagyhattam annyiban az incidenst , de nem akartam szakítani vele.

Ahogy békésen tévézgettem szerintem elaludhattam mert a telefonom csörgésére ébredtem.

-Igen? - szóltam bele kicsit álmos hangon.

-Felébresztettelek? Sajnálom. Mindjárt otthon vagyunk szerelmem oké? Most fogunk indulni..mármint mi úgy tervezzük. - nevetett fel.

-Áh semmi gond. Oké. - mondtam mosolyogva.

-Akkor a szállodában találkozunk. Szia , szeretlek! - mondta.

-Szia. - válaszoltam , direkt kihagyva a szeretlek szót , hadd érezze rosszat tett. Kinyomtam a telefont és megnéztem mennyi az idő. 11 óra volt. Úgy döntöttem gyorsan lezuhanyzok , mielőtt még Justin visszaérne. Bementem a fürdőbe és letusoltam. Mikor kész voltam , megtörölköztem , majd magamra vettem a köntösömet. A hajamat egy kontyba fogtam a fejem tetejére , majd felkentem egy éjszakai krémmaszkot. Kicsit érdekesen nézhettem ki , kábé mint egy múmia. Gondoltam , úgy is lemosom mire Justin visszaér , mert nem akartam hogy így lásson. Kimentem a szobából a pizsamámért. Közben szólt még a tévé mert bekapcsolva hagytam. Kiszedtem a párnám mögül a pizsimet majd mikor megfordultam Justin állt mögöttem.

-Á jézusom ne nézz ide. - mondtam ijedten és eltakartam a fejemet.

-Héé , nyugi. Miért , mi van az arcodra kenve? - kérdezte nevetve és lassan elkezdte lehámozni az arcom elől a kezemet. - Mi ez? Maszk? - kérdezte vigyorogva.

-Igen. Tudod nekem sem a legtökéletesebb a bőröm. Törődnöm kell vele. - mondtam nyűgösen. Nem akartam hogy így lásson bárki is.

-Héé. Engem nem zavar hogy mi van az arcodra kenve. Én attól még szeretlek. - emelte el karomat az arcom előtt így premier plánban láthatta a krémes fejemet. Legnagyobb meglepetésemre egy puszit nyomott az arcomra. - Hmm. Epres. - jegyezte meg miközben szemöldökét emelgette.

-Igen. - mondtam szégyenlősen. - De most inkább megyek és lemosom. - mondtam és már elindultam volna a fürdő felé de ő átölelte derekamat és szorosan magához vont. én is átöleltem.

-Köszönöm azt a talánt. - suttogta.

-Erről még beszélünk.. - mondtam és bementem a fürdőbe...

67.fejezet

jaj gyerekek olyan boldog vagyok mert ez a 67.fejezet de már 122 kommentárunk vaan. jupííí:D és ez a ti érdemetek.nah megpróbáltam összehozni a részt. címet most nem tudok ennek adni. remélem tetszik , és komizzatok^^

Justin szemszöge:

-Nem mondtam semmi ilyet , csak azt kértem hogy legközelebb ne így reagáld le. És amúgy meg nem vagyok benne biztos hogy csak azért vagy velem mert szeretsz és nem a hírnevemért. - mondtam kicsit idegesen. De amint felfogtam mit is mondtam rájöttem mekkora hülye bunkó állat voltam. - Jézusom nem gondoltam komolyan , nem tudom hogy mondhattam ilyeneket. nem akartam ezt mondani jézusom mekkora egy marha vagyok. - hadartam el egy szuszra és próbáltam menteni a menthetőt de láttam rajta hogy most ez nagyon szíven ütötte. Nem értettem hogy mondhattam ilyeneket. Legszívesebben a fejemet a falba vágtam volna. Kezeit enyémek közé fogtam de ő elhúzta.

Egyszer csak felállt és kifutott az öltözőből. Próbáltam követni de túl gyors volt , és nem láttam merre futott. A folyosón mindenki engem bámult de ez akkor nem tudott érdekelni.

-Mia! Mia várj már meg! - kiabáltam kétségbe esetten de akkor már nem tudtam merre járt. Ekkor Scooter jött felém.

-M a jó fenét csináltál? Mia az előbb rohant el mellettem sírva.

-Marha voltam. - válaszoltam szomorúan.

-De mégis mit mondtál neki?

-Azt hogy nem tudom hogy valóban szeret-e és nem csak a hírnevemért van velem.

-Justin Drew Bieber! Megőrültél? Honnan szedtél ekkora hülyeséget? Még a vak is látja hogy Mia mindennél jobban szeret téged , te pedig ilyeneket vágsz a fejéhez?

-Tudom! Idióta voltam. De most nem tudom hogy hol van és így nem tudok tenni semmit hogy elmondjam mennyire marha voltam. - mondtam idegesen.

-Valamerre kifelé futott. - mutatott maga mögé.

Elkezdtem szaladni majd végül egy vas ajtóhoz érkeztem. Kirontottam rajta majd észvesztve kerestem Miát. Ő ott kuporgott a falnál és sírt. Térdét mellkasához húzta karjaival pedig körülfogta. Teste rázkódott a sírástól. Lassan elkezdtem közelíteni felé , felemelte fejét. Kisírt szemekkel nézett fel rám majd hátat fordított nekem.

-Mia én annyira sajnálom. - mondtam halkan neki de nem nagyon reagált rá.

Odakúsztam hozzá majd lekuporodtam mellé.

-Esküszöm nem gondoltam komolyan.

-Azt mondtad .... nem szeretlek. Hogy csak kihasznállak. - mondta remegő hangon.

-Nem tudom hogy mondhattam ilyet. Én vagyok a világ legnagyobb idiótája. - mondtam mérgesen. Mia vörös szemeivel végre belenézett az én szemeimbe. Láttam tükröződni a mérhetetlen szomorúságot és csalódottságot.

-Talán jobb lenne ha én ... haza mennék.

Amint ezt kimondta tudtam hogy ezt nem engedhetem. Ha kiszállt volna a turnéból én tudtam hogy belehalok. Olyan sokáig nem látni.

-Nem! Én..én nem gondoltam komolyan. Esküszöm!

-De mégis kimondtad. - mondta és üveges tekintettel meredt maga elé.

-Nézd én nem tudom hogy mondhattam olyanokat de ... hinned kell nekem. Mindennél jobban szeretlek! - ekkor beugrott egy ötlet. Még fél óra volt kezdésig. - Gyere. - ragadtam meg karját ő csak értetlenül nézett rám. Elkezdtem befelé szaladni vele. Nem törődtem az utamba kerülő emberekkel csak mentem előre. Már ott voltunk a színpad mellett. Felkaptam egy mikorofont. A stadion már majdnem tele volt. Kifutottam a színpadra és persze húztam magammal Miát is. Ő csak értetlenül nézett rám és hátrálni kezdett.

-Ne! Ne menj. - mondtam a mikrofonba. - Köszöntelek titeket a koncertemen. Most biztos meglepődtetek hogy kijöttem ide , semmi felvezetés meg minden de ez most még nem a koncert része. Én...ma elkövettem egy eszméletlen nagy hibát. Nem tudom hogy Mia meg fog e nekem bármikor is bocsátani emiatt , de én most megpróbálok bocsánatot kérni tőle. - letérdeltem elé majd mélyen a szemébe néztem. - Marha voltam. Eszméletlenül nagy idióta. Ha tehetném visszaforgatnám az időt és nem mondanám azokat amiket mondtam. Megtudsz nekem bocsátani? - néztem rá kérlelően. Ő habozott. Egyszer rám , egyszer pedig a tömeget kémlelte.

-Hát nem tudom. Én.. - mondta halkan.

-Kérlek. Akkor egy talánt!

-Hát...talán. - mosolyodott el halványan.

Felálltam és megöleltem , ő is viszonozta , majd lementünk a színpadról.

-Justin én most szeretnék visszamenni a szállodába. - fordult hozzám. - Nem baj ha a ma esti koncertet kihagyom?

-Persze! Kenny majd visszavisz. - mondtam mosolyogva. - Szeretlek.

Ő csak elmosolyodott majd elindult Kenny felé...

66.fejezet

bocsi hogy ilyen későn de volt egykis magánéleti problémám de összehoztam valahogy. holnap nem tudom hogy lesz e rész mert muszáj tanulnom. délután pedig színházba megyek és utána még jön ilyen baráti vacsi. szoval előre is bocsi ha nem lesz! és komizzatok;)

Fan

-Justin valaki kopogott! - mondtam kicsit megijedve. nem akartam hogy valaki ránk nyisson és meglásson minket ... így.

-Cssst. majd elmegy. - mondta halkan és tovább puszilgatta a nyakamat.

-Nem Justin vedd vissza a pólódat. - utasítottam.

-Nem akarom. - mondta és mit sem törődve kérésemmel folytatta a dolgot.

-De igen , Justin vedd vissza. Ki kell nyitni az ajtót. - mondtam és elhúzódtam tőle.

-Miért kell ilyen hangulat gyilkosnak lenned? - kérdezte nyűgösen.

-Nem gondoltad komolyan hogy itt fogunk enyelegni miközben neked..- ránéztem az órára - 2 óra múlva koncerted lesz. Azonnal öltözz. - mondtam és a pólójáért nyúltam. Felszedtem a földről majd neki vágtam. Megvártam míg felveszi majd kinyitottam az ajtót. Scooter állt velem szemben és idegesen toporzékolt.

-Kész vagytok? Indulni kéne a stadionba. - mondta majd átrohant Pattie szobájába.

-Justin! gyere , megyünk a stadionba. - kiabáltam be szerelmemnek én pedig felkaptam a vállamra a táskámat. Justin is előkerült kezében az iphone-jával , majd együtt mentünk Scooter után.

Egy negyed óra múlva mindenki lent volt(Kenny , Pattie , Scooter , Justin és persze én) akik kocsival mentek. gyorsan bepattantunk az autóba. fél óra múlva már a stadionnál voltunk. persze egy óriási csapat lány várt már Justinra aki készséggel adogatta az aláírásokat és fotózkodott a rajongókkal. Én megint csak meghúzódtam mögötte. Ám amint csak ott ácsorogtam egy belieber figyelmét csak felhívtam magamra aki hangot is adott irántam érzett utálatának.

-Te meg mit állsz ott? Miért nem mész már el? - 'köpte' oda nekem.

-Bocs nekem szóltál? - néztem rá értetlenül.

-Igen hozzád. Semmi keresni valód nincs itt. Csak kihasználod Justint. Mindenki tudja hogy csak a hírnevére hajtasz. - mondta flegmán.

-Ezt meg honnan veszed? Nehogy már jobban tudd hogy miért vagyok vele. Amúgy meg ha ez téged ennyire foglalkoztat akkor elmondom hogy én szeretem Justint. - magyaráztam neki.

-Ugyan már. Ki hiszi el hogy nem csak kihasználod? - vágott vissza lenézően.

-Édes tudod te miről beszélsz? Nem egy világban élünk , ne ítélkezz már felettem. Te mennyit látsz belőlem? Annyit hogy Justinnal vagyok egy egy képen , meg hogy a színpadon táncolok. De azt ami ezek mögött történik nem. Inkább ne szűrjük ezt egybe.

-Ugyan már. Csak kamuzol. Annyira látszik rajtad. Szánalmas vagy.

-Én vagyok szánalmas? Te sértegetsz egy vad idegen embert. - vágtam hozzá. Ekkor Justin észrevette hogy egy rajongójával veszekszek ezért odalépett hozzánk.

-Itt meg mi folyik? - kérdezte Justin. Mielőtt még megszólalhattam volna a csaj belém fojtotta a szót.

-Justin , a barátnőd csak úgy elkezdett itt oltogatni. - mondta hihetetlenül nyálasan. Alig hittem el hogy a kis Justin-fan még engem állított be hibásnak.

-Na álljunk le egy percre. Még hogy én? Te szóltál be nekem. - háborodtam fel.

-Jó ezt inkább hagyjuk. gyere Mia. Menjünk. - húzott a bejárat felé Justin.

-De ugye nem hiszed hogy én voltam? - néztem rá szúrós tekintettel.

-Csak gyere már. - ráncigált tovább. Mikor beértünk gyorsan , és szótlanul kerestük meg Justin öltözőjét. Bementünk én pedig leültem a kanapéra ami az öltöző közepén volt egy dohányzó asztalkával.

-Ugye nem gondolod hogy én kötöttem a csajba? - kérdeztem miután Justin bezárta az ajtót.

-Nem hiszem , de meg kell tanulnod hogy ilyen esetekben nem szabad tovább fokozni a hangulatot. Nem szabad visszaszólni akármennyire is idegesítő a beszólás. - oktatott ki komoly arccal.

-Jó oké , de nem hagyhattam szó nélkül. - próbáltam védeni magamat.

-Tudom. De arra kérlek hogy legközelebb ezt ne így intézd.

-Azt akarod mondani hogy nem kellett volna reagálnom arra hogy az a csaj azt állította rólam hogy csak a hírneved miatt vagyok veled? - fakadtam ki.

-Nem mondtam semmi ilyet , csak azt kértem hogy legközelebb ne így reagáld le. És amúgy meg nem vagyok benne biztos hogy csak azért vagy velem mert szeretsz és nem a hírnevemért.

Amint ezt kimondta köpni nyelni nem tudtam. De ahogy felfogta a szavakat amiket a szája elhagyott rögtön megpördült és letérdelt előttem.

-Jézusom nem gondoltam komolyan , nem tudom hogy mondhattam ilyeneket. nem akartam ezt mondani jézusom mekkora egy marha vagyok. - hadarta el egy szuszra. Ám én akkor már a padlón voltam. Könny szökött a szemembe. Justin a kezemet markolászta ám én kihúztam érintéséből. - Mia ne haragudj rám kérlek! - esedezett előttem. Ám én csak fölálltam és kirohantam az öltözőből...

65.fejezet

ez egy amolyan bónusz rész mert kértétek kommentbe hogy legyen rész. nem lett hosszú de ugyebár ez már a 2. kicsit perverz lett xD ez van :D

Kínzás.

Nem tudtam mit akar velem csinálni , de egyben biztos voltam hogy Odáig nem fog elfajulni a dolog mert én nem akartam. és azt is tudtam hogy Justin semmit sem erőltetne amit én nem szeretnék , ezért is szerettem annyira. mindig megértett és tiszteletben tartotta a döntéseimet , még akkor is ha azok neki nehezére estek.

a fürdő előtt felkapott az ölébe és úgy vitt el az ágyig.

-mire készülsz? - kérdeztem mikor lerakott az ágyra.

-keresztezni fogom a 2 kedvencemet. - vigyorodott el majd maradásra intett. odament a bőröndjéhez és elkezdett kotorászni benne. végül előhúzott egy zacskót ( senki ne gondoljon rosszra xD). mikor odajött hozzám , észrevettem hogy az egy zacskó...gumicukor.

-te meg mire készülsz azzal? - nevettem fel.

-csak nyugi. most ez a te kínzásod. ne szólj bele. - csitítgatott. lehuppant mellém majd felém kerekedett. felhúzta hasamról a pólómat és kibontotta a gumicukrot majd rászórta a hasamra. eldobta a zacskót majd a hasamhoz mászott. - na készülj. most kezdődik a kínzás. - mondta ördögien.

hogy mi volt a kínzás? a gumicukor kukacokat egyesével ette le a hasamról közben pedig cuppanós puszikat nyomott mindegyik helyére. persze ez nagyon csikizett és ő meg csak élvezte hogy én sikoltozok kínomban. olykor-olykor rám szólt , de perce csak viccből , hogy csendesebben szenvedjek. nem tudtam mit tenni ellene , nem lehetett leállítani.

-na akkor jön az utolsó. - nyögött fel majd szép lassan 'felnyalta' az utolsó kukacot is.

-na örülsz? megkínoztál. - mondtam és nagyot lélegeztem.

-még nincs vége. - sandított.

-mit akarsz még? - harsantam fel.

-majd meglátod. ezt csakis miattad fogom tenni. - mondta majd lekapta a pólóját. - csak mert annyira imádod amikor póló nélkül vagyok. - mondta eszméletlen csábító tekintettel.

-jesszus ugye ezt nem gondolod komolyan? - kérdeztem nevetve. - na de ez nekem mennyiben kínzás?

-nem tudom. de én élvezem. - mondta nevetve.

-mit? hogy félmeztelenül vagy a barátnőd előtt?

-ömm..igen. - mondta majd befeküdt mellém. arcát közelítette enyém felé. először csak finoman , lágyan csókolt de aztán egyre hevesebb lett. én visszacsókoltam. Justin 'rám feküdt' , két kezével fejem két oldalán tartotta magát. beletúrtam hajába majd végig simítottam hátán , mire belemosolyodott csókunkba. eyre jobban belejöttünk ám ekkor kopogtak...

(hááháá azt hittétek mi xD. nem vagyok ilyen perverz :D)

64.fejezet

Fürdő

-hát nem sokára menni kell a stadionba mert ... Show Time!- kiáltotta el magát Justin.

-jó de még van egykis időnk. csináljunk valamit. - nyavalyogtam.

- X-box! - kiáltották egyszerre a fiúk.

-nem. én nem rajongok érte. sőt utálom. - elleneztem a fiúk ötletét. - valami jobbat akarok csinálni. na jó. tudjátok mit? én inkább mégis elmegyek fürdeni. aztán nem rám nyitni! - figyelmeztettem őket viccesen.

-biztos nem mehetek? - próbálkozott még be Justin.

- a-a! - kiabáltam vissza majd elvonultam a fürdőbe.

levetkőztem majd megengedtem a kádba a vizet. belenyomtam egy csomó tusfürdőt. mikor eléggé megtelt a kád elzártam a csapot és elmerültem a vízben. jól esett a forró víz kicsit kimerült voltam. a mozgalmas életem sok energiát szívott el belőlem és a relaxálás volt az ami nagyon rám fért. becsuktam a szemem és csak pihentem. néha kezemmel alakzatokat formáltam a habból. egy idő után már éreztem hogy eléggé kiázott a bőröm. kihúztam a dugót a kádból majd a víz szépen lassan örvényt formálva lefolyt a lefolyóba. kinyúltam a törölközőmért majd magam köré csavartam. épp lépni akartam ki a kádból amikor megcsúsztam és egy hangos sikoltás kíséretében a földre estem. erre mint az őrültek berontottak a srácok.

-jesszus Mia minden oké? - mondta Justin ijedt pofával. ám mikor meglátta hogy egy szál törülközőben ültem a földön szemei kissé elkerekedtek.

-igen minden oké csak elcsúsztam. - azonnal segítségemre siettek és felkapartak a padlóról. nem tudtam nem észre venni hogy mind a ketten szépen végig stíröltek. - fiúk mióta illik rányitni egy lányra kopogás nélkül? - vetettem oda nekik. vér vörös arccal kémlelték a földet.

-mi csak , azt hittük hogy baj van. - mondta szégyenlősen Justin.

-aha , persze. de most kifelé. - mutattam az ajtó irányába. Sean azonnal kiment Justin azonban lassú léptekkel haladt csak. - Justin , még ma fel szeretnék öltözni.

-hát , felőlem öltözz. - mondta és ártatlan képet vágott hozzá.

-Justin. - mondtam dorgáló tekintettel.

-jó oké. csak egy csókot kérek - máris csücsörített szájával. odahajoltam hozzá , ajkaim súrolták övéit.

-és miből gondolod hogy megkapod? - húztam az agyát.

-naaa. - nyavalygott. hirtelen ajkait az enyémeknek tapasztotta. először kicsit megijedtem de aztán visszacsókoltam. hosszú csók volt ez , amolyan érzéki. karjaimat Justin nyaka köré fontam ő pedig derekamnál fogva tartott közel magához. kicsit paráztam hogy le ne essen a törölköző. egyik kezemmel meg akartam fogni a törölközőt de Justin morogni kezdett.

-mmm. hagyd csak. - mondta rossz fiúsan.

-de le fog esni. - ellenkeztem.

-és? én nem bánnám. - motyogta ajkaimba.

-de én igen. najó. mostmár menj! - mondtam majd kitoltam a fürdőből.

gyorsan felöltöztem , rendet csináltam magam után majd még egyszer megnéztem magam a tükörben. mikor kinyitottam az ajtót valaki elkapta a derekamat hátulról. nagyon megijedtem ám amikor sikítani akartam egy kéz befogta a számat.

-cssst. nyugii. csak én vagyok. - hallottam Justin lágy hangját a fülemben csengeni.

-jesszus nagyon megijedtem. - mondtam miután levette kezét a számról.

-most bosszút állok amiért nem fürödhettem veled. - mondta nevetve. tudtam hogy csak játékból mondta és nem akart bántani.

-hmm. valóban? és mi a büntetésem? - mosolyodtam el.

-majd meglátod. - mondta sejtelmesen majd az ágy felé húzott...

(nyugi nem lesz semmi olyan xD)

63.fejezet

hát ez egy szar rész lett szerintem. xdd. kicsit perverz is de most ez van xdd. nah remélem azért elolvassátok. és komizzatok xd

Figyelem

önelégült képpel hagytam magam mögött a srácot és mentem szerelmem felé.

-ezt szépen elintézted. - mondta nevetve Justin. - látom nem kell aggódnom. meg tudod védeni magadat.

-igen. ez a srác sem száll rám többet. - dobtam hátra hajamat. - gyere. Sean már vár ránk szerintem. - mondtam majd elindultunk fel.

a szobánkban Sean már bekötötte az X-boxot és amint beléptünk az ajtón Justinnak dobta a conzolt.

-haveer. X-box idő! - nevetett. Justin azonnal ledobta magát mellé és már nyomatták is a játékot.

valami autóverseny volt , olyan játék , amivel nekem soha életemben nem jutna eszembe játszani. nem értettem mi jó abban hogy mennek körbe és körbe és körbe és körbe...

csak 2 percig néztem a játékot de rosszul is lettem így azt gondoltam kimegyek telefonálni. leültem a teraszon az egyik napozó ágyra. tárcsáztam Liza számát.

-halo? - szólt bele.

-szia! én vagyok.

-na csövii! mizu?

-semmi.

-tudom hogy a semmi sok mindent jelent. hé , épp turnézol. mondj már valamit.

-na de mit? - nevettem fel. - itt van Sean Kingston.

-jesszus ez most komoly? - hűl el Liza a telefonba. - és milyen? kedves? vagy szemét?

-kedves. nagyon kedves. - mondtam mosolyogva bár tudtam hogy ezt ő nem láthatja.

-na az csúcs.

-de figyelj? lenne egy kérésem.

-mond!

-arról lenne szó hogy...

...

negyed óráig beszéltem Lizával amikor úgy gondoltuk most már sok lesz a számla így leraktuk. mikor bementem a szobába a fiúk még mindig játszottak. kíváncsi voltam Justin mennyire merül bele a játékba. gondoltam megviccelem, egy kicsit. először csak meglóbáltam a kezemet a szeme előtt. nem sok reakciót váltottam ki belőle. aztán leültem mellé és kezemet combjára simítottam. semmi. ekkor úgy döntöttem bedurvulok. jó azért nem annyira. finoman elkezdtem puszilgatni nyakát. erre már megrendült de nem igazán hozta lázba. aztán lágyan beletúrtam hajába. még mindig semmi.

-justin! - mondtam nyálasan.

-igeen? - mondta de egy pillanatra sem vette le tekintetét a képernyőről.

-arra gondoltam , leborotválom a fejem és rocker leszek. - húztam az agyát.

-ez , igazán fényes....ötlet.

egyáltalán nem figyelt rám. le is vetkőzhettem volna előtte akkor sem vett volna észre.

-hát jó én most tusolok egyet. ha akarsz jöhetsz te is. - mondtam még nyálasabban. erre hirtelen felkapta a fejét és széles vigyor terült el az arcán. én erre csak vad röhögésben törtem ki.

-megyek! most azonnal! - mondta izgatottan.

-ugyan már. nem gondoltad komolyan? csak kíváncsi voltam erre felfigyelsz e már.

-én figyelek rád! - mondta és derekamnál fogva közel húzott magához.

-vettem észre.

-na de akkor most megyünk fürdeni? - mondta huncutan.

-nem. nem is fürdök. csak úgy mondtam.

-ó- pedig szívesen megmosnám a hátad. - mondta és végig simított a hátamon.

-nem kössz. na de légyszi csináljunk valamit mert én halálra unom magam...

62.fejezet

töketlen srác :D

legalább 10 percig álltunk ott szótlanul , ölelkezve. aztán végül én húzódtam el.

-akkor tetszik a dal? - kérdezte és tekintetemet fürkészte.

-persze. nagyon. - mondtam mosolyogva. - hé. megtanítasz zongorázni? - kérdeztem.

-az nem megy ilyen egyszerűen. - válaszolta nevetve.

-akkor csak egy dalt.

-oké. gyere. - mondta majd leültünk a zongorához. - gondolom az ilyeneket tudod hogy zenei ábécé meg oktáv vagy ilyenek? - kérdezte.

-persze.

-oké. így egyszerűbb lesz akkor. - nevetett fel. én is elmosolyodtam. - melyik dalt szeretnéd?

-hmm...mondjuk a u smile-t. - néztem rá vigyorogva.

-oké. nézd ez az első hang...

már egy órája csak ott ültünk és zongoráztunk amikor egy kissé rekedtes ám mégis kellemes hang szólalt meg mögöttünk.

-én is vehetek egy órát? - mondta.

-Sean haver! - kiáltotta Justin majd lepacsiztak.

-ejnye Justin. ártatlan lányokat csábítasz el a zongora tudásoddal? szegényt biztos nem is ismered. - mondta vigyorogva Sean.

-haveer. ő itt Mia , a Barátnőm. - a barátnőm szót erőteljesen megnyomta. ez tetszett.

-óó már értem. heló Sean. - nyújtott kezet felém.

-szia! Emily de szólíts csak Miának. - ráztam vele kezet. kicsit izgultam a találkozás miatt amit nyilván észre is vett.

-hé csajszi , nyugi. nem eszlek meg..ilyen csinos csajokat biztos nem. - kacsintott rám.

-na állj le. ő az enyém. - figyelmeztette viccesen Justin Seant. - na és mikor érkeztél?

-már egy fél órája itt vagyok.

-és nem is vettük észre hogy bejöttél? - kérdeztem meglepetten.

-hát úgy el voltatok foglalva egymással , nem akartalak megzavarni titeket. - mondta mosolyogva. erre én csak elpirultam. Justin hátulról átölelte derekamat fajét pedig vállamra tette ezzel is még jobban mutatva Sean előtt hogy együtt vagyunk ezt sosem értettem a fiúkba. miért kell kimutatni a birtoklást? Sean erre vagy elnevette magát.

-hát itt aztán dúl a szerelem. - mondta és végignézett rajtunk.

-nagyon is! - mondta Justin és belepuszilt a nyakamba.

-na jó gerlicék inkább menjünk fel. - javasolta Sean.

már a lépcsőn mentünk fel amikor eszembe jutott hogy a telefonomat ott hagytam a zongora tetején.

-jaj fiúk , a telefonom ott maradt. menjetek csak. gyorsan visszarohanok érte.

-oké. siess. - mondta Justin és pedig gyorsan visszafutottam.

szerencsére nem lopták el még mindig ugyan ott volt. felkaptam és zsebre csúsztattam.

-szia! - hangzott a hátam mögül. gyorsan megfordultam és az a londéner fiú volt előttem aki az érkezésünkkor odajött hozzánk.

-öm szia. - mondtam és indultam volna tovább de ő az utamat állta. - bocsi szeretnék elmenni. - mondtam és a fejemmel a lépcső felé intettem.

-te azzal a nyálas sráccal jársz? - mondta lenézően.

-igen. de neked ehhez semmi közöd. - próbáltam volna elmenni de nem engedett.

-ugyan már. te szép lány vagy. jobbat érdemelsz annál a kölyöknél.

-mint például téged? - fontam össze karjaimat a mellkasomon.

-akár. de nem azt a nyomorékot.

kedvem lett volna szembe köpni amiért így beszélt Justinról. ekkor megláttam ahogy Justin jön le a lépcső és elönti a düh. gyorsan úgy tettem mintha átölelném a fiút és közben intettem Justinnak hogy 'nyugi elintézem'

-szóval olyat mint te? - súgtam a srác fülébe hogy ne vegye észre a mutogatásomat. Justin vissza lépett párat a lépcsőn és nézte a történéseket.

-aha. - mondta és kezét a fenekemre csúsztatta. itt betelt a pohár , egy jó nagyot rúgtam neki középre mire a földre rogyott.

-nem foglalkozok ilyen töketlenekkel! - mondta idegesen majd elsétáltam...

61.fejezet

ez most kicsit talán rövid lett de elég érzelgős..most ehhez volt kedvem :) remélem tetszik és komizzatok! :D

Dal

a szobánk gyönyörű volt. a falak halvány narancs színűek voltak a bútorok pedig ezzel harmonizáltak. jó tágas volt , egy fürdőszobával és egy nagy terasszal. óriási francia ágyat kaptunk , amit Justin amint meglátott azonnal csillogó szemekkel mért végig. tudtam mire gondol mert egy rossz fiús mosoly ült ki az arcára , de én is tudtam hogy én mit akarok...

kipakoltuk a cuccainkat és felmértük a szoba minden egyes zugát. volt mini bár , jakuzzy( ne röhögj nem tudom hogy kell irni xd ) tévé meg minden ami kellett.

épp kint álltam a teraszon és csodáltam a kilátást amikor meleg kezek érintését éreztem a derekamon. a kezek aztán átkaroltak majd gazdájuk lágyan kezdett suttogni fülembe:

-gyönyörű. - mondta halkan.

-igen. szerintem is szép a kilátás. - mondtam mosolyogva.

-az is , de itt te vagy a leggyönyörűbb. - éreztem hogy elpirultam.

-köszönöm. - mondtam szégyenlősen.

Justin arcát édesen nyakamba rejtette majd apró puszikkal kezdte belepni azt.

-egyébként , van egy meglepetésem. régóta..készül , vagy nem is tudom hogy mondjam ezt.

-igen? és mi az? - fordultam meg ölelésében majd karjaimat nyaka köré fontam , homlokomat pedig övének támasztottam.

-majd meglátod. gyere. - mondta majd elkezdett kifelé húzni.

lementünk a földszintre ahol a sarokban , eldugottan egy zongora állt. Justin leült végig simította ujjait a billentyűkön és elkezdett játszani egy dalt.

rövid előjáték után énekkel is kísérte a játékát. a dalszöveg nagyon szép volt. arról szólt , ahogy megismerkedtünk és hogy mennyire szeret. minden érzését beleöntötte ebbe a dalba ezt jól tudtam. hangja gyönyörűen egybe csengett a zongoráéval a szöveg pedig számomra szívszaggató volt. mikor eljátszotta az utolsó akkordokat is felém fordult.

-szeretlek. - mondta lágyan és őszintén.

én csak álltam ott a zongora mellett és néztem ki a fejemből. annyira meglepett ezzel a dallal hogy azt sem tudtam mit mondjak. mérhetetlenül boldog voltam és szerelmes.. akkor és abban a pár pillanatban rájöttem hogy feltétel nélkül szeretem Justint , és nem azért mit elért , vagy ami a zsebében van , hanem azért , ami valójában és azt az arcát szerettem mindennél jobban amit megmutatott nekem és amit titkolt a nyilvánosság elől. hálát adtam az istennek hogy keresztezte sorsainkat és hogy akkor ott lehettem vele. kívánni sem tudtam volna jobbat és persze szebbet.

mikor már egy ideje csak mozdulatlanul álltam Justin kicsit kezdett kétségbe esni.

-Mia! ugye , ugye nem bántottalak meg semmivel? - mondta és felállt.

-nem dehogy. én..én annyira szeretlek. - borultam sírva szerelmem nyakába.

-jaj istenem. ne sírj. nem akartam hogy ennyire ...nem is tudom. nem akartalak megrígatni. - mondta miközben a hátamat simogatta de belőlem csak folytak a könnyek.

-nagyon nagyon nagyon szeretlek. - mondtam szipogva.

-én is. én is. - mondta és szorosan karjaiba zárt.

egy ideig csak ott álltunk ölelkezve a hotel előcsarnokába , mit sem törődve a többi vendéggel...